Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2014.12.24. 22:42 Palotabarát

Pestújhely iparostársadalma 1930-ban

magyar_ipar_almanachja.jpg

 Kezembe akadt egy 1930-ban megjelent (vélhetően 1929-ben gyűjtött adatokat tartalmazó) könyv, A magyar ipar almanachja (ez az). Dr. Ladányi Miksa szerkesztette, egy külön kiadót is szerveztek a rendszeres megjelenésre, ám csak 1928 és 1932 között adták ki - rossz volt az időzítéss, mert ekkor zajlott a nagy gazdasági világválság is, vélhetően nem volt kereslet sem a fizetett megjelenésre, sem magára a könyvre. Mindössze néhány település iparosainak adatait tartalmazza, de nagy szerencsénkre Rákospalota és Pestújhely benne van. Ez utóbbit adom most közre, hely- és családtörténeti kutatóknak lehet hasznos - no meg mindenkinek, aki böngészni akar régi iparosemberek, kereskedők után.

 

 

A mester adatainak felsorolásánál a szakmáját, címét (üzlet, vagy műhelycímet adtak meg, de ha ott is laktak, azt "saját ház" kiegészítéssel jelezték), születésének évét és helyét, felesége nevét, és ha feltüntette, akkor zárójelben a házasságkötés évét gyűjtöttem ki. A többi információt általában szöveghűen közlöm, a mai helyesírás szabályai szerint. Igyekeztem kerülni a rövidítéseket, kiírtam a (vélelmezhető) teljes szavakat (pl.: róm. kath = római katolikus stb.).

Érdemes szem előtt tartani, hogy a könyv 1930-ban jelent meg, tehát a frontszolgálatra, világháborúra való utalások kivétel nélkül az I. világháború eseményeire vonatkoznak. A gyakorta előforduló "felszabadult" kifejezés a tanulóévek alóli felszabadulást jelentik, ezt követték a segédévek, majd jött a mestervizsga. A névsor alján egy szakmák szerinti csoportosítás is található. Ha konkrét adatra szeretnél keresni (névre, szakmára stb.) javaslom a minden böngészőben működő Ctrl + F billentyűkombináció használatát, így az oldalon lévő szövegen belül lehet keresgélni.

PESTÚJHELY IPAROSAI 1930-BAN

Alkovitz Nándor bádogosmester, gr. Hadik János utca 8., szül.: 1884, Kaposvár, neje: Galizenstein Róza. Felszabadult 1900-ban. Segéd volt, azután felszabadulási helyén, Budapesten, Pécsett és Dunaföldváron, 1907-ben Somogyvisnyón, 1921-ben pedig Pestújhelyen létesített önálló vállalatot. Nevéhez fűződik a pestújhelyi katolikus templom, a polgári iskola és még számos nagyarányú szakmai munka. A tanoncvizsgáztató bizottság tagja. 42 hónapig volt az orosz és olasz frontokon.

pu_iparosok_andree_ferenc.jpg

Andreé Ferenc lakatosmester, gr. Andrássy Gyula út 55., szül.: 1900, Budapest. Szabadult 17 éves korában a Mezőgazdasági Gépgyárban. Szaktudását a MÁV-nál, a Repülőgépgyárban, majd Szerbiában és Csehszlovákiában fejlesztette. 1926-ban és 1927-ben alapította üzemét, melyben speciális autogénhegesztéseket vállal.

Andreé László szabómester, Bezsilla Nándor utca 29., szül.: 1896-ban, Budapesten, neje: Földi Julianna (1919). Budapesten szabadult 1921-ben. 1924-ben önállósította magát. Műhelyében 1 segéddel és 1 tanulóval dolgozik. 1915-től 1918-ig volt a világháborúban.

Balogh Béla nyomdász, Tátra utca 36/B, szül.: 1878, Budapest, neje: Szatlmayer Teréz. Az ipartestület elnöke a megalakulás óta, rövid megszakítással. Hosszú időn át elnöke volt az önképzőkörnek, volt alelnöke az Úri Kaszinónak, a Hitelszövetkezet igazgatósági tagja, a Pestújhelyi Újság felelős szerkesztője és kiadója stb. stb. Önzetlen és odaadó munkásságáért osztatlan megbecsülésben részesül. Felszabadult 1896-ban Marosvásárhelyen. Losoncon, Keszthelyen, Budapesten és Berlinben praktizált. 1913-ban alapította nyomdáját, mely saját házában van. Részt vett a háborúban.

Barabás Károly asztalosmester, Székely utca 43., szül.: 1878, Gáty, neje: Ács Rozália. Felszabadult 1915-ben Budapesten. Az ország legnagyobb városaiban segédeskedett. 1915-18-ig részt vett a világháborúban. 1924-ben alapította műhelyét. Számos magán és középületen (helyi iskola, református templom) megtaláljuk munkáit.

Báthory Gábor szíjgyártó és bőröndös, Székely utca 55., szül.: 1897, Újpest neje: Szita Emília. Felszabadult 1914-ben. Elsőrendű mestereknél Budapesten, Bukarestben és Bécsben volt segéd. 1927 óta önálló. Több nyelven beszél.

Bátházy Tibor okleveles építész, gr. Serényi János utca 34.

Bayer Gyula okleveles építész, Báthory Győző utca 13. szül.: 1889, Budapest, neje: Kulcsár Mária. Felszabadult 1907-ben. Mint alkalmazott 18 évig dolgozott a fővárosban. 1925-ben önállósította megát. Átlag 4 segéddel és 2 tanulóval dolgozik. Bányatelepek, ipartelepek és vízművek építésében működött közre. A Tűzoltó Testület és a Sport Klub választmányi tagja.

Beck János szabómester, Báthory Győző utca 24.

Berkó Béla cipészmester, Ilona utca 24., szül.: 1897, Besztercebánya, neje: Skrobák Anna (1920).Felszabadult 1912-ben. Budapesten fejlesztette ismereteit. 1926 óta űzi önállóan iparát. Magyar és szláv nyelveken beszél.

Bezák Béla kocsmáros, gr. Apponyi Albert utca 37.

Boda József ácsmester, János utca 2. (saját ház),szül.: 1885, Paks, neje: Hable Anna. Felszabadult 1902-ben, Budapesten segédeskedett. 1913 óta önálló. A pestújhelyi polgári iskola, az állami elemi iskola és 3 óvodának szakmájába vágó munkái dícsérik tudását. Egy segéddel és egy tanulóval dolgozik. 36 hónapig teljesített frontszolgálatot és kétszer megsebesült. Kitüntetései: Károly csapatkereszt és sebesülési érem.

Csipák József egyenruhaszabó mester Neptun utca 24., szül.: 1898 Budapest, neje: Molnár Ilona. Felszabadult 26 éves korában 1924-ben Pestújhelyen. 1929-ben belépett atyja cégébe s azóta közösen vezetik a Csipák S. és fia vállalatot. Háború alatt mint köztisztviselő szolgált.

Csipák Sándor egyenruhaszabó mester Neptun utca 24. (sját ház), szül.: 1865-ben Kéménden, neje: Csada Erzsébet (1896). Felszabadult 1889-ben Esztergomban. A fővárosban fejlesztette szaktudását. 1898-ban önállósította magát. Szorgalmával műhelyét nagyarányú üzemmé fejlesztette, ma 40 varrógépen kizárólag egyenruhákat készít. Két fiú és két leánygyermeke van.

Csoma József szobafestőmester, Molnár Viktor utca 70.

Dankó Demeter villanyszerelő, dr. Szücs István utca 46., szül.: 1882 Csicsóholdvilág, neje: Lajos Rozális (1908). Felszabadult 1899-ben Nagyszebenben. Szabadulási helyén és a fővárosban folytatta szakmai tanulmányait. 1924-ben önállósította magát. Tekintélyes iparos, községi képviselőtestületi tag. Három nyelven beszél.

Darula Antal mechanikus és villanyszerelő Molnár Viktor utca 68., szül.: 1890, Budapest neje: Bácza Ilona (1911). Felszabadult 1908-ban. A főváros jeles mestereinél segédeskedett. Vállalatát 1919-ben alapította. A szakmába vágó munkákon kívül autófuvarozással is foglalkozik. A Ritz szálló, Dunapalota és számos négyemeletes épület dícsérik munkáit. A háború alatt végigharcolta a monarchia összes frontjait, meg is sebesült. Kitüntetései: bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt.

Domokos Gyula szabómester, gr. Apponyi Albert utca 65., szül.: 1902, Budapest. Tanonc Békésgyulán volt, ahol 1916-ban szabadult fel. Budapesten, Orosházán, és Szerencsen fejlesztette tovább a tudását. Műhelyét atyja 1927-ben alapította. Nagy szorgalommal és tudással rendelkező iparos.

Elek Mihály cipészmester, Határ utca 1. szül.: 1878, Óbecse. Felszabadult 1906-ban. Szegeden és Budapesten dolgozott, mint segéd. 1912-ben alapította műhelyét melyben ma 8 segéddel, 2 tanulóval, villanyerővel hajtott cipészipari gépekkel dolgozik. 1914-18-ig tiszti cipészműhely parancsnok volt, saját szerzeményű háza van.

Farkas Nándor lakatosmester és szerelési vállalkozó, Thököly út 66. szül.: 1879, Szeged, neje: Bodó Mária (1906). Felszabadult 1898-ban Szegeden. Szeged, Debrecen, Budapest, Arad, Temesvár, Grác, Klagenfurt és Villach mestereinél dolgozott 25 évig. 1905 óta önálló mester. Mai üzeme 1928 óta áll fenn. Pestújhely egyedüli speciális vízvezeték és központi fűtés berendező vállalata. Részt vett a háborúban.

Ferenczy János kőművesmester, Jolán utca 14., szül.: 1897, Budapest. Segédéveit budapesti, fehértemplomi és belgrádi mestereknél töltötte. 1921-ben önállósította magát Nevéhez fűződik a pestújhelyi strandfürdő-vendéglő felépítése. Háború alatt lőszer és lőanyaggyárak bővítésén dolgozott s így fel volt mentve.

Feleiszer Henrik úri- és hölgyfodrász mester, gr. Andrássy Gyula út 35.

Futó M. Miklós épület- és bútorasztalos mester, Tátra utca 27. (saját ház), szül.: 1874, neje: Hircsi Teréz. Felszabadult 1891-ben. Szaktudását Kecskeméten, Szegeden, Karcagon és Budapesten  fejlesztette. 1901-ben alapította meg műhelyét. Egy segéddel és két tanulóval dolgozik. A világháború alatt az orosz fronton harcolt.

Geisz Mihály szabómester, Báthory Győző utca 24.

Greilich István, ifj. úri- és hölgyfodrász, gr. Andrássy Gyula út 43. szül.: 1909, Rákospalota. Felszabadult 1924-ben Pestújhelyen Wieszt Antalnál, kinél öt évig dolgozott, mint segéd. 1929-ben önállósította magát, átvéve Zalka László műhelyét. Műhelye modern berendezésű, tökéletesen higiénikus és rövid önállósága alatt sikerült azt közkedveltté tennie. Külön hölgyszalonja a modern kozmetika gépeivel van fölszerelve.

Grosz Bernát szobafestőmester, Szücs István utca 16.

Gruber János cipészmester, Molnár Viktor utca 72.

Gudina Imre cipészmester, Bánk utca 33. szül.: 1877, Kerkaszentmiklós neje: Bubolyák Julianna. Felszabadult 1904-ben Muraközön. Budapesten és Zalaegerszegen dolgozott, mint segéd. 1906-ban már önálló mester. Saját háza van. Végigküzdötte a háborút. Harcolt az olasz és román frontokon, egyszer megsebesült. Több nyelven beszél.

Hajdú Márton vendéglős, Székely utca 9.

Hammel Keresztély cipészmester, Báthory Győző utca 28/A, szül.: 1881, Bácsfeketehegy, neje: Kovács Júlia. Felszabadult 1896-ban Újverbászon. Tíz évig Budapesten, majd Boszniában és Újverbászon dolgozott mint segéd. 1908-ban alapította műhelyét, melyben fiával együtt dolgozik. Háború alatt a szerb és orosz frontokon harcolt, utóbbin fogságba esett. Kitüntetései: kis ezüst vitézségi érem, bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt. Magyar német és szláv nyelveket beszél.

Háhn Péter szabómester, Báthory Győző utca 24, szül.: 1882, Mohács, neje: Proszek Erzsébet (1906). Felszabadult 1900-ben Mohácson. Pécs, Kaposvár, Szilágysomlyó és Budapest műhelyeiben fejlesztette szaktudását. 1910-ben betársult apósa üzletébe, így a pestújhelyi Beck, Háhn és Geisz cég beltagja. 7 segéddel és 2 inassal dolgozik.

Hauk István cipészmester, Gergely utca 29., szül.: 1894, Gyón neje: Csatlós Mária. Felszabadult 1918-ban Budapesten. Segédéveit elsőrendű fővárosi mestereknél töltötte részt vett a világháborúban és mint 50%-os rokkant szerelt le. 1919-ben alapította műhelyét.

Harbach Keresztély szobafestőmester, Temető utca 20.

Hepp Ádám fodrász, gr. Hadik János utca 28.

Hihlik Ödön asztalosmester, gr. Apponyi Albert utca 82.

Hoffner József szobafestőmester gr. Apponyi Albert utca 17., szül: 1897, Tolmács, neje: Szűts Terézia (1920). Felszabadult 1914-ben, Újpesten. 1927-ben önállósította magát. Művészi és egyszerűbb munkái egyaránt tetszést aratnak. 1916-18-ig a román és olasz frontokon harcolt és 12 hónapig volt olasz fogságban. Kitüntetései: bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt.

Iván János bőrkereskedő és felsőrészkészítőmester, gr. Andrássy Gyula út 12., szül.: 1869, Abaújvár, neje: Komár Anna (1896). Segéd Újpesten volt. 1903-ban Rákospalotán, 1928-ban pedig Pestújhelyen alapított üzletet. Saját háza van, Ferenc fia orvos, János fia a helyi fiók vezetője.

Ivánics Sándor cipészmester, gr. Andrássy Gyula út 18., szül.: 1902-ben Érsekújváron, neje: Raday Margit (1902).Felszabadult 1920-ban Érsekújváron. Szabadulási helyén, 8 évig Budapesten, Komáromban és Párkánynánán dolgozott, mint segéd. 1927 óta önálló mester.

Juhász Márton vendéglős, gr. Andrássy Gyula út 60.

Juhász Imre cipészmester, Szücs István utca 25., szül.: 1886, Endrőd, neje: Bajan Mária. Felszabadult 1903-ban Kecskeméten.

Kálmán Gyula felsőrészkészítő és cipészmester, Paula tér 1., szül.: 1891, Hetés, neje: néhai Feldicskó Katalin. Felszabadult 1911-ben, Hetésen. Pápai, zalaegerszegi és fővárosi jeles mesterek keze alatt volt segéd. 1914-18-ig mint katona szolgálta a hazát. Szabászati szaktanfolyamot végzett. 1925 óta önálló mester. Két segéddel és két tanulóval dolgozik.

pu_iparosok_kalman_gyula.jpg

Kiss Simon Vendel ácsmester, gr. Hadik János utca 7. szül.: 1888, Érsekvadkert, neje: Palecska Julianna (1918). Szakmai tanulmányait Balassagyarmaton kezdte, ahol 1907-ben szabadult fel, majd Budapesten tökéletesítette tudását. 1926-ban önállósította magát. Munkái közül az alsónémedi állami elemi iskolát és a pestújhelyi polgári iskolát említjük meg. Mint ténylegest érte a háború kitörése. 30 hónapot töltött a fronton, kétszer megsebesült. 1918-ban szerelt le. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, vaskereszt, és Károly csapatkereszt.

Kortusz Ferenc kőművesmester, Margit utca 10. (saját ház), szül.: 1875, Zsihov (csehország), neje: Kortusz Franciska. Az ipart már Újpesten tanulta, ahol felszabadult 1893-ban. Újpesti, rákospalotai és budapesti mesterek keze alatt fejlesztette szaktudását. Saját erejéből önállósította magát 1910-ben. Ámbár elejétől fogva végigszolgálta a háborút és így sokáig volt távol, mégis egész sereg családi ház felépítése fűződik nevéhez. Régi iparoscsaládból származik, már nagyatyja is kőművesmester volt. Kitüntetése: vas érdemkereszt. Leánya: Anasztázia.

Koós Antal lakatosmester, Petúr utca 30. (saját ház), szül.: 1862, Gyoma, neje: Takács Mária. Felszabadult 1876-ban Gyomán. 44 évig dolgozott az ország nagyobb városaiban, mint segéd és 1926-ban alapította műhelyét. Ő végezte a zugligeti iskola, a Dugonics utca 14., a Váci út 116., és még számos emeletes épület szakmájába vágó munkáit.

Kovács János cipészmester, gr. Apponyi Albert utca 99.

Kovács József hentes- és mészárosmester gr. Andrássy Gyula út 18., született 1887-ben Erzsébetfalván, neje: Lagler Margit (1923). Felszabadult 1906-ban Erzsébetfalván. Budapesten 3 jeles mesternél dolgozott, mint segéd. 1914-ben alapította üzemét. Röviddel azután kitört a háború, az orosz frontra került, ott súlyosan megsebesült és 1918-ban rokkantan szerelt le.

Kovács László kovácsmester, Bánk utca 29. (saját ház), szül.: 1873 Györe, neje: Link Ilona. Felszabadult 1888-ban Bonyhádon. 21 évig segédeskedett a szakmában. 1912-ben alapította műhelyét, melyben egy segéddel és egy inassal dolgozik. Speciális tengelykovács. Szalma és törekrázó tengelyeket szállít. 1896-ban elvégezte az Állatorvosi Főiskola gyógypatkoló tanfolyamát, melyről diplomája van. Végigküzdötte a világháborút mint szakaszvezető.

Kőszegi János hentesmester

Krausz Márkus bádogos- és szerelőmester, Molnár Viktor utca 50., szül.: 1873, Nagyvárad. Felszabadult 1888-ban Nagyváradon. 10 évig praktizált a fővárosban és az ország nagyobb városaiban. Hosszabb külföldi tanulmányúton volt. Vállalata 1898 óta áll fenn, mai műhelyét 1914-ben alapította. 1914-18-ig az orosz, szerb és olasz frontokon harcolt. Kitüntetései: kis ezüst vitézségi érem és Károly csapatkereszt.

Krepsz János vendéglős, Bánk utca 40., szül.: 1865, Vöröstó, neje: Link Vilma. Felszabadult a kovácsiparban 1885-ben Nemespécsölön. Budapestre jött 1891-ben, itt 35 évig dolgozott, mint kovács tűziember. Ezen hivatalának áldozata lett, mert megrokkant. Ezért áttért a vendéglős iparra és 1904-ben vendéglőt alapított, melyet nejével közösen vezetnek.

pu_iparosok_lebovics_auspiti.jpg

Lebovits Auspiti András úri- és hölgyfodrász, gr. Andrássy Gyula út 79., szül.: 1903, Nagykálló. Felszabadult 1921-ben Nagykállón. Öt évig volt tanulmányúton, melynek során Párizsban is dolgozott. 1926-ban Budapesten, 1928-ban pedig Pestújhelyen nyitotta meg modern berendezésű szalonját.

Lukács Lajos sapkakészítő mester. Bosnyák utca 26.

Marjanovics Péter sütőmester Thököly út 35. (saját ház), szül.: 1878, Katymár, neje: Tantalics Verona (1921). Baján volt tanonc, ahol felszabadult 1894-ben. 20 évig dolgozott Szabadkán és Budapesten. Végigküzdötte a világháborút, 1918-ban szerelt le és akkor alapította meg sütödéjét mely saját házában van. Neje szintén részt vesz az üzlet vezetésében. A magyar és szláv nyelveket beszéli. Mint esküdt részt vesz a község vezetésében.

Marosicz József kőművesmester, Székely utca 51. (saját ház), szül.: 1873, Budapest, neje: Kiss Ágnes. Budapesten jeles építészek mellett és külföldön fejlesztette szaktudását. Majd mint főpallér dolgozott évekig. Önálló mester 40 éve. Ezidő alatt iskolák, gyárak, templomok és magánházak építését végezte. Rezső fiát az iparra neveli.

Mátyus János szőnyegjavító, Madách utca 1., szül.: 1882, Devecser. A Perzsaszőnyegek Rt.-nél 1922-ben szabadult. Egyedüli szakmabeli mester. Mintegy 1600 szőnyeg került ki a keze alól. A háborúból mint 75%-os rokkant tért vissza. Kitüntetései: kis ezüst vitézségi érem.

Mischung Péter cipészmester, gr. Andrássy Gyula út 48.

Molnár Bertalan cipészmester, Báthory Győző utca 58., szül.: 1896, Eger, neje: Bakó Mária. Felszabadult 1916-ban Budapesten. Felszabadulása után az orosz harctérre került, majd a román és olasz fronton szolgálta a hazát. Leszerelése után a fővárosban dolgozott. 1929-ben önállósította magát. Kitüntetései: bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt.

Nedozalcz János cipészmester, gr. Hadik János utca 9. (saját ház), szül.: 1889, Pozsony, neje: Bertalan Teréz. Pozsonyban, ahol a cipészipart tanulta, 1905-ben szabadult fel. A háború kitöréséig Berlinben, Bécsben, Nürnbergben és Budapesten dolgozott, mint segéd. 1914-ben az orosz harctérre került, ahol sebesülten hadifogságba esett és 44 havi szenvedés után 1918-ban jött haza. Bár 1914-ben alapította műhelyét, valójában csak 1918 óta űzi önállóan az ipart. Három nyelven beszélő, tanult iparos. Az ipartestület pénztárosa, 1922 óta helyettes jegyzője stb. Kitüntetése: Károly csapatkereszt

Németh Jenő drogériatulajdonos, gr. Andrássy Gyula út 34. szül.: 1894, Budapest, neje: Molnár Gizella (1929). Felszabadult 1913-ban Budapesten. Szaktudását gyarapította ugyancsak Budapesten, Kispesten, majd újból Budapesten. 1927-ben átvette a Polgár Lajos által alapított drogériát, amely fönnállásának rövid ideje alatt jelentékeny vevőkörre tett szert. A világháború után, melyből szintén kivette a maga részét, megnősült.

Oprics Mihály vendéglős, gr. Andrássy Gyula út 32.

Oroszlán Mihály lakatosmester, gr. Apponyi Albert utca 72. (saját ház), szül.: 1877, Szentes, neje: Pintér Teréz. Felszabadult 1893-ban, Szentesen. Bécs, Budapest, Brünn és Magyarország nagyobb városaiban dolgozott mint segéd 27 évig. Az 1916-17. években a harctéren volt, és mint 75%-os rokkant került haza. 1920-ban alapította műhelyét. A helyi katolikus templom, polgári iskola, óvodák, ipartestületi székház stb. szakmába vágó munkáit ő készítette. A tanoncvizsga bizottság tagja. A Pestújhelyi Hadirokkant Egylet alelnöke stb.

Pétermann János borbély és fodrászmester gr. Apponyi Albert utca 24., szül: 1905, Fornátpuszta. Budapesten 1922-ben szabadult 3 évig jeles budapesti, pestújhelyi és esztergomi mestereknél dolgozott. 1925-ben alapította műhelyét, amelyben egy segéddel dolgozik. Üzlete jól berendezett modern szellemben vezetett üzem. Noha még fiatalkorú, máris fontos tisztséget tölt be, mint a fodrász szakosztály jegyzője.

Pintár Flórián szabómester, gr. Apponyi Albert utca 56. (saját ház), szül.: 1879, Muracsány, neje: Rácz Ágnes. Csáktornyán, 1894-ben szabadult. A fővárosban és a felszabadulási helyén volt segéd. 1921-ben önállósította magát és minden a szakmába vágó munkát végez. Háború alatt 8 hónapig a fronton harcolt, egyszer megsebesült, majd 24 hónapig orosz hadifogságban volt. Kitüntetései: Károly csapatkereszt és sebesülési érdemérem.

Povázsay György vendéglős, Thököly út 100.

Pritz Péter asztalosmester, Székely utca 27. (saját ház), szül.: 1876, Temeskenéz, neje: Pavlicsek Antónia. Az Ipartestület elöljárósági tagja. Három nyelven beszélő tanult iparos, akinek 22 HP. villamoserővel működő üzeme készítette a helyi polgári iskola, az elemi népiskola, az óvodák, az orvosi lakás stb. szakmába vágó munkáit. Szabadult Varjason 1892-ben. Segéd a fővárosban, az ország nagyobb városaiban és Wienben és Berlinben volt. 1907-ben alapította üzemét. 1915-ben az olasz fronton volt, ahol fogságba esett és 46 havi fogság után 1919-ben jött haza. Négy fia van, mind a négy asztalos és apjuknál dolgoznak.

Puskás Gergely szabómester, Tátra utca 16.

Revus József szabómester, Thököly út 14. (saját ház) szül.: 1871, Deánfalu, neje: Kraian Mária. Deánfalunk 1887-ben szabadult fel. Szaktudását Ipolyságon, Vácon és Budapesten fejlesztette. Közel 40 évig volt segéd a szakmában. 1925 óta űzi önállóan az ipart.

Ruzicska János sütőmester, gr. Apponyi Albert utca 27.

Sági Gábor szabómester, Adria utca 36., szül.: Óbecse, 1902, neje: Kun Emília (1919). 1918-ban Pestújhelyen szabadult fel. 1928-ig volt segéd, mikor is önállósította magát. Feleségétől két fiúgyermeke van.

Sáska István kocsmáros, Körvasút sor 17., szül.: 1877, Budapest, neje: Tréfás Rozália. Eredetileg a hentesipart tanulta, melyben 1894-ben szabadult fel. 1902-től hadba vonulásáig önálló volt az iparban. 1916-ban tért át mai szakmájára, melyben elismerten elsőrangú szakember. Részt vett a háborúban.

Silberstein Salamon szabómester, János utca 19., szül: 1882 Sorovoc (Oroszország), neje: Triedenthal Dóra. 1896-ban szabadult Odesszán, Jaroslavon és Budapesten praktizált. 1918-ban alapította műhelyét, melyben egy tanulóval dolgozik.

Skolnik László cipészmester gr. Andrássy Gyula út 19., szül.: 1896, neje: Bakk Julianna. A világháború kitörésének évében szabadult fel. Segéd a fővárosban volt. 1922-ben alapította műhelyét, melyben egy segéddel dolgozik. 1916-18-ig az orosz és olasz frontokon harcolt és olasz hadifogságba esett. 4 nyelven beszél. Kitüntetései: kis ezüst és bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt.

Staudt Ferenc okleveles kőműves, Bezsilla Nándor utca 43. (saját ház), szül.: 1877, Székesfehérvár, neje: Lakits Anna. Szabadult 1896-ban Budapesten. Jeles fővárosi szakembereknél praktizált. 1910-ben önállósította magát. 1912-ben felső-építőipariskolát végzett. A helyi római katolikus templom és még számos köz- és magánépítkezés dicséri tudását. Közéleti téren is intenzív szerepet visz. Ipartestületi elöljárósági tag, községi képviselő-testületi tag, a község bírája volt hosszú éven keresztül stb. A háborúból mint 35 %-os rokkant jött haza.

Staub József szabómester, Tátra utca 12.

Steiner József kocsmáros, Ilona utca 20.

Stranszky Rezső, kőművesmester gr. Apponyi Albert utca 12.

Stummer Károly asztalosmester, gr. Hadik János utca 8., 1872, Kunsziget, neje: Matán Mária. Szabadult 1890-ben Győrben. Győri, szombathelyi, nagykanizsai, körmendi és budapesti mesterek keze alatt dolgozott mint segéd. 1923-ban alapította meg műhelyét. Végigküzdötte a háborút.

Szabó Géza hentesmester, Bosnyák utca 41. (saját ház), szül.: 1877, Budapest, neje: Gödön Zsuzsánna. 1896-ban szabadult, 22 évig dolgozott a Reisz cégnél 1920-ban nyitotta székét. Két nyelvet beszél. Háború alatt a szerb és orosz fronton harcolt, egyszer meg is sebesült.

Szabó Gyuláné, özv. vendéglős, Báthory Győző utca 65.

Szarka Dezsőné sütőmester, Báthory Győző utca 45.

Szász István lakatosmester, Molnár Viktor utca 23., szül.: 1859, Grács, neje: Bokor Lujza. 1877-ben szabadult Grácon. 30 évig dolgozott Budapest, Szombathely, Grác, Wien és Treieszt nagyvállalatainál. 1923-ban alapította műhelyét. A szombathelyi pénzügyőri palota, gr. Szapáry kastély, üzletvezetőség, villanytelep, evangélikus templom, református templom, megyeháza és a királyi vár páncélszoba képezik nevezetesebb munkáit. Segéd korában aranyérmet nyert, majd a soproni kamara külföldi tanulmányútra küldte. Ipartestületi elöljárósági tag és tanoncvizsgáztató bizottsági tag.

Szonda Sándor fodrászmester, gr. Andrássy Gyula út 77., szül.: 1896, Mezőtúr. 1912-ben szabadult Mezőtúron. Jeles mestereknél praktizált és 9 évig üzletvezető volt. Mezőtúron 1920-ban, majd Pestújhelyen 1929-ben nyitott önálló üzletet. Részt vett a háborúban és olasz hadifogságba jutott. Kitüntetései: bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt.

Sznetta János vendéglős, Thököly út 10.

Szőke Sándor vendéglős, Bánk utca 10.

Sztanek Jenő asztalosmester, gr. Serényi János utca 31., szül.: 1883, Gyöngyös, neje: Fodor Katalin. 18 éves korában szabadult fel Gyöngyösön. Budapesten és Wienben volt segéd és 1924-ben alapította műhelyét. A pestújhelyi és más vidéki templom művészi berendezése dicséri tudását. Az olasz harctérről 50 %-os rokkantként jött haza. Ipartestületi elöljárósági tag.

Szuratek Ágoston szabómester, Petur utca 15.

Takács József asztalosmester, Virág utca 14.

Takács Kálmán cipészmester, gr. Andrássy Gyula út 33., szül.: 1896, Alszószeli, neje: Weinperl Elvira. Gödöllőn 1913-ben szabadult. Segéd Budapesten volt, és 1929-ben alapította műhelyét. 1915-től 1918-ig az olasz és román fronton volt, ahol egyszer megsebesült. Kitüntetései: bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt.

Tiszaújhelyi Újhelyi Rezső cukrászmester gr. Andrássy Gyula út 60., szül.: 1882, Felsőrados, neje: Klier Vilma. Külföldön tanulta a szakmát, Bécsben, 1900-ban szabadulva fel. Hat évig Ausztriában és Németországban praktizált. 1906-ban nyitotta meg cukrászdáját, melyet nejével közösen vezet.

Tokay László borbély- és fodrászmester gr. Andrássy Gyula út 22., szül.: 1873, Tokaj. 1890-ben szabadult Tokajon. Besztercebányán, Sátoraljaújhelyen, Miskolcon, Kaposváron, Lőcsén és Budapesten fejlesztette szaktudását. Végigküzdötte a világháborút. 1928 óta vezeti önállóan üzletét, amely teljesen modern berendezésű.

Tolnay Henrik asztalosmester, gr. Apponyi Albert utca 26. (saját ház) szül.: 1875, Győr neje: Nagy Teréz (1902). Felszabadult 1894-ben, Aporon. Thék Endrénél Budapesten volt segéd. Elvégezte a felső ipariskolát is, ahol rajzaival arany oklevelet nyert. 1903-ban alapította üzemét, amely saját házában van. Nevéhez fűződik a helybeli református templom, az ipartestületi székház, a budakalászi kultúrház, a helyi polgári iskola stb. szakmába vágó munkái. Ipartestületi elöljárósági tag, az Országos Ipartestület tagja. Háború alatt a szerb, orosz és olasz frontokon harcolt és két évig hadifogságban volt. Kitüntetése: bronz vitézségi érem.

pu_iparosok_toporasevits_uros.jpg

Toporasevits Uros épület- és díszműüvegező, Tátra utca 17. szül.: 1869, Orlód, neje: Popovics Emília. Felszabadult 1885-ben Nagybecskereken, majd Budapesten. Forgó István országos üvegfestészetében 1886-ban szabadult fel a szakma művészi részében. 22 évig egyhuzamban, 13 évig pedig munkavezető volt Róth Miksa üvegfestészetében és 1909-ben önállósította magát. Művészi munkái az ország számos templomát és középületeit díszítik. Részt vett a háborúban Községi képviselő-testületi tag.

Tóth Imre fényezőmester, Thököly út 62. szül.: 1882, Dunaföldvár, neje: Popovics Emília. Felszabadult 18 éves korában a fővárosban. Tanulmányútja során Trieszt, Fiume, Bécs, Budapest és Léva elsőrendű mesterei keze alatt dolgozott. 1910-ben alapította vállalatát, 1914-18-ig katonai szolgálatot teljesített. Állandó szállítója a fővárosi műszaki cégeknek.

Tóth Pál kárpitosmester, Neptun utca 44.

Urbányi Elemér okleveles kőművesmester gr. Apponyi Albert utca 2.

Vass Lajos kőművesmester, Báthory Győző utca 3.

Weissenbacher Jenő szobafestőmester, gr. Andrássy Gyula út 58.

Wekerle Simon cipészmester, Bosnyák utca 12.

Werth Ádám borbély és fodrászmester, gr. Andrássy Gyula út 60. (saját ház), szül.: 1872, Erzsébetfalva, neje: Kophan Mária. Felszabadult 1866-ben Módoson. aradi, petrozsényi, temesvári, pancsovai, szegedi és budapesti mestereknél működött, mint segéd. 1898-ban Budapesten, 1909 és 1910-ben pedig Pestszentlőrincen alapított önálló üzletet. Higiénikus berendezéséért a közönség kedvelt helye. 20 hónapig volt a harctéren és kétszer sebesült. Kitüntetése: kis ezüst vitézségi érem.

Wieszt Antal borbély és fodrászmester, gr. Andrássy Gyula út 50. szül.: 1877, Perjámos neje: Krizsán Katalin. A szakosztály elnöke, a Pestújhelyi Hadirokkant Egyesület elnöke stb. Felszabadult 1891-ben Szegeden. Szaktudását Temesvár, Petrozsény, Arad, Budapest, Bécs, Késmárk, Igló, Balassagyarmat, Szeged és Léva fodrásztermeiben gyarapította. 1899-ben önállósította magát Verebélyen; ezt az üzletét hadba vonulásakor feladta. A harctéren háromszor sebesült meg és 75 százalékos hadirokkantként került haza. Leszerelésekor, 1918-ban Szegeden és végül 1921-ben Pestújhelyen nyitotta meg üzleté, a legmodernebb berendezéssel, fővárosi nívót képviselve. Antal fiát a szakmára nevelte.

Wischer Péter szabómester, gr. Andrássy Gyula út 29.

Zombori János cipészmester, gr. Andrássy Gyula út., szül.: 1862, Kunszentmiklós. Felszabadult 1879-ben Kunszentmiklóson. Budapesten, Belgrádban, Fiumében s Abbáziában volt segéd. Fiumében az olasz királyné részére dolgozott. A háború kitörésének évében alapította meg műhelyét. Művelt iparos, aki három nyelven beszél.

IPAROSOK SZAKMÁK SZERINT

 

ácsok: Boda József, Kiss Simon Vendel
asztalosok: Barabás Károly, Futó M. Miklós, Hihlik Ödön, Pritz Péter, Stummer Károly, Sztanek Jenő, Takács József, Tolnay Henrik
bádogosok: Alkovitz Nándor, Krausz Márkus
bőröndös: Báthory Gábor
cipészek: Berkó Béla, Elek Mihály, Gruber János, Gudina Imre, Hammel Keresztély, Hauk István, Ivánics Sándor, Kálmán Gyula, Mischung Péter, Molnár Bertalan, Nedozalcz János, Skolnik László, Takács Kálmán, Wekerle Simon, Zombori János
cukrász: Tiszaújhelyi Újhelyi Rezső
drogista: Németh Jenő
építészek: Bátházy Tibor, Bayer Gyula
fodrászok: Greilich István, Hepp Ádám, Lebovics Auspiti András, Szonda Sándor, Tokay László, Werth Ádám, Wieszt Antal,
hentesek, mészárosok: Kovács József, Kőszegi János, Szabó Géza
kárpitos: Tóth Pál
kovács: Kovács László
kocsmárosok -> lásd vendéglősök
kőművesek: Ferenczy János, Kortusz Ferenc, Marosicz József, Staudt Ferenc, Stranszky Rezső, Urbányi Elemér, Vass Lajos
lakatosok: Andreé Ferenc, Farkas Nándor, Koós Antal, Oroszlán Mihály, Szász István
mechanikus: Darula Antal
nyomdász: Balogh Béla
pékek -> lásd sütőmesterek
sütőmesterek és pékek: Marjanovics Péter, Ruzicska János, Szabó Gyuláné
szabók: Andreé László, Beck János, Csipák József, Csipák Sándor, Domokos Gyula, Geisz Mihály, Háhn Péter, Pintár Flórián, Puskás Gergely, Revus József, Sági Gábor, Silberstein Salamon, Staub József, Szuratek Ágoston, Wischer Péter
szíjgyártó: Báthory Gábor
szobafestők: Csoma József, Grosz Bernát, Harbach Keresztély, Hoffner József, Weissenbacher Jenő
szőnyegjavító: Mátyus János
üvegműves: Toporasevits Uros
vendéglősök, kocsmárosok: Bezák Béla, Hajdú Márton, Juhász Márton, Krepsz János, Oprics Mihály, Povázsay György, Sáska István, Steiner József, Szabó Gyuláné, Sznetta János, Szőke Sándor
villanyszerelők: Dankó Demeter, Darula Antal

MEGVÁLTOZOTT UTCANEVEK JEGYZÉKE

 

gr. Andrássy Gyula út -> Pestújhelyi út
gr. Apponyi Albert utca -> Nádastó utca
Báthory Győző utca -> Apolló utca
Bosnyák utca -> Drégelyvár utca
Gergely utca -> Gergő utca
gr. Hadik János utca -> Árvavár utca
Határ utca -> Wesselényi utca
Ilona utca -> Klebelsberg Kunó utca
János utca -> Jánoshida utca
Körvasút sor -> Rákospalotai körvasút sor
Margit utca -> Csorvás utca
Paula tér -> Sztáray Mihály tér
gr. Serényi János utca -> Ady Endre utca
Székely utca -> Őrjárat utca
Tátra utca -> József Attila utca
Temető utca -> Petrence utca
Virág utca -> Dalnoki Jenő utca

 

Szólj hozzá!

Címkék: történelem ipartörténet 1930 Pestújhely


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr226994447

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.