Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2013.06.06. 14:45 Rátonyi Gábor Tamás

Utcasorsok a rákospalotai közdűlőutak mentén

foldutkicsi.jpg

Az utcákkal egyébként is sokat foglalkozunk, most nézzünk meg mi volt a helyzet Rákospalotán a huszas években a külterületi utakkal. Olyan kifejezéseket próbálok itt megmagyarázni, mint az izgalmasnak hangzó vicinális út, a hivatalosnak tűnő törvényhatósági út, vagy a nyakatekertnek mutatkozó közdűlőút. A magyarázat közben megmutatkozik majd Palota vidéki városi mivolta, a mezőgazdaság jelentősége és az utcahálózat fejlődésének egy pillanata is.

 

1925-öt írunk, Rákospalota két esztendeje város, Pestújhely pedig közel másfél évtizede önállósodott település. Rákospalota Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azon belül a váci járáshoz tartozik. A vármegye alispánja két évvel ezelőtt valamennyi megyei települést felszólította, hogy írják össze a közdűlőutakat, és terjesszék fel a listát hozzá. De mik is ezek a közdűlőutak? Közdűlőútnak - vagy községi útnak - azt az utat nevezzük, ami a település belterületét köti össze a mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel, vagyis a település külterületével. Nem tartoznak tehát ide egyrészt a belterületen húzódó utcák, hanem épp a településről kifelé haladó, de más települést el nem érő utakról van szó, másrészt a csak egy-két gazda érdekét szolgáló kisebb szolgalmi utak sem számítanak közdűlőnek, hiszen azokat nem a "köz", hanem csak néhány földtulajdonos használja.

Azonban úgy tűnik, az alispán elégedetlen az eredménnyel, mert még mielőtt valamennyi település eleget tenne a felszólításnak, újabb körlevelet intéz az elöljárókhoz és polgármesterekhez, amiben két kiegészítést tesz. Egyrészt nehezményezi, hogy egyes települések méretükhöz képest feltűnően sok közterületet minősítettek közdűlőútnak. Felhívja a figyelmet, hogy csak a tényleges közdűlőket terjesszék fel, tehát a település belterületén található utcákat és köztereket ne. De amiatt is elégedetlen, hogy egyes települések olyan dűlőket is közdűlővé minősítettek, amiket csak néhány magánszemély használ, hogy elérje a földjét. Másrészt kéri, hogy az összeírás eredményét térképen is küldjék meg neki a települések, mert csak így ellenőrizhető, hogy valóban közdűlők szerepelnek a jegyzékben.

BorítóképA képviselőtestület által összeállított 1925-ös jegyzék borítója (forrás: Pest Megyei Levéltár)

Mi a jelentősége az alispán kérésének? A belterületen húzódó utcákat és tereket a települések saját költségvetésükből tartották karban. A községek és városok tehetsége, anyagi helyzete szerint burkolta, vagy portalanította, takarította, síkosságmentesítette ezeket az utakat. A közdűlők karbantartása ellenben közmunkával, vagy a közmunka megváltásából származó összegek felhasználásával történt, vagyis más előirányzatból költöttek rá, ráadásul mivel nem belterületi utakról van szó, az útépítéshez, karbantartáshoz a megye segítségét is kérhették (hogy Palota kért-e segítséget a megyétől, s ha igen, kapott-e - nem tudom).

Rákospalota képviselőtestülete tehát összeírja ezeket az utakat. Azonban ők maguk is félreértik a feladatot, jócskán túlzásba esnek, mert összesen 111 utcát szerepeltetnek a listában, miközben például a szomszédos Rákosszentmihály mindössze egy közdűlőt terjeszt fel az alispánhoz, Vác ötöt, de még Nagykőrös is csak 22-t. Ez azonban nekünk nem baj, mert így van egy viszonylag használható palotai utcajegyzékünk 1925-ből. De most nem erről a teljes utcajegyzékről lesz szó, hanem a közdűlőkről. A 111 tételből álló lista ugyanis 15 olyan útról is szól, amelyek zömének nincs neve - ezek a tényleges közdűlők. Többségük ma már beépült a település utcarendjébe, némelyikről nem is gondolnánk, hogy valaha a településen kívül eső, gyakorlatilag a mezőgazdasági munkások által használt dűlő volt - az is igaz azonban, hogy némelyik közdűlő ma is a kerület szélén fekszik, sőt, az is, hogy a település adottságai miatt egy-két dűlő belterületre esett (pl. a Rákospalota és Pestújhely határán fekvők).

Rákospalota közdűlőiRákospalota közdűlőinek 1925-ös térképe (forrás: Pest Megyei Levéltár)


Ezek a nevesincs dűlőutak az összeírás során kaptak egy sorszámot (ezek csak egyszerű lajstromszámok voltak 1-től 111-ig, tehát nem összetévesztendő az 1950-es-60-as években elterjedt számozott utcanevekkel), egy rövid nevet az azonosításhoz, egy kacifántos leírást arról, hogy merre fekszenek és honnan hová mennek, megmérték a hosszúságukat, és ábrázolták őket egy térképen. Ráadásul nem is akármilyenen! Bár a fent látható, csak a közdűlőket tartalmazó vázlat szerény, készült egy nagyobb, egész Rákospalotát, és annak összes utcáját ábrázoló szép térkép is - amit azonban nem tudok megmutatni ehelyütt. Nézzünk meg a közdűlőutak közül néhányat a fenti térképpel összevetve! Az eredeti leírást szöveghűen közlöm dőlt betűkkel, a helyesírás mai szabályai szerinti átiratban (pl.: cz=c), de a nyelvi, fogalmazási bakikat nem javítottam. Rögtön utána következnek a magyarázatok.

6.:  Marha-hajtó (Szentmihályig vezető út) - A Rákospalota Erzsébet királyné út budapesti vicinális útból kiágazva Zsellér-dűlőt I-II. oszt. legelőt szelve a rákosszentmihályi határon a 11. határútba torkol. 4,047 km.

A vicinális út azokat az utakat jelenti, amelyek az egymás melletti településeket kötötték össze. A vicinális szóról legtöbbünknek a gőzmozdony jut eszébe. Az eredeti latin vicinalis azonban azt jelenti: szomszédos, környéki (a vicin=szomszéd, vicinus=közeli, szomszédos). (A gőzös pedig úgy jön a képbe, hogy eredetileg csak a helyiérdekű vasutat, azaz a közeli települések közti összeköttetést biztosító, gyakran kisebb teljesítményű vonatokat - ma: HÉV - nevezték így.) A vicinális út pedig - már kitalálható - az egymással szomszédos településeket összekötő utakat jelöli. Több mezőgazdasági terület neve is felbukkan: a Zsellér-dűlő például a Rákos út és a Szentmihályi út kereszteződésében állt, itt épültek a föld nélküli parasztok kis parcelláin a mai Régi tér környéki házacskák, s ennek egy részét ismeri minden palotai Sódergödörként is.

Hogy az Erzsébet királyné út hogy kerül ide, már fogósabb kérdés: a térkép alapján nyilvánvaló, hogy nem az Erzsébet királyné, hanem a Rákos útból nyílik a 6. számú közdűlő. Az Erzsébet királyné útja folytatása Rákospalotán ma a Kolozsvár utca. Ez azonban csak később épül ki teljesen, 1925-ben még csak épül az Kolozsvár utcai aluljáró, a körvasúton túli útszakasz pedig még el sem éri a MÁV-telepet. (A mai Kolozsvár utcával párhuzamos Árvavár /akkor: gróf Hadik János/ utca például sokkal fontosabb szereppel bírt, mert az Pestújhely határoló utcácskája.) Az Erzsébet királyné útjának azonban mégis nagy jelentősége volt, mielőtt Kolozsvár utcának keresztelték volna a folytatását. Olyannyira, hogy eleinte a Palotán húzódó rövid szakasz is az Erzsébet királyné út nevet viselte, ugyanis ez az út volt dél felé Pesttel a közvetlen kapocs, ez volt a vicinális út Budapestre, minden más út Újpest vagy Rákosszentmihály felé vezetett.

Ekkor azonban - 1925-ben - az Erzsébet királyné út a körvasútnál véget ért, lehetett balra kanyarodni a Rákos út, és jobbra a mai Árvavár utca, vagyis Pestújhely felé, de tovább egyenesen még nem épült ki. Elképzelhető, hogy akkoriban - noha már Rákos útnak hívják a Rákos utat -, mivel az is az Erzsébet királyné útja felé kanyarodott, mintegy annak a folytatása volt, a fenti "Rákospalota Erzsébet királyné út budapesti vicinális útból" meghatározás mindössze azt jelenti: az oda (ti. az Erzsébet királyné útja felé) vezető út.

A térkép alapján megállapítható: a 6-os közdűlőút a mai Szentmihályi út akkori településen kívüli szakasza, és annak ellenére jelölték a 6-os számnévvel, hogy a Rákos út és a Hubay Jenő tér közti szakaszát (azt, ami ma Illyés Gyula, ex-Szőcs Áron utca) már akkor is Szentmihályi útnak nevezték. A leírásban szereplő, a 6. sz közdűlő túlvégét jelző "11. határútba torkol" pedig azt jelentette, hogy a mai Rákospalotai határúthoz kapcsolódik az út.

1927 800Rákospalota térképe 1927 körül. A zöld területek álltak mezőgazdasági művelés alatt, zömében ezeken haladtak a közdűlőutak. Ezen a térképen már kiépültnek mutatkozik a Kolozsvár utca, de 1925-ben, amikor a közdűlőket összeírták, még nem volt folytatása az Erzsébet királyné útjának.

 

13: Sikátor melletti határút - A fóti magánuradalmi útból kiágazva Sárfűrétnél kezdődik az Újpest-Fót-Gödöllői th utat keresztezi Sikátorpuszta határa mellett mint határút halad a Csömör község és Sikátorpuszta határán a 12. sz. úttal egyesül 4,4 km.

Sikátor a Fót és Rákospalota közt ma is létező, közigazgatásilag Fóthoz tartozó Sikátorpusztát jelenti, ami a középkorban ugyanolyan önálló falu volt, mint Palota. A fóti uradalmi magánutat az idősek még mint Grófi utat ismerhetik, ez az akkori Erzsébet, ma Sződliget utca folytatása, vagyis a mai Károlyi Sándor út, ami akkor még egy, a pusztaságon keresztülvezető fasorral szegélyezett magánút volt. Ebből indult a 13-as számú közdűlő, méghozzá a térkép szerint igencsak fent, egész pontosan Rákospalota északi határvonalával egyezően.

Felbukkan egy máshonnan ismerős földrajzi név is, a Sárfűrét. Ismerős ugye? Újpalota, Sárfű utcája kapta innen a nevét, illetve onnan, ahonnan a Sárfű is: a már nem létező Sár patakról. Az Újpest-Fót-Gödöllői th (törvényhatósági) út Rákospalota egyetlen országútja volt, aminek iránya a nevéből kitűnik, s még lesz róla szó - itt a mai Régi Fóti úti szakaszáról van szó, vagyis ezt keresztezi a 13. közdűlő, aminek a mai Károlyi Sándor út és Régi Fóti út közti szakaszát meg is nevezhetjük: ma Felsőkert utcának hívják. Remélem nem okozok nagy csalódást, de a közdűlő Régi Fóti úton túli szakasza ma nem azonosítható pontosan, ez ugyanis mindmáig Rákospalota - és persze Budapest - utcaneveket jórészt mellőző külterületének számít. Vissza a Felsőkert utcához: ennek a tényleg városszéli utcácskának a kiépülése az 1930-as évek végén, 1940-es évek elején kezdődött, s eredeti neve báró Jósika Miklós utca volt. Kezdetben még csak a váci vasút, és a grófi út között haladt, teljes, ma is ismert kiépüléséig az 1980-as évekig kellett várni, ekkor húzták fel itt a szemétégetőt, s épült meg az út folytatása (Budapest teljes utcanévlexikona 1987-et ír, ennél valószínűleg korábban elkezdődött az út kiépülése, mert a szemétégető 1982-ben már működött).

7.: Fóti úttól a malomhoz vezető út - Az Újpest-Fót-Gödöllői th. útból ágazik el az uradalmi malmok mellett a lucernásig terjed -

Ezt könnyű azonosítani: ránézésre is az Apor (ma: Aporháza) utcáról van szó, már csak azért is, mert malom (értsd: vízimalom) csak a Szilas-patak mellett volt. Az egyik valamelyest ma is ismert, noha 1953 óta nem őröl, 1996-os leégése óta pedig már csak egy romhalmaz áll ott: ez a Liva-malom. 1927 előtt azonban volt ott egy másik malom is, közvetlenül a Régi Fóti út sarkán - ezért a többes szám. A lucernás pedig a Mátyás utca és a Szentmihályi úti ma is működő köztemető közti terület, melyet a mai Cserba Elemér út vonalában kettéosztottak: felül a káposztás, alul a lucernás terült el. Ezen a területen halad át ma az M3-as autópálya, illetve részben itt épült ki a Szentmihályi út-M3-as csomópontja. Nem mellesleg: a patak fölötti rész a mai napig mezőgazdasági művelés alatt álló terület.

8: A Fóti útból a közvágóhídig terjedő út - Az Újpest-Fót-Gödöllői th. útból ágazik el, a fóti uradalmi magánútig terjed (grófi útig) 1,14 km.

Az Újpest-Fót-Gödöllői th. útról már tudjuk, hogy itt a Régi Fóti utat jelöli, a grófi út pedig a Károlyi Sándor út. A közvágóhíd említése pedig térkép nélkül is egyértelművé teszi: ennek a közdűlőnek a mai megfelelője a Mogyoród útja és a Közvágóhíd utca. A közvágóhídról kevés említést találni, magam eddig jórészt csak odáig jutottam vele, hogy az 1920-as években már működött. E leírás alapján kicsit pontosítani lehet a közvágóhíd működésének évkörét: bizonyosan 1925 előttről van szó.

Arról, hogy miként fogadta a méltóságos alispán úr a palotaiak kissé bő lére eresztett közdűlőjegyzékét, nem tudni, a Pest Megyei Levéltárban őrzött iratköteg csak az összeírás és a térkép elkészültéig tartalmaz dokumentumokat. Az azonban biztos, hogy a közdűlőutakkal foglalkoznia kellett a palotai tanácsnak, mert az ebből az alkalomból összehívott közgyűlésen egy protestáló gazda beadványában úgy fogalmazott: "(...) a közdűlő utak (mezei utak) fenntartására szükséges összeg a gazdaközösség rendelkezésére bocsátassék (...), mert az tűrhetetlen állapotban van, az állatok kínzását eredményezi."


Ugyan a tizenötből csak négy közdűlőről szóltam itt, ám az összes adatot összeírtam egy fájlba, ami pdf formátumban innen letölthető.

 

Érdekel a XV. kerület közlekedéstörténete? Más bejegyzéseket is elolvasnál? Nézd át mik jelentek meg a blogon ebben a témában!

 

facebook_kovetes.jpg

 

Források:

Pest Megyei Levéltár IV. 481.
Buza Péter: Palotai tegnapok (Csokonai Művelődési Ház Budapest, 1995)
Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, Budapest 2003)

4 komment

Címkék: történelem városháza országút utcanevek Rákospalota Sárfű utca Szentmihályi út dűlőutak Rákos út Károlyi Sándor út Erzsébet királyné útja Kolozsvár utca


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr975331761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A Liva malomról esetleg tudnál bővebben írni, vannak adatok? Vonzódom a vízimalmos témákhoz. :-)
Más. Útösszeírásokat a 19. század vége felé már évente kellett elkészíteniük a településeknek.
@zsuzsa.frisnyak: Hogyne, már van egy kész anyagom, csak egy visszajelzésre várok, szerintem vagy az jön a héten, vagy a Kossuth-szobor, szóval hamarosan itt lesz a malom :)

Ezek milyen útösszeírások? Mert én a közdűlőutakat és a törvényhatósági utakat néztem át, a belterületi utcákat még nem. Melyikről kellett csinálniuk az összeírást évente?
Az Országos Levéltárban a Kereskedelmi Minisztérium útszakosztályában őrzik az éves összeírásokat - nem települési adatsorokat, hanem a megyék által készített összesítéseket. Kifejezetten a közdűlőutakra nem emlékszem, inkább a tvh. utakról készített jelentésekre. Az összeírások célja az aktuális útállapot jelentése volt.
@zsuzsa.frisnyak: Zsuzsa, köszönöm az információt, megnézem azt is. Közben megszületett a Liva-malmos cikk is, itt: bpxv.blog.hu/2013/06/12/liva-malom_rakospalota_vizimalom_liva_jozsef