2016.03.02. 11:42 Palotabarát

Interneten az 1770-es palotai urbárium az itt élők névsorával

Lehet, hogy már régóta elérhető a neten, ám én csak a közelmúltban bukkantam rá arra az urbáriumra, amit 1770-ben kötöttek Palota jobbágyai és zsellérei gróf Fekete György földesúrral. A Hungaricana oldalán közzétett dokumentum sok érdekességet tartalmaz, alant pl. újraközlöm az abban szereplő neveket - ők voltak az őspalotaiak.

Az 1770-ben kelt, meglehetősen veretes nyelvezetű dokumentum kilenc pontba szedve (punctum = pont) szabályozza a község jobbágyainak kötelezettségeit a földesúrral szemben. Ennek kapcsán írták össze Palota község jobbágyait, ami 95 név felsorolását jelentette (kilencvenkét férfiét és három asszonyét). Ezt a névsort lentebb olvashatjátok. Palota teljes lakossága azonban jóval több volt ennél, nagyságrendileg ötszázan élhettek már a faluban ekkor: a jobbágyokon és zselléreken kívül cselédek és kevés számú kézműves is, hogy mindezek családtagjairól (feleségek, gyerekek) ne is beszéljünk.

urbarium_palota.jpg"Palota helységnek Urbarioma melynek földesura méltóságos gróf Fekete György őexcellenciája." Az urbárium címoldala (forrás: HUNGARICANA)

Hogy megértsük a jobbágyság helyzetét, tudni kell, hogy 1848 előtt a jobbágyoknak nem volt művelhető földtulajdonuk a falvakban, hiszen a föld a földesúré  volt. Azonban a földesúri földeken mezőgazdasági tevékenységet folytattak a jobbágyok, a használat fejében pedig úrbéri kötelezettségeik voltak. Ezek a kötelezettségek több részből álltak: volt adó (cenzus), munkavégzés (robot) és terménybeszolgáltatás. Palotán a termények egyhetedét adták, sok más településen a kilencede járt a földesúrnak, a tizede az egyháznak, innen a nevük is: heted, kilenced, tized. De előfordult a kötelezettségek közt úgynevezett kötelező ajándék is.

1766-ban Mária Terézia egységesen szabályozta a magyar jobbágyság földesúri terheit. Lényegében egy előre kinyomtatott 21 oldalas szabálykönyvről van szó, amiben nyomtatásban megjelentek a kötelezettségek, majd tájegységenként, falvanként kézzel be kellett írni az adott településre vonatkozó eltéréseket. Ennek megfelelően például ugyanezt a 24 oldalas füzetkét töltötték ki a fótiak, gödöllőiek stb., csak éppen a Fótra (Gödöllőre, stb.) vonatkozó eltérő szabályokat vezették rá kézírással, ám bizonyos alapterhek ugyanazok voltak mindenütt.

mezogazdasag_rakospalota_roe_800.jpgMezőgazdasági munka Rákospalotán (dátum és forrás nélkül Rákospalotai Örökségünk Egyesület)

Az úrbéri kötelmek kiolvashatók a digitalizált dokumentumból, ezt nem ismétlem meg, inkább leírom mi volt ennek a megállapodásnak a sorsa. Merthogy mindössze egy esztendeig állt fenn. A palotaiak számára már ekkor is jelentős jövedelmet jelentett a fuvarozás, Vác, Szentendre, de Szeged és Debrecen is szerepelt úticéljaik közt. Fekete gróf pedig nem a gazdaság fellendítéséről volt híres, nem volt majorsági gazdálkodás, a parasztok számára előírt robot egy részét nem is tudta kihasználni, ezért a földesúr és a jobbágyok, zsellérek érdekei találkoztak abban az 1771-es megállapodásban, amely megengedte, hogy a robot egy részét készpénzben váltsák meg. Ettől függetlenül a beszolgáltatások kötelme érvényben maradt, de a kézi és az igás robot nagyrészét megválthatták. Később a Csekonics, majd a Károlyi család is lényegében ezt az 1771-es megállapodást tartotta fenn apró eltéréssel, amit aztán az 1848-as törvények - a jobbágyfelszabadítás - eltöröltek.

Közlöm tehát a dokumentumban előforduló neveket. Hangsúlyozom, hogy mivel egy XVIII. századi kézirat átiratáról van szó, ahol az eredetiben némely név nehezen volt olvasható, előfordulhatnak elütések, elírások. Varga István, a palotai családtörténeti könyv szerzője segített néhány név pontosításában, így végül mind a 95 palotai jobbágy neve olvasható alant. A lehetséges névvariánsokat zárójelben közlöm. A nevek egy részében visszaköszönnek a ma is ismert, sőt, a palotai helytörténeti fasorban egy külön táblán megörökített ősi családnevek, mint például az Agárdi, Szőcs, Tóth, Varga stb. Azt azért el kell mondanom, hogy nem ez az első olyan fennmaradt dokumentum, ahol palotai parasztok neve olvasható, hiszen például az 1695-ös határösszeírásban tanúként sokak neve fel van sorolva, de más iratok (például anyakönyvek) is sok adatot tartalmaznak.

d_varga_cselotei_varga_istvan.jpgRégi kép régi palotaiakról: balra D. Varga Mária (Szmutka Istvánné), jobbra Cselőtei Katalin (Jakab Sándorné) (Varga István családfakutató gyűjtéséből)

Érdekesség az is, hogy egyes keresztneveket a XVIII. században még más formában írtak, így például az Istvánt és a Mártont Istvány-nak és Mártony-nak. És ha már keresztnevek: a palotai jobbágyság körében leggyakoribb utónév 1770-ben a János volt (23), a második az Istvány (18), a harmadik az András és Mihály (14-14), utána a Mártony (7) és a Mátyás (5) következett. A ma is népszerű keresztnevek közül például Józsefből csak 2, a Ferencből és Péterből pedig csak egy-egy volt.

Íme a nevek (ha észreveszel egy elütést, kérlek jelezz vissza!)

* Agárdi Istvány
* Aszódi János
* Aszódy Mátyás
* Baczko Mártony (Boczkó)
* Bajcsy Farkas (Bajcsi)
* Balczo Mátyásné (Balero)
* Balogh József
* Balogh Mihály
* Békesy Gergely
* Békesy Istvány (Békési)
* Békesy János öreg (Békési)
* Benyo János (Benyó)
* Bertók János
* Bobák Mátyás
* Bogács Jakab (Bogácsi)
* Csanky János (Csánky)
* Csánky Mártony (Csánki)
* Csanky Mihály (Csánki)
* Csikós Gergely
* Damásdy András ifjú
* Damaszky András öreg (Damásdi, Damásdy)
* Dudás Istvány
* Dudás János
* Farkas András
* Fejes Mártony
* Fejes András
* Gáspár András
* Gerhás Mártony
* Gures János
* Hegedűs Istvány
* Jakab János
* Juhász Istvány
* Juhász János
* Kajos János
* Kállai András
* Katona Mihály
* Klement Mihály (Klimert, Kliment)
* Konkoly János
* Kordik Mihály (Kornyik)
* Kodó Mihály
* Kovács Mártony
* Kürty György (Kürti)
* Kürty Péter (Kürti)
* Laczkó Istvány
* László Mihály
* Lebó András
* Lédeczi Istvány ifjú (Lédetzi)
* Lédeczi Mihály ifjú (Lédetzi)
* Lédeczi Istvány öreg (Lédetzi)
* Lédeczi Mihály öreg (Lédetzi)
* Melegh Andrásné
* Melegh János
* Molnár Ferencz
* Molnár János
* Molnár János
* Molnár János ifjú
* Molnár Mártony
* Naszádi Istvány
* Pánczir Istvány
* Pánczir Mihály
* Pásztor Istvány
* Péter Miklós
* Piróth Istvány (Piroth)
* Sass János
* Sipos Mihály
* Szabó Mártony
* Szenogrády Mihály
* Szenográdi Mihály
* Szmutka András
* Szöcs András (Szűcs)
* Szöcs Istvány (Szőcs)
* Szöcs János (Szőcs)
* Szöcs Mártony
* Szőke József
* Szúgyi János (Szügyi, Szűgyi)
* Takács János
* Tomecsek János
* Toronyi Mátyás
* Tóth András
* Tóth Istvány
* Tóth János
* Turcsányi Mátyás
* Ürményi Istvány (Ürméndy)
* Ürményi Mihály (Ürmendi)
* Varga András
* Varga Istvány
* Varga Istvány ifjú
* Varga Jakab
* Varga János
* Varga János ifjú
* Vaskó György
* Vizy Gergely
* Vörös Istvány
* Zolnai Andrásné
* Zsembery András

Még egyszer a link: a teljes palotai urbáriumot itt találjátok: http://archives.hungaricana.hu/hu/urberi/view/pest-pilis-solt-palota/

facebook_kovetes.jpg

Forrás:

Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből  (XV. kerületi Tanács Végrehajtó bizottsága, Budapest, 1974)
A Hungaricana Urbárium-gyűjteménye
Varga István szíves közlése

Szólj hozzá!

Címkék: történelem jobbágyság családtörténet 1770 Rákospalota urbárium úrbéri terhek


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr728434038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu