Pestújhelyen, a Bánkút utcában található egy kerítéssel körbevett, kétemeletes típusházakból álló kislakótelep. Ez a Bánkút utcai társasháztelep - mint elnevezéséből is kiderül, társasházak épültek itt 1970 és 1972 között. Említik a Villamosipari Kutatóintézet lakótelepeként is. Az építész Gábor Iván volt, aki a különös nevű és sorsú Ybl Miklós Terveszőszövetkezet mérnökeként vetette papírra a kislakótelep terveit még 1968-ban.

A Bánkút utcában található egy kerítéssel körbevett, kétemeletes típusházakból álló kislakótelep. Ez a Bánkút utcai társasháztelep - mint elnevezéséből is kiderül, társasházak épültek itt 1970 és 1972 között. Az építész Gábor Iván volt, aki a különös nevű és sorsú Ybl Miklós Tervezőszövetkezet mérnökeként vetette papírra a kislakótelep terveit még 1968-ban.

A társasháztelep egyik lakóépülete 2013 nyarán

Az 1960-as évek végén párhuzamosan futott a házgyári, nagypaneles épületekből álló lakótelepek tervezése-építése, és az úgynevezett blokkos technológiával készülő kisebb lakóegységek építése. A '70-es évekre a nagypaneles lakótelepek lekörözték, kiszorították a blokkos házakat, az előbbi lett az uralkodó építési forma, elsősorban ezeket ismerjük lakótelepként (pl. Újpalota, Kossuth utcai lakótelep stb.). Az utóbbiból már csak néhány kislakótelep épült, főként szövetkezeti-vállalati lakások készültek ezzel a technológiával. Ilyenek voltak a XV. kerületben az 1969-re elkészült Epres sori lakótelep és a '72-ben beköltözhetővé vált Bánkút utcai társasháztelep is.

A Bánkút utcában a  honfoglalástelepi vállalatok - Ferroglobus, Villamosipari Kutatóintézet - szervezésében indult az építkezés, de nem szolgálati lakások épültek itt, hanem társasházak. Már az építkezés legelején lehetett tudni, hogy kik költöznek majd be, vagyis kik vehetik meg az itt épülő lakásokat. Mindehhez részben az OTP biztosította a pénzügyi hátteret, részben a Ferroglobus adott egymillió forintot (ez mai áron cirka 50 millió forintot jelent). Összesen kilenc lakóépület készült el, kétféle típusházból (az egyikből öt, a másikból 4 épült). Mindkét típusépület földszint + 2 emeletes volt, ez egyikben 1 szoba+étkezős, a másikban 3 szoba+étkezős lakások készültek, az egyes tömbök 9, illetve 12 lakásosak voltak. Ha jól számoltam, akkor összesen 75 lakást adtak át ezen a kislakótelepen.

Épül a társasháztelep (forrás: Rákospalotai Múzeum)

A telek egy része (vagy talán az egésze) a Ferroglobusé volt, amely azonban nem építtette be teljesen, kihagyott két házhelynyi részt, így az egybefüggő, körülkerített, három utca által határolt telken fekvő lakótelep sarkán később - 1991-ben - még két lakóépület készült. Ez utóbbiak már nem tartoznak a kislakótelephez, az épületek egyedi tervezésűek, és kerítéssel is leválasztották őket a Bánkút utcai teleptől (címük egyébként Csorvás utca 48/A és B volt, míg a Bánkút utcai telepé Bánkút utca 49-53.)

A Bánkút utcai telek alatt igen magas talajvízszintet észleltek, részben ezért, részben pedig a garázsigények miatt félszintes eltolással készültek a lakóházak. A telepen később kis játszótér is létesült, tulajdonképpen élhető, ma már szépen "kizöldült kis telep ez a Szerencs és a Bánkút utcák sarkához közel.

A társasháztelep beépítési terve 1989-ben, 15 évvel a megépítése után (forrás:Budapest Főváros Levéltára)

Sajnos bár e-mailben elküldtem kérdéseimet a tervezőirodának, nem válaszoltak a megkeresésemre.

Források:

Budapest Főváros Levéltárának tervtára 84149
Schéry Gábor (főszerk.): A magyar tervezőirodák története 2001
Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből  - XV. kerületi Tanács Végrehajtó bizottsága, Budapest, 1974