Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2014.08.19. 12:13 Rátonyi Gábor Tamás

Negyven éve áll a Fő téren az újpalotai Centenáriumi emlékmű

kicsi_centenariumi.jpg

1974. augusztus 19-én avatták fel Újpalota főterén (ami akkor még nem volt Fő tér) Varga Miklós miskolci szobrászművész Centenáriumi (Jubileumi) emlékművét. A kompozíció ma is áll, bár egyre rosszabb állapotban van, pedig legalább annyira jellegzetes szimbóluma ennek a lakótelepnek, mint a Víztoronyház. Nagyobb megbecsülést érdemelne. Hogy miért épp Miskolcról került Újpalotára, mi a népies elnevezése, hol van a szobor "testvére" és mi köze Újpalota alapkövéhez, mindjárt megmagyarázom.

 

Az avatás időpontja is egy kis magyarázatra szorul, erre ugyanis 1974 augusztusában került sor, noha a névadó centenárium - Pest, Buda és Óbuda egyesítése - 1873-ban történt, vagyis 1973-ban volt az évforduló. 1973-ban a centenáriumi megemlékezésekhez kapcsolódva indítottak egy mozgalmat "Megyék Budapestért" címmel. Ennek lényege az volt, hogy a megyék valamilyen "ajándékot" adtak a százéves fővárosnak. Minden megye adott valamit Budapestnek, így például fákat, növényeket a Népligetbe, szobrokat, emlékműveket, de épületeket is - például ekkor épült fel Pestújhelyen a József Attila utcai óvoda is - ajándék szintén Borsod-Abaúj Zemplén megyétől. (A Megyék Budapestért mozgalomról és a fővárosnak szánt ajándékokról valamint utóéletükről ajánlom N. Kósa Judit Népszabadságban megjelent cikkét, illetve a Fővárosi blog sorozatát arról, hogy mi épült 1973-ban Budapesten)

Újpalota, Fő térA mai Fő tér és a Centenáriumi emlékmű 1974-ben - háttérben a még épülő víztoronyház (forrás: Fortepan/Gergely János)

A Centenáriumi emlékmű megalkotására való megbízást tehát valóban 1973-ban adták, de a lakótelep építése ekkor még zajlott, nem volt lehetőség méltó környezetet teremteni a szobornak. Így adódott, hogy miután a szoborállítás már egyébként is egy évvel eltolódott, a ceremóniát nem Budapest alapításának dátumához (november 17.), hanem az akkor alkotmányünnepként számontartott augusztus 20-ra időzítették, illetve valójában egy nappal korábban, 19-én avatták a szobrot. Egyébként pontosan a korábban - még 1969-ben - elhelyezett alapkő fölé került a szobor, így ha egy későbbi generáció hozzá akarna férni az alapkőbe elhelyezett üzenethez, előbb a szobrot kellene eltávolítania..

varga_miklos_centenariumi_emlekmu_scan.jpgEgy másik 1974-es kép az emlékműről Goda Gertrud könyvéből

Varga Miklós szobrászművészete a hetvenes évek elején fordult a geometriai formák, acél térplasztikák felé. 1972-ben Nemzetközi Fémplasztikai Szimpóziumot tartottak Kassán (szintén jelentős vasas-város), amelyen Varga Miklós is részt vett. Ekkoriban már foglalkoztatta a gondolat, hogy fémből készült térplasztikát alkosson. Erre utal Goda Gertrud: Varga Miklós szobrászművész című könyvében megjelent, 1972-es térplasztika-terv (lásd lentebb az alsó képen), melynek vonásai már egyes elemeiben emlékeztetnek a későbbi újpalotai szoborra, illetve az annak "testvéreként" tekintett miskolci köztéri műre is.

1973-ban megyei és városi vezetők döntöttek úgy, hogy Borsod egy emlékművel köszönti a fővárost, s arról is, hogy a mű alkotójául Varga Miklóst kérik fel. Határozott elképzelésük volt - írja Goda az idézett könyvben - a mű azon túl, hogy kifejezi az ünnepi alkalmat, valljon magáról az ajándékozó közösségről is. Vagyis tükrözze az adományozók vashoz, kohászathoz, acélgyártáshoz kapcsolódó tevékenységét, monumentális, figyelemfelkeltő legyen, és alakos alkotás nem készülhet - ezt már a Köztérkép szoborgyűjteménye idézi Varga egy korábbi interjújából.

varga_miklos_centenariumi_emlekmu.jpgBalra a Centenáriumi emlékmű 2008-ban, jobbra az egyetlen megmaradt emléktábla (forrás: Köztérkép)

A szobor elkészítése különleges együttműködést kívánt a művész és a borsodi nagyváros nehézipari vállalatai közt. Az acélgyár berendezéseiben maximum 8 méter hosszúságú anyagot tudtak melegen feldolgozni, így az emlékmű is ekkora lett - a földtől hét méter magas, egy méter pedig a föld alatt biztosítja a stabilitást. Két gyár is dolgozott az alkotáson: a rozsdamentes krómacél alapanyagot a Diósgyőri Acélművekben állították elő, a Diósgyőri Szerszámgépgyár pedig az esztergagéppel való megmunkálásban vett részt. A szobor három pillére a városegyesítésben érintett három települést: Pestet, Budát és Óbudát jelképezi, míg a mű tetején látható gömb már az egyesítés után létrejött Budapest egészét. A Köztérkép szerint felállításakor két bronzlap volt az emlékmű mellett, az egyik ma is olvasható (lásd a fenti képen), a másik eltűnt, szövegét nem ismerem.


Egy kedves anekdota is fűződik a szoborhoz, Szepes Erika: Újpalota - egy városrész regénye című munkájában tette közzé Baracskay Éva óvodavezető visszaemlékezését. A szobor átadását követően beköltözők nem tudták minek a jelképe az emlékmű, mit jelentenek a pillérek. Azonban a Fő térre betorkolló Zsókavár utca nevére rímelő magyarázatot keresve megalkották a maguk elképzelését, miszerint a szobor egy alak, név szerint Zsóka, aki ott áll és várakozik, vagyis: Zsóka - vár. A pillérek az alak lábai, így alternatív nevet is adtak a műalkotásnak: Háromlábú Zsóka. A Toronyhír című helyi lap egy másik népi elnevezést is idéz, aminek szintén a három pillér volt az ihletője: "Szentháromság-szobor" néven illették a helyiek.

varga_miklos_keppar.jpgBal oldalon egy még 1972-ben készült térplasztika terv, jobb oldalon a Miskolcon található Emberpár című szobor (forrás: bal oldalon Goda Gertrud: Varga Miklós szobrászművész c. könyve, jobb oldalon: Wikipédia)

Kevesen tudják, de a szobornak egy testvére is "született" később, 1975-ben Miskolcon, szintén Varga Miklós alkotásaként. A felszabadulás 30. évfordulójára felavatott szobor már bonyolultabb kompozíció: a szintén 8 méteres alkotás öt különböző acélból áll (az újpalotai Centenáriumi emlékművet egyben öntötték ki). A miskolci emlékmű két alakja - higgyük, hogy egy férfi és egy nő - egy ponton összeérnek. Ott fogják egymás kezét.

Források:

Goda Gertrud: Varga Miklós szobrászművész - OFFICINA MUSEI 15., 2007
Szepes Erika: Újpalota - egy városrész regénye - XV. kerületi önkormányzat, 2002
Köztérkép: Centenáriumi emlékmű (2010)

 

Szólj hozzá!

Címkék: 1974 szobrok Miskolc Fő tér Újpalota Centenáriumi emlékmű Varga Miklós


A bejegyzés trackback címe:

https://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr516613859

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása