Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2013.07.15. 13:28 Rátonyi Gábor Tamás

Ember, város: Gerecze Péter

kicsi_gerecze.jpg

Pestújhely "alapító atyái" közül Gerecze Péter nevét nem őrzi utca, de néhány éve felavatták emléktábláját a Pestújhelyi úti iskola falán. Gerecze nem egyszerűen csak az elsők között volt, aki telket vett, majd házat épített Pestújhelyen, de a település közéletének meghatározó alakjaként emlékezhetünk rá. Igazi tudós volt, régész, műemlékvédő, építészeti örökségünk feltárásában és dokumentálásában végzett munkáját ma is számontartják.

 

 


Gerecze Péter
(Dés, 1856. május 23. - Pestújhely, 1914. november 2.)

Gerecze 1856-ban született az erdélyi Désen, középiskolai tanulmányait Szamosújváron és a megyeszékhelyen, Kolozsváron végezte. Egyéves bécsi tanulmányút és a hadkötelezettség teljesítése után visszatért, és beiratkozott a Kolozsvári Tudományegyetem bölcsészkarára. 1881-ben végzett magyar, német és pedagógia doktori szigorlattal. A Pécsi állami főreáliskola (ma: Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola) tanáraként kapott állást - tizenhárom évig dolgozott itt magyar, német és történelemtanárként. Pécsi évei alatt számos külföldi utat tett elsősorban Németországba, ahol képtárakat, gyűjteményeket látogatott, illetve művészettörténeti előadásokat hallgatott.

gerecze_emlekko.jpgJóval e bejegyzés megjelenítése után, 2017-ben emlékkövet avattak Gerecze Péternek az Őrjáró téren.

 

Ekkor már publikált is, elsősorban az antik világ műalkotásairól, többek közt a Laokoon-csoportról a milói Vénuszról. Ellátogatott Olasz- és Franciaországba is, Németországban pedig pedagógusként is képezte magát. 1894-ben került Budapestre, a VI. kerületi állami főreáliskola tanáraként (ez volt a későbbi Kemény Zsigmond Gimnázium, mely 1951-ben megszűnt). Az iskolai szünetek alatt magyarországi utazásokat tett, elsősorban Árpád-kori épületek maradványait keresve. Felvette a kapcsolatot a millenniumi kiállítás történelmi főcsoportjával, számukra összefoglalót írt építőművészeti és szobrászati örökségünkről. Ebben az időben kötelezte el magát az akkoriban még csak formálódó műemlékvédelemmel, 1898-ban ki is nevezték a Műemlékek Országos Bizottsága tagjává. 1905-ben Gerecze szerkesztésében jelent meg Magyarország első összeírása a műemlékekről.

Gerecze pécsi tanári éveiben kezdte kutatni a baranyai megyeszékhely székesegyháza épületét. Éveken keresztül tanulmányozta a templomot, publikációi jelentek meg a székesegyház köveiről, falfestményeiről. Érdeklődése általában Magyarország román stílusú, az Árpádok-korát idéző épületei felé irányul. Végigfényképezte az ország műemléképületeinek, romjainak egy részét, ami a századforduló idejét tekintve nem volt mindennapos tevékenység. Fényképfelvételeit az 1970-es évekig vásárolgatták meg különböző műemléki szervezetek, múzeumok az örökösöktől.

Pécsi székesegyházA klasszicista pécsi székesegyház, melyet Gerecze évtizedeken át kutatott, tanulmányozott (forrás: Wikipédia szerző jelölése nélkül)



Noha jelentős tudományos munkásságának számos irodalma van, régészeti, művészettörténeti publikációinak jegyzéke pedig több mint három oldalt tesz ki, pestújhelyi kötődéséről egyedül Buza Péter Pestújhely emlékkönyve emlékezik meg. Gerecze neve szerepel Széchenyi-telep első telektulajdonosainak 1898-as listáján, de nem csak ezért tekinthető az alapítók egyikének. A kezdetektől részt vett a városrész, majd Pestújhely néven önállósodó település társadalmi életében. A XIX. század végén a Bezsilla Nándor által kezdeményezett Széchenyitelepi Kaszinó létrehozóinak és aktív tagjainak egyike, majd mikor látszott, hogy a telep Rákospalota mostohagyerekévé vált, az elszakadás kérlelhetetlen kezdeményezőjévé vált.

Az elszakadó, önállósodó Pestújhely képviselőtestületébe Gerecze rögtön bekerült. A helyi oktatásügy lelkes támogatója, szervezője volt, akárcsak a katolikus templom építését előkészítő bizottságnak. A helyi sportélet reprezentánsaként ismert Pestújhelyi Sport Club (a "Pösöc") első választmányának is tagja, gyakorlatilag nincs olyan ügy, amit ne támogatott volna Pestújhelyen.

Pestújhelyi emléktáblákA három "alapító atya" emléktáblája a Pestújhelyi úti Általános Iskola falán 2013-ban.


Mint régész, 1914-ben megbízást kapott a Nemzeti Múzeumtól rákospalotai feltárásra. Az épülő MÁV-telep területén, a volt szőlőhegyen kezdett ásatást, nagyjából ott, ahol ma a 62-es villamos visszafordul a Mézeskalács tér előtt. Itt 1849-ben már találtak "régi köveket", talán egy templom nyomait is. Gerecze ásatása tett pontot a legenda végére: valóban egy templom, és körülötte egy falu állt ezen a helyen. Ez Regtelek (vagy Rektető, Regvölgy), a királyi udvar szórakoztatóinak, a regősöknek falva volt a XIV. századig. Májusban zajlott az ásatás, a rómaiak idejéből származó köveket is találtak - ez azt mutatja, hogy eleink építkezéseikhez felhasználták a rómaiak épületeinek maradványait - Regtelekre minden bizonnyal Transaquincumból kerülhettek a kövek.

1914 nyarán kitört az I. világháború. A pestújhelyi Állami Munkáskórházat hamar hadikórházzá alakították, a frontról érkező sebesültek, tífuszos betegek egy része itt nyert elhelyezést. Gerecze elővette fényképezőgépét, bejárt a kórházba, hogy a katonákat fotografálja. Sokukról ez volt az utolsó kép, amit szeretteinek elküldhettek. Október végén Gereczét is megfertőzte a tífusz - egy hétig nem tért magához, majd november 2-án elhunyt. Már nem maradt ideje összesíteni a regteleki feltárás eredményeit, feljegyzéseit a talált kövek egy részével szekéren bevitték a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol az egész anyagnak nyoma vész. Néhány fotó, kevés feljegyzés marad erről a páratlan régészeti leletről.

Pestújhely, Szűcs István utcaA "láthatatlan" felirat Gerecze Szűcs István utcai házának falán: "Kaparj kurta, neked is jut". A felvétel 2012-ben készült.


Gerecze konzervatív ember volt, úgy tartják az ő találmánya volt a telep társadalmának sokszínűségére utaló - egyébként meglehetősen sztereotip - Úrinegyed és Mosónéfertály elnevezés is (utóbb bánta is, hogy így tett különbséget a telep lakói közt). Ezek az elnevezések mutatják, hogy a körvasút sorhoz - és Budapesthez - közelebbi utcák villáiban lakott a település krémje, míg a távolabbi területeken szerényebb egzisztenciák tudtak csak megállapodni. A Gerecze-család villája is az Úrinegyedben volt: az épület ma is áll a Szücs István utca 16-ban. A villa homlokzatán egy szerény piszkei vörös márvány tábla felirata hirdeti nem csak a régész munkáját, de humorérzékét is: "Kaparj kurta, neked is jut". A felirat sajnos szabad szemmel alig látszik, vésett betűiből a festék már kikopott. A Gerecze-família a családfő halála után nem sokkal eladta a házat és elköltözött Pestújhelyről. A villaépületben a háború után több lakást alakítottak ki. Mai tulajdonosa a rendszerváltást követően vásárolta meg apránként az épületet, és kezdte felújítani a villát.

Érdekel más, a kerülethoz kötődő személyek életrajza? Az Ember, város sorozat már megjelent és tervezett cikkei ezen az oldalon tekinthetők át.

Források:


Buza Péter: Pestújhely emlékkönyve (Rákospalotai Múzeum Budapest, 1997)
Holló Szilvia Andrea (szerk.:): Közös akarattal (Rákospalotai Múzeum Budapest, 2010)
Bakó Zsuzsanna Ildikó:Gerecze Péter fényképhagyatéka (Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

 

5 komment

Címkék: történelem 1914 Pestújhely Ember város MÁV-telep Gerecze Péter Regtelek 1856 Szücs István utca


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr295405318

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hm, ez a Regtelek lelőhely ilyen pontos azonosítása honnét van? Még a régészeti szakirodalom is csak nagyjából sejti, hogy hol lehetett.
@bloggerman77: 1914 júniusi Rákospalota újság, mely az ásatásról tudósít (idézi Buza).
A szakirodalom az Őrjáró térre helyezi a lelőhelyet, ami északabbra van a villamosfordulótól.
Nagyon köszönöm az írást, tősgyökeres XV. kerületiként is mindig találok Nálad helytörténeti csemegéket!
@bloggerman77: Ha még olvasod, melyik ez a szakirodalom, amelyik az Őrjáró térre teszi az ásatás helyszínét?