Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2015.04.22. 00:28 Rátonyi Gábor Tamás

A Kolozsvár utcai aluljáró története

kicsi_erzsebet_kiralyne_uti_aluljaro.jpg

Ma már nem tűnik nagy etvasznak a körvasúti töltés alatt vezető kis aluljáró az Erzsébet királyné útja-Kolozsvár utca közt, ám valamikor ez volt Rákospalota és Pestújhely déli kapuja. A körvasútnak ezen a szakaszán a legrégebbi akadály nélküli átkelést biztosító átjáró építése az I. világháború alatt kezdődött, arra pedig, hogy a villamos is keresztülbújjon rajta, több mint 40 évet vártak palotaiak, pestújhelyiek és zuglóiak egyaránt. (Az Erzsébet királyné útján két aluljáró van: egy a gyalogosoknak a Mexikói út és a Hungária körút között, ami a villamoskanyart és a trolivégállomást köti össze. A másik Zugló és Palota határán, ahol az Erzsébet királyné útja átbújik a körvasút alatt, folytatását pedig Kolozsvár utcának hívják. Ez a bejegyzés az utóbbiról szól.)

 

Az aluljáró történetének felgöngyölítéséhez igen messzire kell visszanyúlnunk: 1884-ben határozták el, hogy Budapest akkori határára építik a körvasutat, melynek feladata a megnövekedett teherforgalom, elsősorban a lipótvárosi malomipar szállítási igényeinek kielégítése a fővárosi pályaudvarok összeköttetésének megteremtésével. A pesti körvasút - melyet a Duna folyásirányából adódóan balparti körvasútnak neveztek -  1889-es elkészültekor még egyvágányos volt, és nem töltésen haladt, hanem a terep szintjén, így zömében szintbeli vasúti átjárót képzett az erre vezető főbb útvonalakkal. Hogy akkoriban - kis túlzással - mennyire nem volt itt a környéken semmi, azt az alábbi térkép szemlélteti:


A körvasút 1889-benMÁV-térkép a körvasútról annak átadása (1889) körüli évekből (a térkép pont fejjel lefelé ábrázolja a környéket). a "Rákospalotai határ" felirat vonalában halad a vasúti pálya, az "Őrház" és az "Útátjáró" a mai Erzsébet királyné útja vége, egyebekben épület nem volt a környéken, a hosszú vonalak amolyan nadrágszíjparcellák (forrás: MÁV Levéltár).

Az Erzsébet királyné útjának, melyet ekkoriban - 1889 - még Erzsébet útnak neveztek Palota felé eső folytatása nemigen volt, talán balra el lehetett kanyarodni a sínek után a mai Rákospalotai körvasút sor - Rákos út útvonalon, Pestújhely azonban még gondolatban sem létezett (a Széchenyi-telepet majd csak 1896 után kezdik el szervezni és kiépíteni). A fenti térképen látható zuglói részen földek voltak (a függőleges vonalak a parcellákat mutatják), és néhány tervezett utca vonala. Az egyetlen épület a környéken a vasúti őrház volt. A körvasút a kezdetben ezen a szakaszon tehát igazi senkiföldjén haladt keresztül. Ekkor itt még csak egy szintbeli kereszteződés volt sorompóval.

1897-ben Bezsilla Nándor tervezett a közelbe vasúti átjárót. A Széchenyi-telep egyik létrehozója a nyaralóövezetnek szánt városrész közlekedését kívánta elősegíteni azzal, hogy a mai Telepes utca - Pestújhelyi út vonalában villamosjáratot indít egészen a rákospalotai községházáig. A Telepes utcára a pestújhelyiek egyébként is úgy tekintettek a későbbiek folyamán, mint a település(rész) természetes kapcsolatára a fővárossal, olyannyira, hogy a mai Pestújhelyi út neve (amely a Telepes utca tulajdonképpeni folytatása a körvasúton túl)  először Budapest sugárút volt. Ennek a Bezsilla-féle villamosjáratnak lett volna egy szárnyvonala az Erzsébet királyné útján. Az egész vízió dugába dőlt azonban, amikor a Közlekedési Minisztérium határozottan állást foglalt, hogy a körvasút ezen pontján (vagyis a Telepes utca-Pestújhelyi út vonalában) nem kívánnak vasúti átjárót nyitni.

Erzsébet királyné úti aluljáróAz aluljáró ma (2013 decemberében) Zugló felől fotózva.

A vasúti közlekedés időközben egyre nőtt, a teherszállítás intenzívebbé vált, 1896-ban elkészült az újpesti vasúti híd, a körvasutat bővíteni kellett. Ráadásul 1903-ban a közeli Öv utcához ért a későbbi 67-es villamos vágánya, de Palota felé már nem tudott továbbhaladni, mert szintben kellett volna kereszteznie a vasutat. 1913-ban megkezdődött a körvasút második vágányának kiépítése, és egyes szakaszokon a töltés megemelése. A helyi sajtó - a Pestújhely című újság - úgy várta a különszintű átjáró építőinek megjelenését, mint a messiást: a legkisebb ezzel kapcsolatos eseményről is beszámolt. Az átjáró megépítésének szükségességét egy szomorú tragédia is alátámasztotta: 1913. szeptember 21-én a Hungária körútnál egy omnibusz-katasztrófa történt, a társaskocsi egy vonattal ütközött, sok áldozatot hagyva maga után. A felháborodás olyan elemi erejű volt, hogy a közelben élők gyűlést tartottak a tragédiát követően, és megalakították a "Halálsorompó ellenes ligát". Egyébként több átjárót is "halálsorompóként" ismertek, a leghírhedtebb a Thököly út-Hungária körút kereszteződéshez közeli volt, de a környék valamennyi szintbeli átjárója veszélyes volt.

Az Erzsébet királyné úti aluljáró építésének idejére a sorompós átkelést meg kellett szüntetni, így egy ideiglenes szintbeli átjárót terveztek a mai Árvavár utca vonalában a zuglói Öv utcáig, sőt, még egy szintén ideiglenes vámház elhelyezésével is számoltak. Az ideiglenes átjáró vasúti sínek és a körvasút sor közti alig néhány méteres útszakaszát Pestújhely községnek kellett kiépítenie. Ezzel kapcsolatban történt egy vicces malőr: a község által kiküldött munkások 1913 novemberében elnézték a térképet, és nem a mai Árvavár utcánál kezdtek építkezni, hanem fél napig szedegették fel az Erzsébet királyné úti átjáró kockaköveit - másik fél nap volt, mire visszarakták. Ahogy a Pestújhely c. lap meg is jegyzi: épp elég nehézség akadályozza a különszintű átjáró megépítését, erre még ez a malőr is hátráltatja egy napra a munkát.

Erzsébet királyné úti aluljáró (Kolozsvár utca)Felülnézeti tervrajz a vasúti hídról 1958-ból (forrás: MÁV Levéltár).

Az I. világháború átrendezte a szállításokat is: a hadipar termelése nőtt, és sokasodtak a csapatszállítások, ugyanakkor más iparágak szállítási igénye csökkent, vagy kielégítetlen maradt a hadiszállítások miatt. A körvasút kétvágányúvá bővítéséhez felhasználták a közeli, rákosszentmihályi hadifogolytábor lakóinak a munkaerejét is.

Részben a háborús, illetve a trianoni veszteségek hatására is elhúzódtak a munkálatok, az új vasúti híd, és az ezáltal képződő aluljáró teljes egészében 1925-re lett kész, vagyis közel tíz évig épült, s elkészültekor nagyjából úgy nézett ki, mint ma: felül a vasúti töltésen két vágányon haladtak a szerelvények, alul a közúti közlekedésnek maradt hely - de még ekkor is villamosvágányok nélkül. Tulajdonképpen két egyvágányú, vasszerkezetű híd épült ide, melynek a próbaterhelését egy 328-as sorozatú lokomotívval végezték. Az 1914 és 1925 közötti építkezés idejére az Árvavár utcánál nyitott ideiglenes szintbeli vasúti átjárót az aluljáró átadásával egyidőben megszüntettek.

mti_19250715.jpgAz MTI híre 1925-ből a rákospalotai mozgalomról: villamost az alagút alatt Palotára! (forrás: MTI hírarchívum - a kép csak kivonat az aznapi hírekből)

Hogy mi történt az építkezés tíz éve alatt alatt, már nem lehet pontosan rekonstruálni, de valószínűleg az építkezés a világháború alatt leállt, és csak 1925-ben indult újra. Békássy Csaba, Zugló közlekedésének jó ismerője szerint a legvalószínűbb, hogy a vasúti közlekedést ideiglenesen a töltés melletti közútra terelték (vagyis oda építettek vasúti pályát), és a vasúti híd (azaz a közúti aluljáró) átadásáig ott tartották. Erre másutt is volt példa, a Zugló vasútállomás mellett 12 éven át a Francia úton jártak a vonatok, amíg az átjáró megépült végre. A vasúti híd átadásának pontos dátuma sem ismert: 1925 áprilisában a MÁV versenytárgyalást hirdetett az aluljáró kiépítésének befejező földmunkáira, majd a következő hír 1925 júliusi: az MTI híre szerint Rákospalotán mozgalmat indítottak, hogy a villamos (ti. a 67-es) a megépült aluljárón menjen tovább Palotára. Valamikor tehát a két időpont között adhatták át az aluljárót.

Az 1925-ben átadott híd tervezőinek a nevét nem ismerjük. A MÁV-nak saját tervezőirodája volt, alkalmazottaik nem szignálták a tervrajzokat. Az 1925-ös tervrajzokon azonban feltűnt egy bélyegző: Wilhelm és Telkes okl. mérnökök, V. Falk Miksa utca 22. Sajnos róluk nem találtam közelebbi adatot: két közlekedési műtárgyakra szakosodott mérnök lehetett, akik külsősként tervezték a hidat? Vagy csak ellenőrzési-felülvizsgálati céllal vonták be őket a munkába? Esetleg MÁV-mérnökök voltak, akik saját cégbe vitték ki a belsős munkát?

MÁV 328-as mozdonyA MÁV 328-as sorozatú mozdony, a "Gólya": ilyen haladt át először a vasúti hídon 1925-ben (fotó: Wikipédia)

1944-ig nem történt semmi különös a vasúti híddal, a környék azonban szépen fejlődött, benépesült mind a palotai mind a zuglói oldalon. Emitt a MÁV-telepen, a Pótlék-dűlőben és Pestújhelyen, amott Alsórákoson váltotta a mezőgazdasági művelést az épített környezet. Az 1920-as évek végére kiépült a Kolozsvár utca, az Erzsébet királyné útjából pedig a korabeli úthierarchia besorolása szerint vicinális út lett.

A II. világháború utolsó előtti évében az aluljáró Csömöri út felé eső ellenfalát a németek felrobbantották, s a vasszerkezet is tönkrement. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem csak ennek a hídnak a felrobbantása miatt szünetelt a vasúti forgalom, hanem mert a szövetségesek rendszeresen bombázták a körvasutat, és bizony sok pusztítást okoztak ezzel. Az utolsó vonatot, ami errefelé indult, 1944. december 12-én eltalálta egy bombázó, és a vonat roncsai valamint a tönkrement vasúti pálya a Nyugati pályaudvar felől a Rákosrendezőn túl már nem tették lehetővé a további közlekedést. 1945 elején még tehervagonokat húztak a körvasúti töltésre barikád gyanánt, de ez sem állította meg az előrenyomuló szovjet csapatokat.

A háborút követően az aluljárót rendbehozták olyannyira, hogy 1947-ben - 44 évi ígérgetés után - a villamospályát is átbújtatták alatta, s megindult a villamosközlekedés a MÁV-telepig. A hídfőt is újjáépítették, a vasszerkezetet pedig kiegészítették 1952-ben. Közben megváltozott a vasút több szempontból is. Az 1970-es években eltűntek az utolsó gőzmozdonyok, a vasúti vontatójárművek egyre nagyobb teljesítményt nyújtva közlekedtek. A kis híd egyre kevésbé tudott megfelelni az igényeknek, ezért a teljes felújítás mellett döntöttek. 1988-ra készültek el a tervek. A korábbi - a világháború után felújított - híd 1938-as szabvány szerint épült, teherbírása 5 X 17 tonna, magassága pedig a közúttól számítva pedig 4,58 méter volt. Az 1925-ös acélszerkezet életkora végefelé közeledett, ezt mindenképpen cserélni kellett, s az 1938-as szabvány is elavulttá vált.

Erzsébet királyné úti vasúti hídA vasúti híd az aluljáró fölött 2013 decemberében

A kis vasúti hidat végül 1989 és 1992 között újították fel teljesen. Ekkor megemelték a hidat is, ami ma 12 centivel magasabban van, mint előtte, vagyis ennyivel nagyobb lett az aluljáró. Mácsai András hídmérnök megkeresésemre elmondta: a két vasúti hidat egyenként kellett cserélni, hogy a vonatközlekedést ne akadályozzák. A kivitelező az azóta megszűnt MÁV Hídépítő Kft. volt. A hídszerkezeteket előregyártották nem is messze innen, mert a hídépítők telephelye a Mexikói úton a BVSC uszoda mellett volt a közelben. A közel három évig tartó felújítás alatt mindössze kétszer zárták le az aluljárót, mikor beemelték az egyik, majd másik hidat - egyébként végig zavartalan volt a közlekedés, még a villamos is járt. A híd alatt, az aluljáróban futó útpályát utoljára 2007-ben hozták rendbe, akkor az Erzsébet királyné utat és a Kolozsvár utcát is felújították a Nagy Lajos király útja és a Szent Korona útja között. A villamospályát pedig apránként cserélgetik - legutóbb 2013-ban nyúltak hozzá a Kolozsvár utcai szakaszhoz.

Tény, hogy az Erzsébet királyné úti aluljáró teljes terjedelmében Zuglóban van, a két kerület határa ugyanis a Rákospalotai körvasút sor középvonala, tehát a vasúti töltés már nem a XV., hanem a XIV. kerületben található. Ám mint írtam, ugyan ma már nem ez a legjelentősebb átkelési pont a XV. kerületbe/ből, de a legrégebbi. A Drégelyvár utca - Csömöri út közti felüljáró 1973-ban lett kész, az M3-as autópálya felüljáróját két ütemben építették, 1978-ban és 1980-ban is átadtak belőle egy-egy szakaszt. Az aluljáró históriája legalább annyira hozzátartozik a kerület történetéhez, mint Rákospalota és Pestújhely szomszédba vezető főbb útvonalaié.

Érdekel a XV. kerület közlekedéstörténete? Más bejegyzéseket is elolvasnál? Nézd át mik jelentek meg a blogon ebben a témában!

 

facebook_kovetes.jpg

Források:

Juhász Erzsébet: Százéves a budapesti bal parti körvasút - Vasúthistória évkönyv, 1989
MÁV Levéltár tervrajzai és műleírása az Erzsébet királyné úti vasúti hídról
Mácsai András hídmérnök szíves közlése
Békássy Csaba szíves közlése

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: aluljáró 1925 közlekedéstörténet körvasút szomszédolás Zugló Rákospalota Erzsébet királyné útja Kolozsvár utca


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr905673264

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2015.04.28. 11:26:10

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása