Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2013.07.08. 08:00 Palotabarát

A XV. kerület lakótelepei

kicsi_lakotelep.jpg

Természetesen mindenkinek Újpalota jut eszébe, ha meg kell neveznie egy lakótelepet a kerületben. Ezzel nincs is baj, de érdemes egy kicsit körülnézni, mert építészetileg igen sokszínű a kerületi lakótelep-paletta.  Hogy szükség van-e ilyesféle összeírásra? Meggyőződésem, hogy igen, hiszen a lakótelepek zöme a kerület háború utáni építészetének legmarkánsabb produktuma, ráadásul - ez éppen az adatok felkutatása kapcsán derült ki számomra - igen rosszul dokumentált, és számos téves adat látott napvilágot velük kapcsolatban. Az itt található adatokat folyamatosan korrigálom, bővítem, s ha elegendő információ gyűlik össze a kerületi lakótelepről, önálló posztban is közzéteszem majd.


Nem akarok túlságosan elmerülni a lakótelep definíciójának boncolgatásában, azaz nem fogok tudni válaszolni egyértelmű mondattal arra a kérdésre, hogy "mi a lakótelep?" Amióta léteznek a világon lakótelepek (vagyis az elmúlt több mint száz évben) számos definíció született erre a fogalomra, de mindegyik az alapvetést megszülő tudományterület keretein belül akarta megfogalmazni ezt a jelenséget. Lehet nézni a lakótelepeket statisztikai (demográfiai), szociológiai, építészeti szempontból is, és igen valószínű, hogy másként fogalmaz egy amerikai, másként egy kelet-német és másként egy magyar szakember, ha megkérdik tőle mit ért e kifejezés alatt. Én magam azt vettem figyelembe, hogy egynél több, építészetileg egységes, egyidőben felépült házból létrejött lakókomlexum legyen az, ami ebbe a listába kerül. Ennek megfelelően az alábbi lakótelepeket "találtam" a kerületben (nagyjából az építési évük szerinti sorrendben), és az alapadatokat folyamatosan javítom, illetve kiegészítem, ahogy új információk birtokába jutok.

FELHÍVÁS

Igen kevés fotó őrzi a lakótelepek átadás utáni, eredeti állapotát, vagy éppen az építkezés, vagy azt megelőző környezetet. Újpalota még csak-csak dokumentálva van, de a többi lakótelepről alig találni korabeli fényképeket. Amennyiben van a birtokodban olyan kép, amin látható bármelyik lentebb felsorolt lakótelep, vagy annak néhány épülete építés közben, vagy az átadást követően, és nem lenne ellenedre, hogy megjelenjen a blogon, kérlek keress meg a palotabarat kukac gmail com e-mail címen. Ha papíralapú a kép, szívesen beszkennelem és visszaadom.

MÁV-telepA már lebontott földszintes MÁV-telep házak alaprajza és homlokzata (forrás: Budapest Lexikon)

Körülbelül 1907 és 1916 között épült fel a rákospalotai MÁV-telep. Tervezőit nem tudjuk nevesíteni, MÁV-típusházakból áll, két ütemben épült: először a mára lebontott földszintes, komfort nélküli házakat építették fel cca 1907-1909 közt (lásd a fenti képet). A második ütemben a nagyobb, emeletes épületek tűntek fel a telepen kb. 1914-1916 között. A MÁV-telepbe négyszer is belebontottak: 1966-ban négy kisebb, modern lakóházat épített bele a MÁV, 1974-re készültek el a Rákos úti 11 szintes pontházak, 1982-ben kettészelték az M3-as autópálya bevezető szakaszával, 1987-re pedig elkészült a Rákos út és az autópálya (Alkotmány utca) közti kisebb lakótelep. Az újépítésű részeknek építésükkor a MÁV-Landler nevet adták, de már nem tartoznak az eredeti MÁV-telephez, még ha a MÁV kezdeményezésére épültek is. A MÁV-telep határai: Wesselényi utca - Vasutastelep utca -Széchenyi út - Alkotmány utca - Kazán utca - Rákos út.

Rákospalota, Gubó utcaA Gubó utcai munkáslakóházak 2012-ben. Feltűnő a hasonlatosság a fenti MÁV-telepi típusépülettel, holott ezt nem a MÁV, hanem a Rákospalotai Növényolajgyár építette a dolgozóinak.

1931 előtt épülhettek a Gubó utcai olajgyári munkásházak (a Perczel-féle összeírás 1930-35 közé teszi a telep létrejöttét, az olajgyár egyik 1931-es kiadványában pedig már van kép a házakról). A Rákospalotai Növényolajgyár építette a földszintes és egyemeletes épületeket a munkásai számára. Egyike a legkevésbé dokumentált lakótelepeknek, ráadásul jelentős átépítésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Mára csupán két földszintes és egy emeletes ház maradt lakóépületnek. Címük: Gubó utca 2. és 4.

ONCSA-telepAz ONCSA-telep házai 1948-ban (forrás: MAFIRT/Rákospalotai Múzeum)


1948-ban Szőcs Áron akkori polgármester adta át az ONCSA-telep házait, valójában ekkor a második ütem építése fejeződött be a 10 ikerház (40 lakás) átadásával. Az első 14 házba már 1944-ben beköltözhettek a lakók. Az ország számos pontján található, szegény sorsú magyar vallásos nagycsaládosoknak felépült telep egyszerű, de jó minőségű, a népi építészetet idéző házai típusházak voltak, amiket több építész álmodott papírra - köztük Kós Károly is, aki azonban Palotára nem tervezett ONCSA-házat. A rákospalotai ONCSA-házak annak a  típustervnek az alapján készültek, amelyek Zárai Lukács és Rácz György tervezett és kifejezetten vidéki városi környezetbe szánták. A telep azóta foghíjas lett, megritkult, némelyik épületről nem is lehet felismerni, hogy ONCSA-házból lett-e teljesen átalakítva, vagy egy újépítésű lakóházról van-e szó. Az ONCSA-telep az akkor még szinte beépítetlen Aulich Lajos és Kisrákos utcákban voltak, illetve vannak (pl.: Kis Rákos utca 41-59, Aulich Lajos utca 38-42).

Őrjárat utcai szocreál lakótelepA Kolozsvár utcai szocreál lakótelep 2012-ben.


1954-1956 között épült fel a Kolozsvár utcai szocreál lakótelep. A lakótelepnek nincs mélyen gyökerező neve, hallottam már Széchenyi úti lakótelepként, illetve egyszerűen Széchenyi-lakótelepként is emlegetni. Szellős beépítettségű, gazdag zöldterülettel és valószínűleg az egy lakótelepen előforduló legtöbb szoborral büszkélkedhet ez az élhető, 448 lakásos kislakótelep. A telepet Fábián István mérnök tervezte. Határai: Kolozsvár utca, Szent Korona útja, Őrjárat utca, Széchenyi út.

Bezsilla-kerti BM-telepA Bezsilla-kerti BM-telep 2013-ban

A Közös akarattal című Pestújhelyről szóló könyvben László Tamás a hatvanas évekre teszi a Bezsilla-kerti BM-telep tíz lakóházának megépültét. Pomogáts Béla író - Bezsilla Nándor leszármazottja - visszaemlékezésében 1949-50-et említ a kert államosításaként, és utána a belügyminisztériumi lakótelep felépültét. A Czoma-féle könyv 1959-1961 közötti építési időszakot jelöl, és 140 lakást említ. A levéltárban nincsenek adatok róla, az építész nevét nem tudom megmondani. Az ötvenes évek belügyminisztériumi építkezései - még ha csak lakásokról is volt szó - nagy paranoia közepette zajlottak, a mérnökök nevét tudatosan titkolták, nehogy az ellenség megkörnyékezze őket. A telep határai: Ady Endre, József Attila, Árvavár és Adria utcák.

Szent Korona úti lakótelepA Szent Korona úti kislakótelep 2012-ben

1966-ban vált beköltözhetővé ez a nevesincs kislakótelep, ami a MÁV-telep közepébe, a Szent Korona útjára épült be. Tervezője az ÉM Szegedi Tervező Vállalat munkatársa, Szabó József volt, építését a MÁV Budapesti Igazgatósága rendelte meg. A négy, egyenként 12 lakásos, négyszintes társasház számára a MÁV-telep kertészetéből hasítottak ki területet.

Rákospalota, Epres sorAz Epres sori lakótelep újkorában (forrás: Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből)


1966-1969 között épült az Epres sori lakótelep, ami a háború utáni időszak első jelentősebb magánerős építkezése volt. Megrendelője az OTP, tervezőmérnöke pedig a buvátis Rudnai Gyula és Gáspár Tibor voltak. A hét darab háromszintes lakóház 111 lakásába 1969-ben költözhettek be a lakók. Található az Epres soron, ahova más nincs is számozva, csak ennek a lakótelepnek az épületei.

Bánkút utca 49-53.A Bánkút utcai társasház-telep egyik épülete 2013-ban.


Szokatlanul hosszú ideig, 1970-től 1972-ig épült a Bánkút utcai társasház-telep. A telep a Késmárk utcai üzemek (Ferroglobus, Vegyipari Kutatóintézet) kezdeményezésére, OTP-s támogatással jött létre, kétféle típusból összesen kilenc háromszintes társasház épült, ha jól számoltam 105 lakással. A kis telep máig körbe van kerítve kerítéssel, saját játszótere is van. A különös nevű és sorsú Ybl Miklós Tervezőszövetkezet építésze, Gábor Iván készítette a terveket. Megtalálható a Bánkút-Arany János-Csorvás-Szerencs utcák által körbezárt területen.

Páskomliget utcaÚjpalota újkorában: Páskomliget utca (Udvarnoki Lajos felvétele, forrás: Újpalota retró)

1969 és 1974 között épült az újpalotai lakótelep, bár tulajdonképpen sosem lett készen, hiszen a tervezett és hiányolt közösségi-művelődési központ évtizedes ígérgetések ellenére sem lett kész soha. A lakótelepet Mester Árpád, Tenke Tibor és Callmeyer Ferenc nevéhez kötik, valójában igen sokan dolgoztak rajta, külön tervezői voltak az oktatási-, külön a kereskedelmi és külön a számos lakóépület-típusoknak. 15 400 lakást adtak át az építkezés végén, így a főváros második legnagyobb lakótelepe lett az újpalotai.

Rákospalota, Mézeskalács térLarsen-Nielsen-ház a Mézeskalács téren 2013-ban


1969-1973 között épült fel a Mézeskalács téri lakótelep (leánykori nevén: Lenin úti lakótelep). Szintén belügyminisztériumi beruházásról van szó (ez volt az a lakótelep, ami a "Gumibot tér" gúnynevet hozta a villamosvégállomás környékének). Sokan összekeverik ezt a lakótelepet a szocreál épületekkel, sőt, láttam már összemosva a MÁV-teleppel is. Ezzel szemben önálló, építészetileg is elkülönülő telepről van szó, ami ráadásul nem vasutas, hanem BM-es. A beépítési tervet Bán Ferenc készítette (ő nem azonos a nyíregyházi, a Nemzeti Színházat tervező építésszel), az épületeket Rudnai Gyula, Gáspár Tibor, Asztalos Zoltán jegyzi. Öt 145 lakásos, Larsen-Nielsen-típusú (leginkább a Füredi utcai lakótelepen alkalmazott) épület mellett három 45 lakásos, négyszintes épület alkotja. határai: Vasutastelep utca - Wesselényi utca - Őrjárat utca - Szent Korona útja (valamennyi lakóépület a Mézeskalács térre van számozva).

Rákospalota, Rákos úti lakótelepA Rákos úti 11 szintes pontházak egyike 2013-ban.


1973-1974 (más forrás szerint 1974-1979) között épült a Rákos út mentén hét darab alagútzsalus eljárással készült 65 lakásos, 11 szintes pontház. Helyükön korábban a MÁV-telep földszintes, komfort nélküli lakóházai álltak, melyeket lebontottak. A házakat a MÁV építtette, valamennyi a Rákos útra van számozva. Bár a lakóházak (és a később épített további lakótelepi épületek is) a MÁV-telep területén állnak, nem tartoznak ahhoz. Korábban Lenin úti lakótelepnek is hívták (a Szent Korona útja neve volt egy időben Lenin útja), akárcsak a Mézeskalács téri lakótelepet. Nem tudom, hogy ma van-e elfogadott neve, én Rákos úti lakótelepnek nevezném.

Frankovics Mihály utcai lakótelepA Frankovics Mihály utcai lakótelep szolgáltatóháza 2013-ban a Drégelyvár utcában. Előtérben az 1975-ben készült Ikrek-szobor, Rátonyi József alkotása.


1972-1975 között épült fel az Újpalotai lakótelep alatt, az akkori Frankovics Mihály, ma Drégelyvár utca páratlan oldalán a Frankovics Mihály utcai lakótelep. A telep tulajdonképpen az Újpalotaitól függetlenül épült, de közel azonos időszakban, közel azonos építészek tervei alapján, így a köztudatban hamar beleolvadt Újpalotába, ma már nem is tarják számon különálló lakótelepként (pl. Drégelyvár utcai lakótelep néven csak ingatlanközvetítők ajánlatait adja ki a Google). 2303 lakás épült itt, és közel 300 lakás szanálására volt szükség a felépítéséhez.

Rákospalota, Alkotmány utcaAz M3-as autópálya bevezető - Alkotmány utcai - szakasza mellett található panelház (a háttérben balra álló barna épület a Rákos úti pontházak egyike)


1982 és 1987 között épült az előzőleg említett Rákos úti lakótelep második üteme, azonban az első ütemtől szinte mindenben eltért. A lakótelepet már nem a MÁV megrendelésére építették tovább, hanem a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) és az OTP voltak a megbízók. A tervezőépítészek neve, és a lakások számának pontos meghatározása folyamatban van, de az látható, hogy az alagútzsalus technológiával épült 11 szintes pontházakkal szemben a második ütemben már klasszikus panelházakat építettek.

 

Károlyi Sándor úti lakótelepKárolyi Sándor úti lakótelep (Vácegres utca) 2013-ban


Bár már az 1970-es évek elején lakótelepet terveztek ide, végül csak 1981-1983 között épült meg az Ifjúgárda úti, vagyis a mai utcanév alapján: Károlyi Sándor úti lakótelep. Tervezője Weber János volt az Északdunántúli Tervező Vállalat Veszprémi irodájának munkatársa (később: Veszprémterv), s a telep épületeinek anyaga (maguk a nagypaneles elemek) is a veszprémi házgyárból származtak, míg a kommunális létesítmények tervezője a TTI volt. A 493 lakásos új lakótelep részint az OTP, részint a kerületi tanács megbízása alapján épült fel. A parkosítást is magában foglaló átadási határidő 1982. december 30. volt, amit tartani is tudtak.  A lakótelep egyik érdekessége, hogy bár a közeli főútról kapta a nevét (Ifjúgárda/Károlyi Sándor), egyetlenegy háza sem található ott, mindegyik épület a Vácduka térre, Vácrátót térre, Vácegres utcára van számozva, a telepet pedig végigkíséri a Leánder sétány.

Kossuth utcai lakótelepA Kossuth utcai lakótelep a barokk kistemplommal 2013-ban


1979-1987 közé teszik az Énekes utcai lakótelep (Kossuth utcai, illetve Csobogós utcai lakótelepnek is mondják) felépülését. A lakások számával kapcsolatban eltérő adatok jelentek meg, 1100 tűnik a legvalószínűbbnek. Építészt, tervezőirodát egyelőre nem sikerült kiderítenem. Található a Kossuth utca és a Szilas-patak között, valamint a Kossuth utca folytatásában, az Énekes utca mentén.

Rákospalota, Sódergödör-lakótelepA Sódergödör-lakótelep egyik belső parkja 2010-ben (fotó: Pinczés Tibor, Panoramio)



1989-1990-ben adták át a Rákospalota-Városközpont, nemhivatalos nevén a Sódergödör-lakótelep 533 lakását. Az eredeti elképzelések szerint jóval nagyobb lett volna a lakótelep, két ütemben összesen 9700 lakás átadásával számoltak, vagyis a kerület Újpalota utáni második legnagyobb telepe lett volna. Végül sok-sok halasztás után épült meg a telep épp a rendszerváltás előtti utolsó pillanatban, a folytatás a politikai-társadalmi átalakulás következtében lekerült a napirendről. A lakótelep megépítését sokkal inkább az kényszerítette ki, hogy a sódergödöri régi építésű földszintes parasztházak rendkívül rossz állapotban voltak, igen rossz életfeltételeket biztosítva az ott lakóknak. A szanálásnak volt nagyobb jelentősége, a lakótelep építésének jóval kevesebb. A lakótelep a Rákos út - Illyés Gyula utca - Beller Imre utca - Dobó utca - Oroszlán utca - Palotás utca térségében épült, a Hubay Jenő tér - Eötvös utca felé hozzáépített társasházak későbbi építésűek.

Források:


Egészen kivételesen itt most nincs forráslista, hanem készül egy olyan változata a posztnak, ami adatonként forrásolt. Ezt hamarosan felteszem ide, le lehet majd tölteni pdf-ben.

9 komment

Címkék: jelen városrészek lakótelepek Rákospalota Pestújhely Újpalota


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr65374257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nem tudom igaz-e, de állítólag a Sódergödör-lakótelep eredetileg BM alkalmazottak számára épült. Illetve a Rákos úti vasbeton épületek ha minden igaz francia licenc/tervek alapján épültek. Átadásra '77 rémlik. A 94 és a 96 kivételével MÁV dolgozók kapták.

Az I. Palotás téri levendula feszt megvolt?
@Raka1885: A Sódergödör BM-es voltáról már én is hallottam, majd ha odajutok, megnézem (már ha van adat róla).

A Rákos úti is még előttem van, nem láttam az iratokat. A dátumot is köszönöm, majd lecsekkolom.

A következő lakótelepes cikk a Károlyi Sándor (Ifjúgárda) úti lesz :)

Hallottam a Palotás téri fesztről, de nem voltam kint. Facebookon kerestem velük a kapcsolatot, de nem válaszoltak (ettől függetlenül tetszik amit csinálnak).

Kösz a kiegészítéseket!
Halihó!

A Rákos úti lakótelep második ütemében átadott 3 új házat 'MÁV-Landler' lakótelepnek hívják, lépcsőházanként 30 lakással (3-féle lakás: 3; 2,5 és 2-szobásak) és 4 lépcsőházzal épültek. 86-ban költöztünk be első lakóként és azóta is ott élünk. :-)
Egyébként én mindig azt hittem, hogy ez 'mezei panel' épület és nem zsalus...de nem vagyok szagértő.

Üdv,
Heni
De simán lehet, hogy '87-ben költöztünk, pontosan nem tudom....bocsi!
@Honeyy: Köszönöm a kiegészítést, a MÁV-Landler nevet bele is írtam ebbe a posztba.

Hogy egyértelműsítsem a háztípusokat: a Rákos úton lévő, és a Rákos útra is számozott pontházak tudtommal alagútzsalusok. De a többi ház már panel.
@Honeyy: Sajnos a fővárosi levéltár egyikről sem őriz egy fecnit sem, úgyhogy a pontos dátumok ezidőtájt még előttem sem ismertek, a MÁV-telepiek kiadványaiból vettem ezeket a megközelítő évszámokat.

Reményeim szerint a MÁV-levéltárában talán lesz néhány irat ezekről a telepekről. Ha egyszer odajutok, megnézem majd (régóta tervben van, csak közben vannak más írnivalók is... Szóval rajta van a todo-listámon).
Köszi! :-)

Megnéztem a lakcímkártyám, a bejelentés dátuma pontosan: 1987. 09. 02., és ahogy anyut ismerem, ez a költözés után biztosan gyorsan megvolt (muszáj volt gyerekorvost meg ilyesmit találni a közelben).
Kiváló témakörök, gratulálok hozzá!

Néhány adalék:
- Csobogós utcai lakótelep: 11 db tízemeletes panel 64 lakás/épület = 704 db lakás. 1985 körül adták át; 2. sz. (Ferencváros) Házgyár gyártotta le. Típusa: kf/10; ebből iszonyú sok van a fővárosban (Csepel, Angyalföld, Zugló, Józsefváros, Ferencváros) Az itteni négyemeletes típusokat nem ismerem;

- Rákos úti lakótelep: én is úgy tudom, hogy a zsaluzott pontházak francia technológiával készültek. Ebből a típusházból is sok van a fővárosban (Erzsébet, Nagytétény, Kelenföld, Újpest stb.)

- Újpalota: zömmel a 3. sz. (Dunakeszi) Házgyár gyártotta le a tízemeleteseket. A Nádastó parkban található négyemeletes az 1. sz. (Óbuda) Házgyár terméke.
Az előbb kihagytam a BM-lakótelepet (Mézeskalács tér):
szállodafolyosós típusházak. Közkedvelt (Újpest, Csepel, Angyalföld, Zugló, Lőrinc) 11 szintes lakóépület a '70-es években is, amelyet a 2. sz. (Ferencváros) Házgyár ontott magából.