Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2013.11.17. 08:00 Palotabarát

Budapest 140: Pest és Palota határkövei

kicsi_hatarko.jpg

Az 1873-ban frissen létrehozott főváros vezetőnek - ha nem is az első, de az egyik - intézkedése volt, hogy a Pest város elöljárósága által korábban kihelyezett határköveket összeírta, kiegészítette, megszámozta, vagyis mai szóval: update-elte a városhatárt. Ekkor még kereken száz darab kő jelezte az új város körvonalait a Duna bal partján, mintegy 29 kilométer hosszan. Palota határára mintegy 20 kő jutott, vagyis Pest határának közel ötöde érintette Rákospalota községet. Ezekből a palotai határkövekből ma már nagyon kevés van meg, érdemes számbavenni őket.

 

BUDAPEST 140

Ez a bejegyzés Budapest létrehozásának 140. évfordulóján jelent meg, a fővárosi bloggerek virtuális asztaltársasága, a BudapestBloggerek levelezőlista tagjainak a kezdeményezésére. Az évfordulóra több Budapesttel kapcsolatos blogbejegyzés született, melyeket az Urbanista blog gyűjtött össze, s innen elérhetők.
Boldog 140. születésnapot Budapest!

A határkövek minden, a város helytörténete iránt érdeklődő kedves tárgyai: stramm alkotmányok, melyek évszázadokat képesek átvészelni. Sok településnek a határkövek jelentik a legrégebbi fennmaradt tárgyi emlékeket. Gondozásuk ráadásul nem kerül(ne) sokba, nem kér mást, mint egy kis odafigyelést, egyszeri konzerválást és némi megbecsülést. Palota határköveit azonban nem nagyon tartjuk számon: zömük magárahagyatottan álldogál ott, ahol 167 évvel ezelőtt kihelyezték. Ráadásul az 1950-es városhatár meghúzásakor mindegyik kívül került a mai XV. kerület határain - némelyik néhány centiméterrel, mások sokszáz méterrel, azaz ma már egyik palotai határkő sincs a kerületben: a XIV., XIII. és a IV. kerületbe kerültek - ez utóbbiaknak egész jó sora van, az ottani városvédők nagy becsben tartják.

Határkő (93)Eltekintve a háttértől, a 93-as számú határkő (IV. Dugonics utca 15.) van a legnagyobb becsben: az újpesti városvédők gondozott párkányt és emléktáblát is készítettek neki. A kép 2013 novemberében készült.

A határok jelölése régi foglalatossága az emberiségnek, ha a természet nem adott olyan kézenfekvő vonalat, mint amilyen például egy folyó, más módon kellett maradandóan jelölgetni a területek széleit. Ne csak településekre gondoljunk, egy földesúrnak is érdeke volt, hogy pontosan jelölve legyen a birtokhatár, de az országok is szívesen jelölték valamivel, hogy meddig tart a territórium: gondoljunk akár a kínai nagy falra, akár a mai, államhatárt jelző KRESZ-táblákra. A határjelölésnek számos módja akadt, a faültetéstől kezdve a poszt témájaként vett kövekig, de olyan bizarr mód is létezhetett, mint ami Mikszáth Kálmán: A fekete város című művében tűnik fel: a sebesült bírót vitték körbe az ellenfél alispán földjén, s ami területet bekerítettek a bíró vérével, azzal gyarapodott Lőcse városa (a bíró nem élte túl az annektálást).

Határkő (90)A szintén 1843-as 90-es számú határkő a XIII. Madridi utca 9. előtt. Maga a kő nincs jó állapotban, de környezete igen rendezett. A határjel 1995-ben még Újpesthez közelebb állt, a Berlini utca sarkán, 2003-ban már itt volt, tehát kicsit odébbtették (a kép 2013 novemberi állapotot mutat).

Már a rómaiak is jelölték kövekkel a határokat, i.sz. 200 körül állíthatták fel azt, amelyik ma is látható Üröm településen A határjelölések ellenére a középkor óta kedvelt foglalkozása volt minden rendű-rangú polgárnak a határper indítása, lévén a hiányos nyilvántartás, az eltérő emlékezet és az évszázadok során átalakuló táj mind vitára adott okot, hogy kinek a földje meddig tart. Tegyük hozzá: ha ezek a perek nem lettek volna, és a korabeli periratok nem maradnak fenn (már ahol fennmaradtak), ma kevesebbet tudnánk a múltunkról, hiszen számos adatot, információt tartalmaztak ezek a papírok.

Határkő (89)Mind a környezetét, mind az állapotát tekintve a legrosszabb állapotban lévő 1846-ban kihelyezett, 89-es számú palotai határkő. A IV. kerületben, az Istvántelki Főműhely kerítésének tövében található, a Madridi utca folytatásaként haladó névtelen gyalogösvény mentén. Feliratai olvashatatlanok voltak 2013 novemberében, amikor a kép készült.

Pest városa már 1738-ban jelölgette a határait, elsősorban délen, a mai Rákoskeresztúr és Pestszentlőrinc irányában. Majd 1838-ban, 1843-ban és 1846-ban is kövekkel jelölték a városhatárt - derül ki dr. Szentpétery Tibor a mai Budapest határköveit összeíró könyvéből. 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor történt az első, központilag szervezett (új) határjelölés: ekkor 29 kilométernyi nyomvonalon a már korábban kihelyezett határkövek felhasználásával jelölték az immár Budapest névre hallgató város széleit (Budán csak 1878 után kezdték jelölni a határokat). Ekkor kereken száz - zömében régen kihelyezett - határkő mutatta a város határát, melyeket precízen meg is számoztak 1-100-ig (a budai határkövek számozása folytatólagos volt, 101-325-ig). 1995-re azonban már csak 49 pesti határkő marad meg, most, 2013-ban még kevesebb a számuk.

Határkő (87)A 88-as számú határkő 1846-ból (a források zömében 87-esként szerepel, de mint Masek János felhívta rá a figyelmem: ez a 88-as számú kő). Feliratai olvashatatlanok, a vasúti töltés a kő zömét betemette. Ő helyrajzilag már a XIV. kerületben van, de a XV. Taksony sor 29-cel szembeni címet szokás megadni a felleléséhez. Bevallom, ezt találtam meg a legnehezebben, pedig térképem is volt hozzá - egész véletlenül vettem észre a töltésbe ékelődve egy fa takarásában 2013 novemberében.


Pest és Palota közös határvonalára is kerültek ki kövek, mégpedig 1843-ban és 1846-ban. Ellentmondó információk vannak arról, hogy a kerület legöregebb városrésze meddig használta a Palota, és mettől a Rákospalota nevet. A helytörténeti közmegegyezés 1848-hoz köti a névváltozást, de tudunk olyan ezüsttálról, ami 1823-ban készült, és a "Rákospalota" feliratot viseli. Mindenesetre az 1846-ban kihelyezett határkövek mindegyikén a Pest és a Palota felirat olvasható, Rákospalota szöveg egyiken sem szerepel. A határkövek leginkább a mai körvasút mentén helyezkednek el, de vigyázzunk: 1846-os kihelyezésükkor ez a vasútvonal még nemcsak, hogy nem volt kész, de még tervbe sem vették! Tehát nem a határkövek követték a vasút vonalát, hanem épp fordítva, a körvasutat építették Pest legszélére - vagyis a határkövek mellé.

Határkő (86)A 86-os számú, 1846-os kő. Helyrajzilag szintén a XIV. kerületben van, a XV. Rákospalotai körvasút sor 16-tal szemben található. Hátterében az M3-as autópálya bevezető szakaszának felüljárója látható. Közepes állapotban van, feliratai elég jól olvashatók. A kép 2013 augusztusában készült.

Újpestet 1840-ben alapították, mai területét szép apránként hódította el Palotától (mintegy 110 év kellett hozzá). Amikor 1843-46-ban a határköveket kihelyezték, a mai IV. kerület zöme még Palota községhez tartozott. Így a határkövek egy része a mai IV. (illetve átcipelése óta a XIII.) kerületben van, feliratuk azonban Palota, hiszen akkor még ehhez a településhez tartozott a vidék. Szentpétery Tibor a nyolcvanas-kilencvenes években bebarangolta egész Pestet és Budát, a régi határköveket, illetve nyomaikat kutatva. Összeírta mindazt, amit talált, és a Budapesti Városvédő Egyesület jóvoltából könyv formában kiadta. Eszerint a régi palotai határkövekből még 9 darab volt meg, ebből négy Újpesten, öt pedig Zuglóban. Utóbbiak közül négy Rákospalota, és egy Pestújhely határán (1846-ban még Pestújhely sem létezett!). Egyébként ezeknek a köveknek a zöme még meglehetősen háborítatlanul álldogált, szemben más külvárosok határköveivel, melyeknek kalandosabb sors jutott: volt, amit beépítettek egy lakóház falába, vagy kerítésébe, más kidőlt, megint másikat elcipeltek és ledobtak másutt.

Határkő (85)A 85-ös számú, 1846-ban felállított határkő a XV. Rákospalotai körvasút sor 24-gyel szemben, helyrajzilag Zuglóban. A kő nincs már jó állapotban, töredezett, felirata olvashatatlan.

A palotai kövek közül egyet, amely már kicsit megdőlve álldogált a Rákospalotai körvasút sor mentén, Szentpétery kezdeményezésére átszállítottak a Bosnyák térre, a Geodéziai Vállalat székháza elé, ahol kialakítottak egy határkövekből és földmérési jelekből álló parkot. Ez a park ma is megvan, igaz, igen gondozatlan, a Rákospalotáról származó követ csak alakjáról tudtam azonosítani, feliratai lekoptak ("ő" volt a 73-as számú kő). Jelenleg is helyén áll a 81-es számú (Pestújhellyel szemben), a 84-es, 85-ös, 86-os szép egymásutánban Rákospalotával szemben. Eltűnt viszont azóta a 75-es kő, noha 1995-ben még megvolt, a XIV. Vezseny utcában. A többi kő már Újpest, illetve Angyalföld területén keresendő: 2010-ben a IV. Dugonics utca 15. előtti 93-as számú határkő méltó környezetet kapott az Újpesti Városvédő Egyesület és a környék lakóinak jóvoltából, de a 90-es és 89-es számú kő is megvan a mai IV. kerületben.

Határkő (84)A 84-es számú, szintén 1846-os határkő a közeli állatorvos reklámfeliratával (XV. Rákospalotai körvasút sor 34-gyel szemben). Feltételezzük, hogy az állatorvos nem is tudja milyen régi tárgyi emléket pingált(atott) ki. Maga a kő egyébként nincs rossz állapotban, vésetei is olvashatók. A képen egyébként a háttérben a Kolozsvár utcai kereszteződés látható már (a kép 2013 augusztusi).


Érdekessége ezeknek a köveknek, hogy némelyikük földmérési alappontként is szerepet kapott (pl. a 81-es). Az 1930-as években egyrészt újrajelölték a városhatárt (ekkoriban alakították ki például a mai XIII. és XIV. kerületek elődeit), s pótolták az időközben elveszett határköveket, igaz, ezek kisebb méretűek voltak, és furcsamód több tűnt el belőlük, mint idősebb kollégáik közül (legalábbis a palotaiak közül). A megfelelően elhelyezkedő határköveket háromszögelési pontnak választották ki, némelyikbe pedig szintezési jelet ütöttek - írja Dr. Varga József  építőmérnök, egyetemi adjunktus épp a Dugonics utcai határkő újrafelfedezésével kapcsolatban született cikkében. Ezek némelyike még ma is használatos szintezési pontként, így a határkövek egyike-másika nemcsak a múltat idézi, hanem új funkciót is kapott.

Határkő (81)Kellemes árnyékos helyet kapott a 81-es számú, 1846-os kő, bár eredeti nagysága már nem érzékelhető, hiszen zöme a föld alatt található (ez egyébként a Szentpétery-könyvben tévesen 82-esként szerepel). Helyrajzilag szintén Zuglóban található, de természetben ez az egyetlen, amelyik Pestújhelyhez esik közel: a Rákospalotai körvasút sor 79-cel szemben található. Vélhetően 1933-ban ütötték bele a szintezési pontjelet "Budapest szintezése 628" felirattal.


A fentebb említett palotai határkövek és környezetük ma meglehetősen gondozatlanok. Az egyik követ például reklámfelületként használta egy közeli állatorvos: befestette és az állatgyógyászat kék keresztjével jelölte a közelben lévő rendelőjét. Kárt ugyan nem okozott ezzel, de ahhoz képest, hogy Palota legrégebbi tárgyi emlékeinek egyikéről van szó, nem biztosít túl méltó környezetet. Az újpesti 89-esen már tíz éve is graffitik díszelegtek, és talán ott a legrosszabb a környezet is. A Bosnyák térre áthelyezett 73-as, és az eltűnt 75-ös kivételével a többi kő még nagyjából ott van, ahol régen a határ volt, de gondozásnak nincs nyoma rajtuk, pedig nem igényelnének sok munkát. Talán a környezetüket lehetne kicsit rendezni, és igény szerint a feliratokat megerősíteni, olvashatóvá tenni - vagy csak egy táblával jelölni, mi is van itt...

Határkő (73)Csak valószínűsíteni lehet, hogy ez a 73-as számú palotai határkő, mivel feliratai teljesen elkoptak, olvashatatlanok - alakjából következtettem, hogy ez az (1995-ben állítólag még láthatók voltak). Ez került legmesszebb az eredeti helyétől: jelenleg a XIV. Bosnyák téren a geodéziai emlékparkban található. Úgy tudom Szentpétery Tibor szállíttatta ide, mert eredeti helyén már kidőlt. Masek János adatai szerint hármas határkő, ez állt Pest-Rákosszentmihály-Rákospalota határán. 1956-ban már egy kisebb kővel állandósították az eredeti helyétől egy méteren belül, tehát valószínűleg régebben eldőlt már.

 

Ez a bejegyzés Budapest létrejöttének 140. évfordulóján jelent meg. A jeles nap alkalmából több város-blog összefogásában egy egész csokornyi blogbejegyzés született, amelyek itt olvashatók: Csak a szépre, Város kommunikáció, Lásd Budapestet, Check my Budapest, Kép-Tér, Fővárosi Blog, Bp XV, Urbanista, Átlátszó blog, Cyclechic.

Források:

dr. Szentpétery Tibor: A XVIII.-XIX. században kihelyezett budapesti határkövek albuma (BVE, 1995)
Masek János: Pesti határkövek
Budapest határkövei a Google térképén
Dr. Varga József: A Dugonics utcai határkőről (Varga József honlapja, dátum nélkül, cca 2004.)
Újpest újság: Határkőavatás a Dugonics utcában 2010. VII. 25.
A határkövek felkutatásában nagy segítséget kaptam fotók, térképek, korábbi feltalálási helyek azonosításának leírása formájában Krizsán Sándortól, Kemsei Zoltántól és Falus Lászlótól, amit ezúton is köszönök

24 komment

Címkék: történelem 1843 1873 1846 Újpest Zugló Angyalföld Rákospalota Pestújhely határkövek


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr145636549

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nagyon köszönöm a szerző munkáját!
Nohát. Érdekes post ez.
Kérdésem: meg lehetne még ezeket a köveket menteni? Frissíteni a faragásokat, s legalább a 93-ashoz hasonló környezetet teremteni nekik?
"a mai Újpest területén csordogáló úgynevezett Gyáli-patak volt Pest és Palota egyik természetes határa)"
**

Az nehezen. A Gyáli-patak a Bocskai, Csányi László utcák vonalán folyt, majd a Mártírok utcájánál keresztbe vágva a mai háztömböt fordult délnyugat felé az István útra, a mai István út tengelyén volt a patakmeder a Pozsonyi útig, végül az Angyalföldi forgalmi telepnél futottak bele a patakmederbe a Gyáli tó mocsarait lecsapoló csatornák.

Ez igen messze van az egykori pesti városhatártól...
helyesen: fordult délnyugat felé HELYETT délkelet felé
Szép kutatómunka, köszönjük a posztot. Ezek szerint Újpesten hányszor mentem el egy mellett, fogalmam sem volt mi az...
@innovation: Én három részre választanám a kérdést: az egyik, hogy magukat a köveket fel kell-e újítani, kell-e őket konzerválni, egyáltalán hozzájuk kell-e nyúlni? Ezt szerintem műemlékes szakembernek kell eldöntenie, aki ért a kövekhez is. Eddig kétfajta követ hallottam említeni, mint a határkövek anyagát: homokkő és gránitkő. Nem tudom, nem okoz-e nagyobb kárt, ha valamilyen, a vésetet megerősítő, a feliratot kivehetőbbé tevő festékanyaggal kenik át s követ, mintha úgyhagynák? Aztán pl. le kell-e csiszolni a köveket? Ez kétségkívül fehérebbé, újszerűbbé tenné őket, de csökkenne a méretük (súlyuk), vagyis már nem az eredeti lenne ott. Másrészt: a Bosnyák térre bevitt határkő teljesen megfeketedett, 22 év alatt az összes felirat olvashatatlanná vált rajta, félő ez lesz a sorsa a többinek is. Van-e egyáltalán módszer arra, hogy konzerválják, védjék a követ?

A másik, hogy ki kell-e alakítani olyan méltóbb környezetet, mint ami a 93-asnál is van? A lakott területeken lévő kövek esetében legalább egy-kettőnél szerintem igen, feltétlenül! A körvasút melletti köveknél biztosan jót tenne a rendezettebb környezet, de különösen az, ha valami felirattal látnák el őket, hogy mik is ezek valójában?

A harmadik, hogy mit kezdjünk a legrosszabb állapotban és legrosszabb helyen lévő 89-essel? Ez ugyanis lakott területen kívül valami MÁV üzemi területen található, kóbor kutyákon, illegális szemétlerakókon, lecsúszott egzisztenciákon kívül senki nem jár arra. A posztban is említett Dr. Varga József írja, hogy ezeknek a határköveknek az eszmei értéke csak a helyszínen mutatkozik, hiszen ha elmozdítják a követ, elveszti helytörténeti értékét, ami eredeti funkciójából, a határjelölésből fakad. Ennek ellenére úgy gondolom, hoyg ezt az egy követ (89) el lehetne vinni máshová: a Városházára, vagy a múzeumba, vagy bármelyik palotai közintézménybe, parkba.
@bloggerman77: Annyira nem lehet messze, hiszen Mildenberger kocsmája a Gyáli-patak torkolatánál állt, a pesti határon. De valóban igazad van, a Dunától elfelé haladva már elágazott a határ, és a patak, ezt javítom.
@Palotabarát:

A Gyáli-patak természetes torkolata volt mindössze a városhatár közelében, de már a palotai határrészen. Az néhány száz méter volt, ezután már a betett térkép szerint haladt a patak, ami tulajdonképen egy szabályos kialakítású csatorna volt (eredetileg természetes patakmeder lehetett, csak a 18. sz-ban alakították lecsapoló csatornává). Újpest legrégibb házai rásimultak a pesti határra hogy "elfogják" a pesti határcsárdába esetleg nem betérőket :)
esetleg meg lehetne ezeket a határköveket menteni?kiemelni a helyükre egy táblát rakni felirattal,hogy mi állt itt.valahol összegyűjteni őket addig amíg megvannak.valami maradna az utókornak :) üdvözlettel,István
@Arany István: Nagyjából a Tiéd előtt kettővel igyekeztem összefoglalni a nehézségeket. A helyéről kiemelni talán egyet kellene (89-es), a többinek ott van értéke, ahol van, nem lenne szabad mozgatni őket.

Az újpestiek tettek ki táblát, az egy klassz dolog, a többihez is kellene. Majd meglátjuk mi lesz.
Kedves Palotabarát!

Jó cikk, köszi az említésemet.:)

Nemrég bejártam a 88-96 közötti szakaszt, és "megtaláltam" az elveszettnek hitt 91-es követ, mégpedig a helyén.
Majdnem teljesen el van tűnve, úgy megemelkedett a terepszint az elmúlt évtizedek-századok alatt.

A honlapomon (pestihatar.uw.hu) meg is lehet találni a képeket.
ja, és még annyi, hogy a 87-esnek nevezett köved valójában a 88-as.

az igazi 87-es egy kisebb mészkő pont, ami igencsak rossz állapotban van.

(nézd meg a térképemen!)
@masek: Nagy vagy, hogy a 91-esre rábukkantál, én valószínűleg elmentem mellette. Kösz az infót, megpróbálom becserkészni én is.

Érdekes, hogy ezt a 87-est mindenki 87-nek említi. De igazad lehet, mert amikor ember utoljára látta még teljes alakjában, akkor a szám ez volt "?8" A ? helyén nem látszott a számjegy, de vélhetően 8-as volt az is, tehát 88.

Szóval jogos az észrevétel, köszönöm és javítani fogom!
Remek cikk, gratulálok. Az írásodon felbuzdulva felkerestem a kerületi határköveket, bár a 88-ast sehogy sem sikerült megtalálnom. És tervezem felkeresni az összes, még megtalálható követ. :)
@advaita: Örülök, ha ilyen hatással voltak a még meglévő kövek! :)
Ha mindet meg akarod nézni, akkor feltétlenül keresd fel ezt az oldalt: pestihatar.uw.hu/ .

Egyébként azóta előkerült még egy kő: bpxv.blog.hu/2014/01/06/hatarkovek_ujpest_rakospalota_kozepkor_pest

Sok sikert (különösen a 88-ashoz, másfél órát bolyongtam, mikor végre meglett )
Igen, köszönöm, már a kedvencek között van az az oldal. :)
A 91-es követ én is megtaláltam (Masek János nyomán), elég siralmas az állapota, ráférne egy rendbetétel.
@Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe: Egész biztos, hogy nem határkő, mert egyrészt az alakja nem olyan, másrészt ott nem volt határ soha. De nem tudom megmondani, ha majd arra járok egyszer, megnézem. Egyébként gyanúm szerint ilyen parkokban rendszeresített vízfolyó lehet(ett).

Mindenesetre jó, hogy figyelsz, kösz a tippet - inkább nézzünk meg ötöt feleslegesen, minthogy egy is elsikkadjon.
Határ út M-nél az Europark előtt, a 99-es megállójának végén van egy hasonló, Pest és Szt.lőrinc határkő:

goo(pont)gl/maps/lepXh

Kifejtve a blog.hu igényeinek megfelelően (de azt megvágva):

maps.google.hu/maps?ll=47.464108,19.127508&spn=0.003485,0.007923&sll=47.481213,19.130303&sspn=0.445959,1.014175&t=m&z=18&layer=c&cbll=47.464032,19.127392&panoid=9WeCJP8VZC6O9dGdrBS_dA&cbp=12,113.24,,1,5.58
@Albu: Köszi, igen, ez viszonylag ismert kő, a lőrinciek számontartják.

Érdekes egyébként, én csak most tudtam meg, hogy Kispest területe korábban teljes egészében Szentlőrinchez tartozott. Olyan történetet írt le ez a két városrész (Lőrinc-Kispest), mint nálunk Rákospalota és Újpest. Az egyik lassan elhódította a területet a másiktól.