Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2013.08.19. 19:42 Palotabarát

Az újpalotai magasház - víztoronyház

kicsi_viztoronyhaz.jpg

A lakótelepen van egy épület, ami annyi különlegességgel bír, hogy fiatal kora ellenére még a védetté nyilvánítása is felmerült. Ez a ház az egyetlen a lakótelepen, amely nem panel, ez a legmagasabb lakóház egész Budapesten (országosan bronzérmes Pécs és Szolnok után), és mint sokan tudják, egy komplett víztorony van benne, ami azonban ma már nem működik. Az épületről szólt már igen jó cikk építész tollából (klaviatúrájából), ebben a posztban olyan információkat igyekeztem összegyűjteni, amik kevésbé ismertek.

 
Az újpalotai, a tervezés időszakában csak "42-es jelű víztározós magasház" nevet viselő, ténylegesen a Nyírpalota út 71. szám alatt található épület tervezését megelőzően alakult ki az a koncepció, hogy a telep víztornyát egy lakóházba fogják építeni. Ennek praktikus okai voltak, egyrészt a kerületben egyáltalán nem volt víztorony (most sincs olyan, ami működne), másrészt a 15 ezer lakásos lakótelepre beköltözők fele 11 szintes, középmagas épületben él, ahol 30 méter fölött vannak a vízvételi helyek. Nem mellesleg: ebben az időben zajlott Budapesten a magasházak vitája. A városrészek számára - a középkori templomtornyok mintájára - ikonikus, jellegzetes épületek elhelyezését szorgalmazta az új építészgeneráció. Ebből a szempontból Újpalota ideális hely volt egy magas épület számára.

Újpalota, Fő térAz újpalotai Fő tér. Előtérben a centenáriumi emlékmű, háttérben még épül a víztorony-ház, a kép valószínűleg 1975-ben készült (forrás: Fortepan).

Az eredeti elképzelés szerint úgynevezett alagútzsalus eljárással épült volna a ház, ami azt jelenti, hogy a falakat és a födémeket is - vagyis amit mi padlónak és plafonnak látunk - egyidőben betonozzák. Ezzel szemben végül csúszózsaluzattal készült az épület, azaz a födémeket később építették be, először a falak épültek meg. Mindkét eljárás azért "zsaluzatos", mert az alaprajznak megfelelő elrendezésben üreges zsalut építenek, amibe beleöntik a betont, majd leszerelik a zsalukat, és ott állnak a kész betonfalak. Ezt követően az egész zsaluszerkezet feljebb kerül, és épülhet a következő emelet. Ez az építéstechnológiai részlet Újpalotán azért számít nagy truvájnak, mert nem sok magasház épült így, Budapesten konkrétan négy helyen találkozhatunk velük: a Budafoki kísérleti lakótelepen (11 szintesek), a kelenföldi lakótelepen (15 szintesek), a Budapest körszállónál (szintén 15 szintes), és végül itt, Újpalotán. Később magas lakóépület már nem épült csúszózsaluzattal, a technológiát főleg ipari és mezőgazdasági épületeknél alkalmazzák: kémények, silók és persze alacsonyabb lakóházak épülnek/épültek ezzel a módszerrel.

Újpalotai magasházEgy igen korai kép a víztoronyház építéséről, 1973-ban készült. Előtérben egy 96A busz (forrás: Újpalota retró Facebook-csoport)

Az épület tervezője Tenke Tibor volt, aki Mester Árpád mellett a lakótelep egészének beépítési terveit is készítette, az épületbe rejtett víztorony tervezője Thoma József volt. Csak adalékként említem, hogy Tenke is ide, a maga tervezte házba szeretett volna költözni, be is adta a lakásigénylését, amit azonban elutasítottak, végül a Vizafogó-lakótelepen kapott lakást. A ház méreteivel kapcsolatban többféle adatot láttam már az interneten, az eredeti terveken, illetve egy szakcikkben az alábbi információk szerepelnek: Az épület antennák nélkül 70,93 méter magas, 20 szintes, melyből 18 a lakószint. 98 lakás található benne, melyből a felső kettő kétszintes műteremlakás. Az építési engedély szerint 1973 márciusától 1975 decemberéig épült a lakóház (a bokrétaünnepet 1973 novemberének végén tartották, hiába: a csúszózsaluzattal gyorsan épül a ház...), és 1976 februárjától lehetett beköltözni.

Újpalotai víztoronyházAz épület plexiből készült makettjének terhelési vizsgálata a műegyetemen. Forrás és részletesebb információk: Újpalota retro Facebook-csoport.

A ház építésének a legelején gondok mutatkoztak. A víztoronyház, és annak szivattyúháza közötti résalapozásnál a szilárdsági vizsgálati eredmény nem lett megfelelő. Ezért Tenke és az építés vezetői úgy döntöttek, másutt építik fel a víztoronyházat, tehát módosítani kellett a terveket. Az eredetileg kijelölt ponthoz képest cirka 80 méterrel hátrébb (a mai Pólus áruház felé) került végül az épület. Ha ma a ház elé állunk, a Zsókavár-Nyírpalota út kereszteződéséhez 80 méterrel közelebbre kell képzelnünk az lakóház eredeti építési helyszínét, a szivattyúház és az épület között ma egy nagyobbacska park található. Természetesen a módosított helyszín miatt a közműterveken is változtatni kellett, hiszen máshova kerültek a vízellátás, távfűtés, elektromos energiaellátás és a postakábel bekötési pontjai. Az első, végül sikertelennek bizonyult alapozás 1970-ben zajlott, a másodikra azonban csak két évvel később kerülhetett sor. Ez igen tetemes többletköltséget jelentett, mert a speciális, csúszózsaluzáshoz használható darut csak bérelték, s azt a zsaluzás befejezéséig sem visszaadni, sem használni nem lehetett.

Újpalotai víztorony-házMég egy jólsikerült kép, 1975-76-ból, közvetlenül a ház elkészültét követően. Bal oldalon a szivattyúház (forrás: Műszaki tervezés 1977. (17. évf.) 3. sz.)

Nagyon összetett, sok résztvevő céget felvonultató folyamat volt a ház felépítése. A generálkivitelező a 43-as Állami Építőipari Vállalat volt, a kúszódarut a 31. ÁÉV készítette, az eredetileg vasbeton folyadéktárolók helyett az idő sürgetése miatt acéltartályokat építettek be (két darab 300 köbméterest) a víztoronyba. A víztartályok tartórácsát a Fémmunkás, az acéltartályokat a Vegyipari Gépgyár készítette el, a ház szellőzőberendezéseit a Csőszerelőipari Vállalat építette be. A sokszereplős építkezés dokumentációjában ki is hangsúlyozták, hogy a résztvevő felek közti együttműködésre fokozott mértékben van szükség, mert Magyarországon ilyen jellegű építéstechnológiával magasház még nem készült - ez nem volt ugyan pontos megállapítás, hiszen a 15 emeletes, 64 méter magas Budapest körszálló már 1967-ben elkészült, de nyilván motiválta a feleket a szoros együttműködésre.

Újpalota, Nyírpalot út 71.Egy szép esti felvétel kép a házról: Szendrei Gábor fotózta 2012-ben.


A ház felépítésének halálos áldozata is volt. A közelmúltban elhunyt Szabóné Molnár Ida, aki részt vett a lakótelep építésében, könyvében így emlékezik meg az tragédiáról:

1973. július hó 22-én a 42-es épületnél halálos baleset következett be, az okok ismeretlenek (a gyorslift munka közben lezuhant). Fenyvesi József 32 éves, Kővágó Sándor 19 éves a helyszínen meghalt. Szluk László 32 éves súlyosan sérült, két lábát amputálták. Várhalmi László maradt életben, a csodával határos módon.


Egyébként a lakótelep építésének voltak további áldozatai is, egy toronydaru felborulása, egy panel elem ledőlése, gázszivárgás de emberi felelőtlenség is okozott halálos balesetet.

Újpalota víztoronyházA víztoronyház a CASCO reklámmal - az épület túloldalán a CSÉB világított. Forrás: Újpalota retro Facebook-csoport, fotó: Mulik Miklós.

A víztorony működésének időtartamát maga a Vízművek sem tudta megmondani, korábbi érdeklődésemre azt válaszolták, hogy a víztornyot mintegy 8-10 évig üzemeltették. Időközben elterjedtek, hozzáférhetővé váltak ipari méretű elektronikák, így a víztorony szükségtelenné vált és kikapcsolták. Tehát körülbelül az 1980-as évek közepéig működött a víztorony, azonban azóta üresen áll. A víztoronyhoz egy szivattyúház is dukált, ez a mai napig megtalálható a ház előtt (eredetileg olyan jellegzetes pepita borítása volt, mint a mellette álló trafóháznak, de később új burkolatot kapott).

Újpalotai víztoronyházA ház ma (2013-ban)

A ház talán legérdekesebb lakásai a műteremlakások. Ezek a XVIII. emeleten találhatók, a lift a XVII.-ig visz fel, onnan egy emeletet kell gyalogolni. Eredetileg nem a tanács jelölte ki a műteremlakások lakóit, hanem az akkori Művelődésügyi Minisztérium. Az egyik igénylő a pestújhelyi születésű Nagy Előd festő- és éremművész volt, sokan drukkoltak, hogy ő kapja meg a lakást. Nagy 15 évig lakott az egyik műteremlakásban, majd visszaköltözött "szülőfalujába", Pestújhelyre. A másik ismert lakója a legfelső szintnek Dréher János festőművész, aki szintén évtizedek óta (ma is) itt él. Az ő alkotása volt a Fő téri szökőkút-pályázatra készült terv, amit annak ellenére nem építettek meg, hogy mind a környék lakói, mind a Budapest Galéria ezt tartották a legjobbnak.

Újpalotai víztoronyházA lakószintek alaprajza (forrás: Víztorony.hu)

A víztorony-ház tervei annak idején meglepő igényességgel készültek. Oldalakon keresztül sorolta Tenke, hogy hol milyen színek alkalmazandók. Milyen színűek legyenek a lakások bejárati ajtajai, a csövek, lépcsőkorlátok, ajtótokok, felvonók, ablakrácsok, padlóburkolat, lábazat stb. Tenke kikötötte: bármely szín módosításához az ő személyes jóváhagyására van szükség, mert lehet, hogy új színeket kell megállapítani másutt is a harmónia megőrzése érdekében.

Újpalotai víztoronyházA ház bejárati aulája. Érdemes megfigyelni a postaládák helyének kialakítása és a megvilágításuk során alkalmazott igényességet.

Az újpalotaiak egy része CSÉB-, más része Casco-házként ismerte az épületet, ugyanis ez a két fényreklám világított rajta évtizedeken keresztül. Aki az Erdőkerülő utca felől nézte, az a CSÉB-et látta, aki a Páskomliget utcáról pillantott rá, az a Casco-t. Mára ezek a reklámok eltűntek, helyüket a távközlési társaságok antennái foglalták el. Az épület nincs jó bőrben: alul graffitik csúfítják, a hatvanas évek végének formatervezési jellegzetességeit - az épület lábazatának díszítését - drótháló fedi. A ház kopottas, előnytelen, az alkalmi felújítási próbálkozások az összképet nem dobták fel. A legnagyobb esztétikai merényletet maguk a lakók követték el az erkélyek alkalmi beépítésével. A balkonok egy részét loggiává alakították át, a beépített nyílászárók a legkülönbözőbb formájúak. Az erkélyek beépítésére mutatkozó igényt nem lehet nem tudomásul venni. Hogy így kell kinéznie a ház homlokzatának, mint ma, az már úgy vélem vitathatható...

Újpalotai víztoronyházKilátás a XVII. emeletről a Szentmihályi út felé.

Források:

Mentes Endre: "Víztorony-ház" Újpalotán (Magyar építőipar, 1976. (25. évf.) 3. sz)
Magasház Újpalotán Late-modern blog - 2009. június 3.
Berzsenyi Zoltánné: Az újpalotai lakótelep közműtervezési és kivitelezési tapasztalatai (Műszaki tervezés 1977. (17. évf.) 3. sz.)
Budapest Főváros Levéltára - tervtár
Egykor.hu - Újpalotai magasház, víztorony
Víztorony.hu


3 komment

Címkék: történelem 1976 1973 víztoronyház lakótelepek Újpalota Tenke Tibor Nyírpalota út


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr805438870

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mit jelent a bokrétaünnep?
@amamamos: A bokrétaünnep a népi építészet egyik hagyománya, ami fennmaradt ma is (nem állítom, hogy minden családi ház, vagy garázs építésekor megtartják, de különösen a sajtónyilvánosság mellett folyó építkezéseknél szoktak ilyet tartani).

Amikor a ház valamelyik része szerkezetkésszé válik, akkor a munkások feltűznek az épület legmagasabb pontjára egy rudat, amit feldíszítenek szalagokkal, színes dolgokkal. Így ünneplik, hogy befejezték a munkát. Van, hogy egy ház építésekor több bokrétaünnepet is tartanak: külön a kőművesek a tető nélküli házon, majd az ácsok-tetőfedők, mikor a tető már szerkezetkész.

A víztoronyházon értelemszerűen csak egyet tartottak (vagy legalábbis egyet őrzött meg az emlékezet)
Csak most olvastam a választ... Köszönöm! :)