Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2014.03.17. 13:37 Palotabarát

A Mézeskalács téri lakótelep

kicsi_mezeskalacs.jpg

Rákospalota és Pestújhely határán, a 62-es villamos végállomása, az úgynevezett Besenyő park körül több lakótelep is található, valósággal egybeérnek. Itt van a Bezsilla-kerti BM-telep, a Kolozsvár utcai szocreál lakótelep, idáig nyúlik a MÁV-telep, és itt található a Mézeskalács téri (leánykori nevén: Lenin úti) lakótelep is. Mint minden lakótelepnek, ez utóbbinak is van érdekessége: a panelházak úgynevezett Larsen-Nielsen technológiával készült elemekből épültek 1969 és 1973 között, és ebből a típusból talán csak itt található négyemeletes változat.

 

A Kolozsvár utcai szocreál lakótelepről sokan hiszik a mai napig, hogy belügyminisztériumi telep, pedig nem az. Ellenben a Mézeskalács téri lakótelep ízig-vérig BM-telep, a megrendelő építtető a szépnevű BM Anyagi és Technikai Csoportfőnökség Építési és Elhelyezési Osztálya volt. A lakótelepen elsősorban rendőrök és más belügyi dolgozók kaptak lakást, és tulajdonképpen ennek köszönheti a villamosvégállomás körüli tér a "Gumibot tér" gúnynevet, amit talán nem csak a kerületiek ismernek és használnak.

Mézeskalács téri lakótelepA jellegzetes Larsen-Nielsen panelház a Mézeskalács téren 2013-ban.

A lakótelep beépítési tervét - akkorin nevén: a Lenin úti lakótelepét - a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BVTV, másik nevén: Buváti) építésze Bán Ferenc készítette. Róla igen keveset tudunk, pedig  még egy emblematikus fővárosi épület tervezése kapcsolódik hozzá: a Belváros Távbeszélő Központé. A mi Bán Ferencünk azonban nem azonos, sőt, még csak nem is rokona a nyíregyházi Ybl-díjas Bán Ferencnek, aki 1989-ben Nemzeti Színház tervével második, majd 1998-ban ugyanerre az épületre beadott pályázatával első díjat nyert, ám az ismert politikai okokból végül nem tudta megvalósítani tervét, (a ma látható színházépület tervezője Siklós Mária).

De vissza a lakótelephez: két igen ismert név is felbukkan még a tervezők között, Gáspár Tiboré és Rudnai Gyuláé. Ők tervezték az Epres sori lakótelepet is, de egyébként is számos fővárosi lakótelep kapcsán találkozhatunk velük. Mindketten a hazai lakótelepépítés éllovasai közé tartoztak, Gáspár az 1980-as években Budapest főépítésze is volt. Ők úgy kerültek képbe, hogy a Larsen-Nielsen épületek típustervét ők készítették. Ennek a típustervnek az alapján épültek fel számos hazai lakótelepen a jellegzetes nagy ablakos, de erkély nélküli lakóházak, az egyes telepek tervezőinek csak adaptálniuk kellett a Gáspár-Rudnai-féle típustervet.

Mézeskalács térEz a nem túl szépen szkennelt fotó az egyetlen, ami nem sokkal elkészülte (1973) után mutatja a lakótelepet, a Kolozsvár utca felől. A kép eredetileg Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből c. monográfiában jelent meg.

A Larsen-Nielsen tulajdonképpen "csak" egy technológia megnevezése volt (illetve azé a vállalaté, amelyik kifejlesztette), melyet házgyári elemek készítésénél alkalmaztak. Budapesten négy házgyár működött, a II. számú ferencvárosiban használták ezt a Dániában 1948-ban (!) kidolgozott technológiát (egyébként Európa-szerte számos országban épültek Larsen-Nielsen típusú házak, még nyugaton is). A technológia tehát adott volt, a típusterv elkészítése, vagyis a ház kinézete már az egyes országok, városok helyi építészeire volt bízva. Nálunk a Gáspár-Rudnai építészpáros a Mézeskalács térről is ismert típust tervezte, de külföldön vannak egészen más kinézetű, akár erkélyes változatok is.

A Későmodern építészet Magyarországon című blogon jelent meg egy igen jó összefoglaló erről a panelház-típusról, kiderül belőle, hogy a szovjet típusú panelépületekhez képest jóval nagyobb alapterületű és magasságú helyiségeket lehetett összeszerelni a házgyár Larsen-Nielsen termékeiből. A hosszú, világos folyosók pedig kínálták a lehetőséget a növények kihelyezésére, gondozására, ezzel a lakóközösségen belül kapcsolatok kialakítására. A meglehetősen egysíkúnak tartott lakótelep-képekhez képest a Larsen-Nielsen egy fokkal üdítőbb volt, egyfajta elitista jelleget adott az ilyen típusú házakkal teleszórt lakótelepeknek (persze, ahol az egysíkúság épp ezekkel a panelháztípusokkal mutatkozott...). Budapesten a legnagyobb Larsen-Nielsen lakótelep a XIV. Füredi utcai, de épült Csepelen, Őrmezőn, az Árpád-híd pesti hídfőjénél is (mely utóbbinak a beépítési tervéért Gáspár Tibor Ybl-díjat kapott). A legelső ilyen technológiával készült elemekből felépített ház, a "prototípus" pedig Újpesten épült, az Árpád út - Rózsa utca - Munkásotthon utca kereszteződésében. Az azonban, hogy lakni is olyan jó ezekben a házakban, mint amilyen a technológia híre volt, csak az tudná megmondani, aki ott él...

Besenyő parkEz az ötvenes években készült légifotó ugyan elsősorban a Kolozsvár utcai szocreál lakótelepet mutatja, de a háttérben látható a fák takarásában lévő Pösöc-pálya, a majdani Mézeskalács téri lakótelep helye (forrás: Rákospalotai Múzeum)

A Mézeskalács téri lakótelep másik érdekessége, hogy a Larsen-Nielsen típusú házból másutt négyemeletes kivitelű nemigen készült, legalábbis mikor egy építésznek megmutattam a lakótelep képét, rácsodálkozott ő is. Hogy aztán azért nem épült ilyen kivitelben, mert nem váltak be a négyemeletes változatok, vagy csak a lakásszám maximalizálása miatt volt ritka a négyemeletes épület, nem derült ki. Mindenesetre a Mézeskalács téri lakótelepen három darab négyemeletes négylépcsőházas, szintenként nyolc lakásos (vagyis épületenként 40 lakásos) L-N típusú lakóépület található, melyek tervezője Gáspár Tibor és Asztalos Zoltán voltak. Az építési iratok szerint ezekbe a házakba valamivel később, 1973-ban lehetett csak beköltözni, és az is kiderült, hogy a mai Szent Korona útjával párhuzamos fasort az építkezés ideje alatt is védeni kellett. Tízemeletes épületből ötöt húztak fel ide, egyenként 132 lakással, vagyis összesen 780 lakás épült a Mézeskalács téri lakótelepen.

Szintén van különlegessége az 1972-ben épült, ma is működő bölcsőde-óvoda épületnek. Tervezője ifjabb Rimanóczy Gyula számos más oktatási-szociális épületet is jegyzett, az ő édesapja, id. Rimanóczy Gyula a hazai avantgárd építészet egyik kimagasló alkotója, a Pasaréti téri és a Bosnyák téri (azonos nevű) Páduai Szent Antal-plébániatemplomok tervezője. Az ovi-bölcsi a Bán Ferenc-féle beépítési terv szerint a szokásokkal ellentétben nem két különálló földszintes, hanem egy egyemeletes épületben kapott helyet. Ennek oka az volt, hogy a lehető legnagyobb zöldterületet irányozták elő, így nem egymás mellé, hanem tulajdonképpen egymás fölé került a két intézmény. Az óvoda három, 25 fős foglalkoztatóval (75 férőhely) az emeleten, a bölcsőde hat 10 férőhelyes helyiséggel (60 férőhely) a földszinten helyezkedik el. A két intézményt közös konyha látta el, és étellift működött köztük (vajon megvan-e még?).

Mézeskalács téri lakótelepRitkaság a négyemeletes Larsen-Nielsen panelház, a Mézeskalács téren három is található belőle.

A lakótelepet zömmel a 43-as Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) építette, s az óvodán és bölcsődén kívül egyetlen infrastrukturális épület készült: a ma Spar közértként működő, akkor egyszerűen ABC-áruháznak nevezett üzlet. Önálló iskolát nem kapott a lakótelep, hiszen ott volt közelben az 1950-es évek végén felépült Kolozsvár utcai suli, amit 1964-ben új épülettel jelentősen bővítettek, befogadóképességét megnövelték. Különös, de maga a lakótelep nem tartozik a kerület ismertebb telepei közé, a szomszédos MÁV-telep létezéséről többen tudnak, ám az elnevezés, a 'Mézeskalács tér' tulajdonképpen városszerte fogalommá vált.

A lakótelep felépülte (tehát 1969) előtt a térnek ezen a részén a Pestújhelyi Sport Club pályája volt  (a későbbi "Taxipálya"), s 1930-tól még úgy hívták: Bakócz Tamás tér. A Ráday-Buza-Mészáros-féle utcanévlexikon szerint a Bakócz Tamás teret 1947-ben keresztelték át Sallai Imre térré, ám ez a név hamarabb eltűnt, minthogy gyökeret verhetett volna: 1954 óta Mézeskalácsnak hívják.

Források:
Budapest Főváros Levéltára, Tervtár 80790/3, 4, 5, 8, 9, 10, 13
Mészáros Ábel: A dán panelek legendája (Későmodern építészet Magyarországon blog, 2013 VII. 10.)

6 komment

Címkék: 1973 lakótelepek Mézeskalács tér Mézeskalács téri lakótelep Bán Ferenc


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr245865440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Az a szovjet típusú panel - valójában francia. Párizs és más francia nagyvárosok bevándorlók lakta külterületein a magyar panelokhoz megszólalásig hasonló épületek vannak.
"A hosszú, világos folyosók pedig kínálták a lehetőséget a növények kihelyezésére"

sajnos ez pont nem igaz, a hosszú és szűk folyosó inkább megrémítette az embereket (ingatlanosként dolgoztam), a kajaszag is megállt a nem ablakos-konyhás belső lakások miatt. plusz a szekrények miatt olyan keskenyek hogy átesnél a virágon.

igazából az üdítő látványt leszámítva nem sok szólt a Dán panelek mellett, a többség nem értékelte az egybenyiló, körbejárható helységeket, a néha ablaktalan konyhát (mennyi hirdetés címe volt, hogy ABLAKOS KONYHÁS!), az erkély hiányát, wc a fürdőben, stb... mondjuk ez főleg a klasszikus 46 nm-es, 1,5 szobásakra igaz, van még asszem 55-ös 1+2 félszobás az egy fokkal jobb elosztású.
@Hatja2: Hát, biztos igazad van, én a részben a magam emlékeiből indultam ki, ami persze szubjektív (nem laktam ilyen házban, csak jártam ilyenben is).

Ellenben az a már bent élők számára azért előny lehetett, hogy szemben a szovjet típusú lakóházakkal, ahol négy lakás nyílt egy lépcsőforduló-előtérből, itt sok lakás egy folyosóról, ami azért világosabb volt, mint a sötét előtér.

Persze, azt is belátom, egy lakás vásárlásakor ez legfeljebb ezredik szempont, illetve ha szar a lakóközösség akkor tök mindegy 4, vagy 20 lakás nyílik a folyosóról, nem lesz jobb az ott élőknek.
Én gyerekként itt nöttem fel, a Kolozsvár uti suliba jártam.Mi a Bm-es házak egyikében laktunk és szerettem ott lakni.A mi lakásunk 1+2 fél szobás volt .Nagyon sok élmény és barátok emléke köt ide.
@Jutka Kollár: Igen, a gyerekkor mindent széppé tesz :) Én egy újpesti lakótelepen voltam gyerek.