Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2014.04.06. 01:35 Palotabarát

Ybl 200: Az istvántelki Clarisseum - Szent István király plébániatemplom

kicsi_clarisseum.jpg

Ybl Miklós kevésbé ismert, kissé elfeledett alkotásai közé tartozik a megépítésekor Rákospalotához, 1950 óta azonban Budapest IV. kerületéhez tartozó Clarisseum, és azon belül a Szent István király plébániatemplom. Az Istvántelek városrészben található épületkomplexum alapkövét 1882-ben tették le, s 1884 tavaszán adták át. Kevésbé ismert, hogy a plébánia a Bakáts téri templom szerény utóda. Az épületek általános históriáira rácáfolva a 132 esztendős intézmény eredeti funkcióját - a gyermekek védelmét, oktatását - a mai napig megőrizte.

 

YBL 200

Ez a bejegyzés Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján jelent meg, a fővárosi bloggerek virtuális asztaltársasága tagjainak kezdeményezésére. Az évfordulóra több Ybllel kapcsolatos blogbejegyzés született, melyeket az Urbanista blog gyűjtött össze, s innen elérhetők.

Az Ybl-bicentenárium programjai az Ybl Egyesület honlapján találhatók.

 

A Clarisseum Istvántelken található, ami jelenleg Budapest IV. kerületének városrésze, 1950 előtt azonban Rákospalotához tartozott - ezért kerül a templom története is ebbe a blogba. Az Istvántelket bemutató posztban már esett szó a területen működő intézményekről, így az 1827-ben alakult Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) kertészképzőjéről is. Az OMGE istvántelki tevékenységére egyre kevesebb pénz jutott, így az 1891-re tulajdonképpen teljesen meg is szűnt. Ezzel párhuzamosan azonban Károlyi Sándorné Kornis Klára (más írásmóddal: Kornis Clarissa vagy Klarissza) és anyósa, Károlyi Istvánné 1870-ben megalapították a  Budapesti Első Gyermekmenhely Egyletet. Ez az egyesület több intézményt is működtetett, így a IX. Knezich utcában és Fóton is, azonban szükség volt egy szakmát adó iskolára is. Ezt hozták létre Istvántelken.

A Clarisseum épülete és kertje 1894-ben
A Clarisseum épülete Linek Lajos rajzán a Vasárnapi Újság 1894. V. 27-i számában.

Ybl Miklós már egész fiatalon kapcsolatba került a Károlyiakkal: 1843-ban (29 éves korában) már több éve a család szolgálatában állt, s Károlyi István finanszírozta a mester 1845-46-os olaszországi tanulmányútját is. Ybl tervezte a Károlyiak fóti birtokának számos épületét, a kastélybővítés, a templom, és több más fóti gazdasági épület az ő tervei alapján készült. Iványi János az Újpesti Helytörténeti Értesítőben megjelent, a Károlyiak építészetét taglaló írásából lehet képet alkotni Ybl, a Károlyiak és a mai Újpest és Rákospalota kapcsolatáról. Ybl kapta a megbízást arra is, hogy a gyermekmenhely egylet palotai épületét megtervezze. A kivitelezést Wahl Hugó építőmesterre bízták, költségeit pedig Kornis Klára és anyósa állták (Kornis eredetileg unitárius volt, 1851-ben, házasságkötésekor tért át katolikus vallásra).

Az ünnepélyes alapkőletételre 1882. július 12-én került sor, a főépületet 1884 tavaszán adták át, ekkor már a tanítás is elkezdődött, noha az intézmény egészét csak 1888. június 5-én adták át ünnepélyes keretek között. A ma plébániatemplomként ismert középső traktus akkor még csak a menhely kápolnájaként működött. Fakeretes oltárképét,mely azt a pillanatot ábrázolja, mikor István király Szűz Máriának ajánlja Magyarországot, 1885-ben alkotta Kestler József, ám erre különös módon csak egy 1968-ban történt felújítás során derült fény, mikor a festő neve láthatóvá vált. Egészen addig úgy tartották, a fóti templom oltárképének alkotója, Karl von Blaas osztrák festő lehetett (Kestler Blaas tanítványa volt). A régi Kestler-féle oltárkép mögött egy nagyobb, vászonra festett kép látható, mely az 1930-as évek végén került a falra. Egyesek szerint a vászon alatt egy másik, mára ismeretlen oltárkép is fellelhető. Maga a kápolna román stílusú, s szerény utóda az 1879-ben felszentelt Bakáts téri Assisi Szent Ferenc plébániatemplomnak, mely szintén Ybl Miklós tervei alapján épült.

clarisseum_bakats_felirattal.jpgBalra a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc, jobbra az istvántelki Szent István király plébániatemplom (a bal oldali kép forrása a Wikipedia Commons, Lóránd Péter 2011, a jobb oldali saját kép 2014-ből


A menhely vezetője Novák Lajos '48-as honvédtisztből lett lelkész lett (aki nem azonos a Rákospalota néprajzi leírását az 1910-es években közzétevő Novák József Lajossal), a háztartást irgalmasnővérek vezették. Az iskolában 60 fiúgyermek tanulhatta a kertészet rejtelmeit, szakmai vezetőjük a francia származású Rothberg Gusztáv kertész volt. Abban az időben híres kertészetről van szó, egész Magyarország területére szállítottak gyümölcsfa-csmetéket, zöldségeket. 1903-ban a gyermekgondozás állami feladattá vált, a fiúiskolából katolikus internátus, elemi és polgári iskola lett, ahol a Vincés nővérek segítségével gondozták a gyerekeket.

Nem mellesleg: 1903-ban (más források szerint 1914-ben) vette fel az intézmény a Clarisseum nevet az egyik alapító, Kornis Klára, illetve az ő védőszentjének, Szent Klárának a tiszteletére. Újpesten létezik még egy épület, amelyiknek hasonló neve van: a Károlyi kórházban lévő, 1912-ben épült Clarisse-pavilon - a kettőt nem szabad összekeverni. A Clarisseum sem kerülhette el azoknak a nagy befogadóképességű épületeknek a sorsát, melyek az I. világháború idején már álltak: 1914-ben hadikórház lett belőle. Gyakorlatilag az 1920-as évekig tartott, míg a háború utóhatásait az intézmény kiheverte, s ekkorra már a Károlyiak alapította egylet sem működött.

Istvántelek, ClarisseumA Clarisseum épülete még a nagy kerttel. Ismeretlen időpontban kiadott képeslap (forrás: Árverés '90 Bt.)


1924-ben az Országos Katolikus Patronázs Egyesület bérbe vette az intézetet a Károlyiaktól, és átadta a szalézi Don Bosco szerzetesrendnek. 1924 november 6-án a szaléziak újranyitották az intézményt 85 növendékkel. Ebben az időben is fontos szempont volt, hogy a gyerekeknek szakmát adjanak, a szerzetesrend több mesterséget is oktatott, melyek közül kiemelkedő volt a nyomdaipari. A Don Bosco Nyomda és Kiadó (Clarisseum Nyomda néven is) Rákospalota legismertebb nyomdáinak egyikeként működött 1927 és 1948 között - elsősorban vallási művek kiadásával, kinyomtatásával foglalkoztak. Maga a nyomdaüzem nem a Clarisseumban, hanem attól külön Rákospalotán, egy Fő úti épületben működött.

A II. világháború idején járt le a Károlyi családdal kötött bérleti szerződés, s felmerült a megvásárlás lehetősége. Végül a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete vásárolta meg az komplexumot, tőlük bérelték tovább a szaléziak. A világháború végét követően hallatlan optimizmussal láttak neki a tulajdonjog rendezésének, 1946-48-ig tartott az egyezkedés, illetve peres útra terelték a vitát. 1948 augusztusában azonban a szerzetesrendet feloszlatták, a nevelőintézetet államosították. 1948 október 25-én a kápolnát plébániatemplommá nyilvánították, a következő év első napján  vette fel - az oltárkép alapján - a Szent István király plébániatemplom nevet, s lett első plébánosa Bánhidai János. (Egyébként Újpesten van még egy plébánia, amely István király nevét viseli, az 1946-ban felépült kertvárosi Szent István templom)

Istvántelek, ClarisseumA plébániatemplom oltára még a ma látható vászonkép előtti állapotában, kb. az 1930-as években kiadott képeslapon. (forrás: Árverés '90 Bt.)

1953-ban nyílt a ma Kornis Klára Gyermekotthon és Szakiskola néven működő nevelőotthon, ahol 14-24 év közötti - köztük speciális ellátást igénylő szenvedélybeteg - lányoknak nyújt ellátást és ad szakmát. 1974-ben az Újpestet Rákospalotával összekötő felüljáró építésekor a Clarisseum előtti kert javarészét elvették, a ma is látható hatalmas betonfalat ekkor építették ki. A falnak kettős funkciója van: egyfelől elválasztja a nevelőotthont az utcától és a templomtól, másfelől az egyébként dombtetőn álló épület elmozdulását hivatott megakadályozni, tulajdonképpen támfalként szolgál. A nevelőotthon és a plébániatemplom ma már jelentősen elkülönül, míg a templom az istentiszteletek idején nyitott a közönség előtt, a nevelőotthon teljesen zárt, az az épületszárny nem látogatható. Külön bejárati épületet is emeltek a templom és az egyik szárnyépület találkozásánál - ami egyébként jelentősen rontja az épület összképét, bár hatása eltörpül a betonkerítés mellett. 2011-ben a templom épületét felújították, melynek költségét zömmel az önkormányzat állta, de az érsekség és a hívek is vállaltak áldozatot.

A Clarisseum kertjének terveA Clarisseum eredeti, Ybl által elgondolt terve. Ma ezen keresztül húzódik az Újpestet és Rákospalotát összekötő felüljáró (forrás: Budapest Főváros Levéltára)

Kicsit rejtélyesebb a Clarisseum előtt álló, Bosco Szent Jánost, a szalézi rend alapítóját ábrázoló szobor története. Kadlecovits Géza Újpest szobrait és emléktábláit számbavevő könyvében 1889-re teszi a szobor keletkezését, azonban csak 1921-ben bukkan fel Istvántelken a Clarisseum kertjének középpontjában. Nem tudtam kinyomozni hol volt addig a szobor, illetve hogy hova szánták eredetileg. A köztéri szobroknál szokatlan leszegett fejű testtartás arra utal, hogy valamilyen épület bejárata fölé készülhetett, hogy onnan nézzen rá a betérőkre. Biró Lóránt, a Clarisseum plébánosa szerint egy vidéki rendház számára alkotta a mávész, de nem fért el oda, ahova szánták, így néhány évtizedes pihenés után szállították a szalézik gyermekotthonához. Sajnos a szobor készítőjét sem ismerjük.

Istvántelek, Bosco Szent János szobraBosco Szent János rejtélyes sorsú szobra a Clarisseum főbejáratánál 2014-ben.

Dr. Szerényi Antalné Clarisseumról szóló dolgozata szerint a templom plébánosai voltak Szepesi Jenő (1951), dr. Percz Antal (1952-55), dr. Bardócz Ernő (1955-1976), Falu Imre (1976-1982), Vangel Imre (1983-1987), Füles Lajos (1987-1989), Biró Lóránt plébániai kormányzó pedig 1989 óta. Szintén a Clarisseum falai között élt az a Sándor István, aki fémipari szakmunkásból lett nyomdász, szakoktató, és szalézi szerzetes. Őt 1952-ben letartóztatták, az úgynevezett "pártőrségperben" elítélték és egy évvel később kivégezték. Mártíromságáért 2006-ban boldoggá avatták.

A Clarisseum ugyan fennállásának első 66 évét Rákospalotához tartozva élte, ám az újpestiek is legalább annyira a magukénak érzik. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az intézmény történetét feldolgozó írások is rendre az újpesti helytörténeti kiadványokban jelentek meg. A templom és az intézet immár 64 éve hivatalosan is Újpesthez tartozik.

Források:

  • Dr. Szerényi Antalné: Szent István király plébánia - Az újpesti egyházak és felekezetek története 1830-1995 Újpesti Városvédő Egyesület 1996
  • Kadlecovits Géza: Szobrok és emléktáblák Újpesten - Újpesti Városvédő Egyesület 2004
  • Ybl Ervin: Ybl Miklós - Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1956
  • Bardócz Ernő: Adatok az Újpest-Clarisseum (Szt. István plébánia) történetéhez - Újpesti Helytörténeti Értesítő, 1994. november
  • Iványi János: A Károlyi család fóti és újpesti alapítványai és építkezései -  Újpesti Helytörténeti Értesítő, 2011. szeptember
  • Vasárnapi Újság 1888. VI. 10. és 1894. V. 27. számai
  • Biró Lóránt szíves tájékoztatása és szóbeli közlése

 

További írások Ybl Miklós születésének 200. évfordulójára:

 

Ez a cikk Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján jelent meg. A jeles nap alkalmából több város-blog összefogásában egy egész csokornyi bejegyzés született, amelyek itt olvashatók: CheckMyBudapest, Bp. XV. blog, Csak a szépre, Miénk a ház, Kép-tér, Urbanista, Fővárosi blog: 1., 2., Lásd Budapestet.

3 komment

Címkék: történelem templomok 1884 Újpest 1888 Rákospalota Ybl Miklós Istvántelek Clarisseum


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr345880599

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

azt írod, a templom román stílusú, de ez inkább eklektikus, erős neogótikus beütéssel (akárcsak a bakáts-téri). nem vagyok ugyan szaki, de a támpillérek, a kapu és a fölötte lévő ablak klasszik gótikus stíl.
@factchecker: Kösz, hogy szóbahoztad, mert én sem vagyok szakember, hátha kiderül pontosan.

Fentebb van a pontos forráslista, itt csak hivatkozm rájuk. A Szerényi-féle dolgozat úgy ír erről, hogy: "Az együttes középső részét a Bakáts téri templomra emlékeztető francia román stílusú kápolna foglalja el." Ybl Ervin (vélhetően ő az ősforrás) ezt írja: "Középen a ferencvárosi templomra emlékeztető, román stílusú kápolna uralkodik, az előbbinek szerény utóda". Viszont a részletes műleírásban már neoreneszánsz toronycsúcsot ír, a hajó íveit "romantikus-román fejezetű félpillérek tartják". A Bakáts téri templomról - szintén Ybl - azt írja: "a neoreneszánsz törekvések mindinkább megerősödnek benne, feladata értelmében a neoromán stílust választja". Kortárs említést egyet találtam, Ompolyi Mátray Ernő cikkét az 1894-es Vasárnapi Újságban, ő azt írja: "az intézet, mely renaissance stílben tartott, emeletes épület, román stílű
kápolnájának karcsú tornya".

Hát ezek voltak a háttérben, amikor némi bizonytalansággal "lerománoztam" a stílust.
meggyőző. akkor bocs, nyilván én tévedek