Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2016.06.24. 17:09 Palotabarát

A XV. kerület tömegközlekedésének fejlődése régi térképeken

kicsi_tomegkozlekedes.jpg

A közlekedéstörténeti bejegyzések alatt mindig olvasható egy bekezdés, amiben bemutatom miként jutott el a kerület (és elődtelepülései) közlekedése a 2 busz, három villamosjárattól a mai 28 busz és 4 villamosjáratig. Régóta tervezem ennek a fejlődésnek a térképes bemutatását is, amit végül ebben a cikkben állítottam össze. A térképek nagyjából húszévente mutatják a tömegközlekedési hálózatot, az egyes viszonylatok említésekor az azokról írt korábbi bejegyzésekhez lehet lapozni, ahol részletes információk olvashatók a járatok történetéről.

 

Rákospalota tömegközlekedésének kialakulása tulajdonképpen a Budapest-Vác közötti vasútvonal átadásával kezdődött 1846. július 15-én, s a vasút több-kevesebb szereppel a mai napig jelen van a palotaiak életében. Az első lóvasúti vonal 1872. május 1-jén nyílt, ez a mai 12-es villamos palotai vonalával cirka megegyező módon haladt a Pozsony utcán, majd a Kertköz utcába befordulva haladt tovább a végállomásig, amely mellett egy kocsiszínt is építettek. A kocsiszínből évtizedekkel később Béke mozi lett, majd az Énekes utcai lakótelep építésekor lebontották - igaz, akkor már nem járt arra se lóvasút, se villamos. Ezen a lóvasúti vonalon járt egyébként az első villamos is 1896-tól.

kozlekedes_1908.jpgKogutowicz Manó 1908-as Budapest térképe (forrás: Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság térképtára)

Az első térkép (fent) 1908-as. Ekkor még nem létezett Pestújhely, Rákospalota kültelki városrésze volt a Széchenyi-telep. Látható a térképen az is, hogy Újfalu nőttön nő, ebben az időben már jelentős népesség lakott itt. A tömegközlekedést azonban - a vasúton kívül - csak három villamosvonal jelentette: kettő Ófalura szállította az utakat Újpest felől, egy pedig be se jött a településre, az Erzsébet királyné útja végén, az Öv utcánál megállt. A villamosoknak 1908-ban még nem volt számjelzésük, de a két ófalui villamosjárat nagyjából megfelel a későbbi 10-es és 12-es, az Öv utcai pedig a 67-es villamosoknak. Bár a térkép nem mutatja, de 1901-ben megnyílt, tehát ekkor már fogadott utasokat a ma Istvántelekként ismert, akkoriban még Palota-Újfalunak nevezett vasúti megálló. Ekkor buszjáratok még nem voltak, a település tömegközlekedését elsősorban a vasút és a három villamosjárat jelentette.

kozlekedes_1930.jpgFővárosi helyiérdekű vasúti térkép 1930-ból (forrás: Bicskei Jenő, Pesti Hírlap / Wikipédia)

A következő térkép (fent) a főváros helyiérdekű vasútvonalainak 1930-as hálózatát mutatja. Láthatóan nem csak a kerülethez kötődik, hanem egész Budapesthez, és olyan, ma már részben elfeledett HÉV-vonalak is láthatók rajta, mint a törökbálinti, nagytétényi vagy a Pesterzsébet-csepeli. Ami minket illet, hát bizony jól lemaradt a térképről Pestújhely, és lemaradt a Vác-Budapest-gödöllői (VBG) HÉV is, mely ugyan nem érintette a fővárost (ezért nincs rajta), de Rákospalotát annál inkább.Vagyis Palotára két helyiérdekű is járt, igaz, ebből csak az egyik volt nagyvasúti - a VBG -, a másik helyiérdekű villamosként kötötte össze Palotát, Pestújhelyet, Rákosszentmihályt és Sashalmot Budapesttel.

1941_rp_pu_800.jpg
Rákospalota és Pestújhely térképe 1941-ből (forrás: Budapest Főváros Levéltára / Hungaricana)

A következő térképünk (fent) 1941-ből való, és már egész tisztes tömegközlekedési hálózat mutatkozik rajta. Az 1929-ben indult 24-es és 25-ös buszok (ma: 124-es és 25-ös) akkori útvonala is leolvasható, de látszik az 55-ös és 90-es (ez utóbbi lett később a 12-es) villamos, és az 1912-ben indult Pestújhely-rákosszentmihályi HÉV is. Látszik a 91-es villamos is, ami első pillantásra úgy tűnhet újpesti járat volt, de az írt le egy hurkot Istvántelken , tehát az ott élők számára fontos kapocs volt. Egyébként ez kapta később a 14-es számot, és - útvonalát jelentősen átrajzolva - ma Káposztásmegyerre jár. Látható egy egész korrekt vasúti hálózat is, három állomással: Rákospalota-Újpest, a ma Istvántelek, akkor: Rákospalota-főműhely, és a körvasúton található Pestújhely megállókkal, melyet a '90-es években földig romboltak, és épp mostanában akarnak újra felépíteni.



kozlekedes_1956.jpg1956-os vonalhálózati térkép (forrás: Király Elemér (szerk.): Budapesti útmutató 1956)

1956-ban járunk (fent), az adatok azonban az 1955. december 31-i állapotokat tükrözik. A térkép meglehetősen elnagyolt, utcákat nem is rajzoltak rá, csak a járatok ágas-bogas útvonala olvasható le róla. Láthatóan bővült a vonalhálózat: míg korábban évtizedekig két busz és három villamosvonal érintette Rákospalotát és Pestújhelyet, itt már Budapest XV. kerületeként a 24-es és 25-ös buszokon kívül jár a 47-es, ami a Kozák teret kötötte össze az újpesti (pardon: IV. kerületi) Váci úttal - igen, ezt a járatot ma "fekete" 96-osként ismerhetjük -, és hétvégente jár az "F" jelű buszjárat a Hubay Jenő tértől a temetőig.

Villamosokból a 12-es, 55-ös, 69-es - ez utóbbi volt a régi helyiérdekű Szentmihályra -, valamint a 65-ös és 67-es érinti a kerületet. Az újpesti Szilágyi utcában is van egy végállomás. Ez az utcácska mindig is a két település határútja volt, ma is a páros oldala Újpest, a páratlan Palota. Bár inkább IV. kerületiként tarthatjuk számon, lényegében itt volt a határban. Itt a végállomása a 43-as busznak, ami a Váci úton át a Lehel térre vitt, és a 62-es villamosnak - mely utóbbi egyfajta betétjárata volt az 55-ösnek, a Marx térig járt.



kozlekedes_1969.jpgA BKV vonalhálózati térképe 1969-ből (forrás: Budapest Főváros Levéltára)

A következő térkép 1969-es (fent), az utolsó az Újpalotai lakótelep felépítését megelőző időszakból. Ez már a klasszikus, sorozatban kiadott (mára elfeledett) BKV-s vonalhálózati térképek első darabjainak egyike. Új járatként tűnik fel a 24Y, amit már korábban tisztáztunk, hogy az első járata volt a lakótelepnek, és ma 277-esként ismerjük. Szintén új járat a 70-es, amit ma 125-ösként ismerünk (indulását követően egyébként 25Y volt a jele). A 24-es már nem csak pestújhelyi járat, a végállomása immár Rákospalotán van. A korábban 47-esnek jelölt járat itt már 96 és 96A-ként mutatkozik, de már létezik az újpesti 47-es és 47A is, a Szilágyi utcai végállomással. A 84-es busz a Moszkva térre szintén a Szilágyi utcából indul. Már létezik a 10-es és a különös számozású 7i jelű villamos is, a 62-es pedig körülbelül a mai útvonalán jár a rákospalotai MÁV-telepig.

kozlekedes_1990.jpg
A BKV vonalhálózati térképe 1990-ből (forrás: Budapest Főváros Levéltára / Hungaricana)

És végül a 3-as metró átadása előtti pillanat 1990-ben (fent). Már lassan két évtizede felépült Újpalota, és feleannyi idős az M3-as autópálya. Az 1973-ban bevezetett új járatszámozási szisztéma szerint létezik gyors (piros) és "fekete" buszjárat. Van tehát 96 és 96, 25, 25 és 25A is. Az Újpalotán lakók érdekében elindultak a 73-as járatok, melyek 42 éven át szolgálták ki a lakótelepen élőket. Már jár a kevéssé ismert, kacskaringós útvonalat leíró 177-es, a ma is közlekedő 130-as (akkoriban még nem a Stadionokhoz, hanem az Örsre vitte az utasokat), a 132-es pedig az Örs vezér terén át Kőbányára. A térképen látható 69-es villamos már nem az, ami húsz éve közlekedett, hanem Újpalota egyetlen villamosjárata a Mexikói út felé. Ekkorra már nem csak a rákosszentmihályi és Palota-Újfalu villamosjáratai szűntek meg, hanem a 10-es is, ez utóbbit a 104-es buszok váltották fel.

1990 után már csak a metró Újpesti szakaszának átadása változtatott a kerület közlekedésén, ez pedig leolvasható bármelyik mai korszerű mobilos vagy internetes térképről. Legutóbb alig egy hónapja kellett új járatszámokat megtanulni: a 7-esek mellé a 8-asok is beköltöztek a Nyírpalota úti végállomásra.


Általában a kerület tömegközlekedéséről elmondható: 1938-ban 2 busz, és 3 villamosvonal volt az akkor még önálló Rákospalotán és Pestújhelyen. 1968-ban 6 busz és 9 villamosjárata volt a XV. kerületnek. Ma, 2016-ban 28 busz- (5, 7, 7E, 8, 8E, 25, 46, 96, 104, 104A, 108E, 124, 125, 130, 133E, 146, 170, 175, 196, 196A, 204, 224, 225, 231, 270, 277, 296, 296A) és 4 villamosjárat (12, 62, 62A, 69) közlekedik a kerületben.

Érdekel a XV. kerület közlekedéstörténete? Más bejegyzéseket is elolvasnál? Nézd át mik jelentek meg a blogon ebben a témában!

 

facebook_kovetes.jpg

3 komment

Címkék: térkép 1969 1956 1990 1908 közlekedéstörténet 1930 Rákospalota Pestújhely Újpalota 25-ös busz Istvántelek 10-es villamos 277-es busz 67-es villamos helyiérdekű vasút 12-es villamos 55-ös villamos Vác–Budapest–Veresegyház–Gödöllő HÉV


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr558828908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nagyon jó összefoglaló, köszönöm!

Ami már régóta érdekel, és nagyon örülnék, ha tudnál benne segíteni: a Douwe Egberts telephelyéhez (régi nevén: Rákospalota, Compack) mióta jár ki a 170-es busz? Nagyon jó lenne egy olyan fotót találni, amin látszik ez a rész 20-30 évvel ezelőtt.

És az is nagyon érdekes lehetett, amikor a 170-es csak a Compack - Szemétégető - Gyógyszeripari Ellátó és Szolgáltatató Vállalat között ingázott:
i.imgur.com/KEqe6rV.jpg
i.imgur.com/v8CmwmN.jpg
@jaratszervezo: Örülök, ha tetszett, kösz a visszajelzést!

Sajnos meglepő módom a Compackról könnyebb korabeli fotókat felkutatni, mint a járatról információkat szerezni.

A Fortepen gyűjteményében van négy kép a gyárról: fortepan.hu/?tags=&x=0&y=0&view=query&lang=hu&q=Compack

1987-re vannak datálva, de szerintem 1982-ben készültek, a gyár átadásakor.

Még néhány fotó van a MANDA adatbázisában: mandadb.hu/ írd be a keresőbe, hogy Compack, 52 találatot ad, de csak kettő külső kép. Ezek a külső képek nagyon emlékeztetnek a fortepanos fotókra, ebből gondolom, hogy azok is '82-esek.

Sajnos a buszról, végállomásról, megállóról egy sincs, csak magáról a gyárról.

BKV-s térképek alapján 1983-ban a piros 25-ös járt ki a oda, az írta le a hurkot a Visonta utca felé (ezt pl. én is csak most tudtam meg, ahogy utánanéztem). De a térkép rajzolata szerint ez még nem ment fel a Compack bejáratáig, a Harsányiról a Visontába fordult (vagy fordítva).

1988-ban viszont már járt az a 170-es, aminek a táblájáról készült képet belinkelted, de a piros 25-ös is kiment a Compackhoz.

Az 1990 és 2008 közötti időszakról ellenben nem találtam digitalizált térképet.
@jaratszervezo:

A 170-es járat 1985 novemberében indult. Ez volt az első járat, ami érintette a Compack Vállalatot.

A 25gyors busz útvonalát 1987 szeptemberében hosszabbították meg a Compack-ig.

1990 decemberében a 3-as metró átadásával beindult a piros 170-es, de ez ekkor még csak a Székely Elek útig (Sipos Dénes út) járt. A fekete 170-es változatlanul közlekedett.

1993 júliusától a 170-es gyors útvonala a Compack-ig hosszabbodott, ekkor szűnt meg a fekete 170-es.