Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2013.06.24. 12:29 Palotabarát

Az Epres sori lakótelep

kicsi_epressor.jpg

A kerület lakótelepeit bemutató sorozat első része jó rég, tavaly szeptemberben jelent meg, a második epizódnak tekinthető MÁV-telep is fél éve. Azóta sok anyaghoz jutottam, így a sorozat most folytatódik. Az Epres sori nem tartozik a jelentősebb lakótelepek közé, és nincs is róla túl sok információ, de ez más lakótelepekkel is így van sajnos. Az Epres sori lett a háború utáni Rákospalota első lakótelepe, és annak ellenére, hogy a település központjába került, mára úgy tűnik egész jól beilleszkedett a városképbe.

 

A lakótelep tervein a hatvanas évek közepén kezdtek dolgozni, s 1966 novemberében zárult le a munka. A terveket a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (Buváti) két neves mérnöke készítette: Rudnai Gyula és Gáspár Tibor. Rudnai korábban számos állami tervezővállalatnál töltött be vezető beosztást, majd haláláig a Buváti főmérnökeként tevékenykedett. Az ő nevéhez több ismert fővárosi épület és lakótelep is köthető, így például másokkal közösen ő tervezte a ma képviselői irodaházként ismert, korábban az MSZMP-székházként funkcionáló, a Margit híd pesti hídfőjénél álló épület (Fehér Ház) háború utáni felújítását, átépítését is. Szintén ő volt, aki a Buvátin belül folyó munka jellegváltását szorgalmazta, ami a tömeges lakásépítés elterjedése miatt volt szükséges. Rudnai betegségét, majd halálát követően az addigra egy Ybl-díjat is begyűjtő Gáspár lett a Buváti főmérnöke. A díjat a Thälmann - ma Fiastyúk - utcai és a Váci út-Dagály utca sarkán lévő lakótelepek, valamint a Múzeum körút 23-25 szám alatti lakóház tervezésével érdemelte ki. Lehet mondani, hogy amilyen kis lakótelepről van szó, olyan nagyágyúk dolgoztak rajta. - legalábbis ami az adott kort illeti.

Rákospalota, Epres sorAz Epres sor a '70-es évek elején. (Forrás: Czoma László: Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből)

A lakótelep építését az OTP rendelte meg. Ez az az időszak volt, amikor az ország vezetése már belátta, hogy a magánerős lakásépítésnek is van létjogosultsága az állami lakáspolitika mellett. Ezt igyekezett becsatornázni úgy, hogy az OTP-t bízta meg az egyéni építkezéseknél nagyobb, magánerős lakásszerzés szervezésével. A lakótelepet kezdetben így is emlegették: OTP csoportos lakóházak. A lakótelepen négyszintes, blokkos épületek - szám szerint hét - találhatók, összesen 111 darab 50, 52 négyzetméteres lakással. A beköltözésre 1969-ben került sor.

Rákospalota, Epres sorRészlet az Epres sor eredeti, 1966-os tervrajzából (forrás: Budapest Főváros Levéltára)

A kiszemelt hely a lakótelep felépítése előtt nem volt önálló utca, a Széchenyi tér zöldterületének egy részét, illetve a már megszüntetett HÉV, majd 69-es villamos (nem a mai, hanem egy régebbi 69-es) területét áldozták be a házakért. A sorban egymás mellé épített hét lakóépület két utca közé szorult a tereprendezés során, így önálló városnegyedet nem alkot, de kislakótelepként számontartható. A két határoló utca egyikét az utcalexikon szerint 1969-ben keresztelték el Epres sornak, bár ez a név már az 1966-os tervrajzon is szerepel (Buza könyvében az 1930-as éveket adja meg a névadás időpontjául, de régi térképeken sehol nem találkoztam sem az utcával, sem a névvel). Az Epres sor templom felé eső oldalát néhány éve keresztelték el Októberi sétányra. A lakótelep másik oldalán húzódó Öregfalusi utca sem létezett korábban, 1973-ban kapta nevét, arra utalva, hogy a környék a kerület legősibb része, s ma is Öregfalunak hívják.

Rákospalota, Epres sorAz epres sor egyik lakóháza 2013-ban.


A lakóépületeken látszik a gondos kezek munkája, karbantartják őket, a gázfűtés kivezető csonkjait is lecserélték némelyik házban, s noha már négy és fél évtizedesek az épületek, hulló vakolatot, elhanyagolt nyílászárót nemigen találtam rajtuk. A kerületi szabályozási terv megengedné, hogy tetőtérbeépítéssel újabb lakásokkal bővüljenek a házak, de csak azzal a feltétellel, ha a beépítés egységes tervek alapján, egyidőben készül el mind a hét épületre. Hogy van-e realitása ilyen kevés lakásszámú lakótelepen egy ekkora önerős, a mai ingatlanpiaci helyzetben bizonytalanul megtérülő beruházásnak, kétlem, de hogy a városképre pozitív hatással lenne, abban biztos vagyok.

Az Epres sor térképenAz Epres sor egy mai (2001-es) térképen


Források:

Palota-Pestújhely (a Hazafias Népfront lapja 1970. IV. 4.)
Budapest Főváros Levéltárában őrzött eredeti tervek
Schéry Gábor (szerk.): A magyar tervezőirodák története (Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. 2001)

2 komment

Címkék: történelem 1969 lakótelepek Gáspár Tibor Epres sor Rudnai Gyula


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr665373405

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

A lakótelep épületeit fokozatosan adták át, a 7-es számú házba lehetett először beköltözni. 1968 Karácsonya és az Újév között elsőként vettük birtokba.

Lakásszövetkezeti formában működött, évenkénti közgyűléssel.