Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2013.04.07. 13:45 Rátonyi Gábor Tamás

A rákospalotai Fő út átalakulása

Igen jó dolog bloggerekkel barátkozni, különösen, ha az illetőnek olyan kimeríthetetlen térképtára van, mint a MyBudapest szerkesztőjének. Az elmúlt száz év szinte valamennyi évtizedéből kaptam már tőle Rákospalota és Pestújhely térképet, a két nagy levéltár (MOL és BFL) digitalizált térképtára jóvoltából pedig kiegészült ez a kollekció néhány további érdekes darabbal. Nézegettem, összehasonlítgattam őket, megfigyeltem az egyes városrészek átalakulását, eközben jött a gondolat, hogy a Fő út metamorfózisáról írjak. Íme:


Alighanem kevés olyan városrész van Budapesten, amelyiknek a történelmi főutcája nem vezet sehonnan sehová, márpedig be kell látni, a rákospalotai Fő út ilyen: a Kossuth utca egyik T alakú kereszteződésből indul mintegy mellékutcaként, majd a Sződliget utcát követően zsákutca lesz belőle - legalábbis az autók számára. (Na jó, még talán egy ilyen városrészt tudok említeni a fővárosban: Pestújhelyet. A Pestújhelyi út a vasúti töltést és a Szerencs utcát köti össze, a 124-es buszokon kívül talán nincs is más jármű, amelyik végighajtana rajta.) Vizsgálódásunk tárgyának van egy másik érdekessége is: ha a kerület egészét nézzük, hamar feltűnik: a Fő út és a Fő tér nem találkoznak sehol. Ennek a két, nevében legfontosabbnak jelölt közterületnek semmi köze egymáshoz, a kerület két városrészében, két különböző korban jöttek létre. Van tehát annyi érdekessége ennek az útnak, hogy megvizsgáljuk közelebbről.

fo_ut_terkep.jpgA Fő út elhelyezkedése a mai XV. kerületben egy 2012-es térképen (narancssárgával jelölve). Bár még ez volt a legjobb térkép, ez is hibás: a Fő út ugyanis "sétálóutcaként" átér a vasúton túlra a Szilágyi utcáig, és a térképen a Bácska utca - Széchenyi tér feliratok közti Fő út jelzés (mintha kétfelé ágazna az út) nem igaz, az a szakasz már a Széchenyi térhez tartozik (a térkép forrása az Utcakereső oldala volt).

A Fő út egyike Rákospalota cirka 800 évét végigkísérő három legrégebbi közterület egyikének. Rupp Jakab 1868-ban megjelent Buda és Pest helyrajzi történetét feldolgozó monográfiájának térképén a XIII. és XVIII. század közt eltelt félezer év változatlanságát demonstrálja Palota rajzával. Ezen látható, hogy a falut három utca alkotta: a Pataksor (későbbi, és mai nevén a Kossuth utca), a Fóti út (ma Régi Fóti út) és a Fő út. Az is látható, hogy a Fő út folytatása az az országút, ami Új Jenőn (Mindszenten) keresztül Pestre vezetett (Új Jenő a mai XIII. kerület földjén, valamivel az Árpád hídtól északabbra elhelyezkedő falu volt a középkorban).

 

rupp_palota_kozepkor_felirattal.jpgRákospalota a jobb felső sarokban látható. Felismerhető a mai Fő út, Kossuth utca és a Régi Fóti út. Azért tettem fel az egész térképet, hogy látható legyen a falu elhelyezkedése Pesthez képest. (Forrás: Rupp Jakab: Buda-Pest és környékének helyrajzi története 1868)


A Palotán kívül vezető országúti szakasz homokos legelőterületen haladt keresztül - valójában egész Rákospalota és a környéke homokos terület volt -, így nyomvonalára csak tippelni tudunk. Dr. Nagy Lajos, Rákospalota történelmét 1848-ig feldolgozó írásában a Czakó-féle 1974-es monográfiában úgy említi, hogy az Ördögmalomtól (ez a Rákos-patak dunai befolyásánál - a mai Angyalföldön - épült régi malom volt) induló régi fóti országút a mai Árpád útba torkollott valahol az újpesti Virág utcánál, és innen folytatódott a mai palotai Fő útra kanyarodva. Az Árpád út és Ördögmalom közti szakasz valószínűleg a mai XIII. kerületi Új Palotai út vonalában húzódhatott, bár alighanem többszáz év alatt ez a nyomvonal néha megváltozott. Ezt a feltételezést erősíti az a tény is, hogy a török korban a település elnéptelenedett, majd később újra benépesült, tehát nem egy állandóan kijárt útszakaszról volt szó. Az út kiindulópontjának (vagy innen nézve: végpontjának) elhelyezkedését alátámasztja Oross András 2002-ben megjelent, a Rákos-patakkal foglalkozó dolgozata, mely az Ördögmalmot levéltári adatokra hivatkozva a "palotai úton fekvő" épületként írja le. Bizonyosnak tűnik tehát, hogy a Fő út folytatásaként az országút a mai XIII. kerületi Vizafogó utca-Tahi utca-Váci út kereszteződésébe torkollott.

De kanyarodjunk vissza Palotára, érdemes a Fő út lakóházairól is szólni. A Fő utat - és Palota egyéb utcáit is - jobbágytelkek szegélyezték, a házak zöme merőlegesen állt az útra, egyáltalán nem a mai, részben zártsoros beépítettségű utcakép fogadta az arra látogatót, hanem egy hagyományos "egyutcás" típusú falu főutcája volt látható. Csak jóval később, XIX.-XX. század fordulóját követő népességnövekedéssel kezdődött meg a ma is látható, kisvárosias beépítettségű, zártsoros utcakép kialakulása, ugyanakkor az utcafrontra épített házakból találni néhányat 1850-60-ból is, az átalakulás tehát már akkoriban megkezdődhetett. 1913-ban Novák József Lajos már sajnálkozik azon, hogy eltűnőben a szép népi építészet, felváltja a kisvárosi, nyárspolgári ízlésnek megfelelő házak építtetése.

 

Rákospalotai nép építészet

Két kép Novák József Lajos néprajzi leírásából az ágasfás építészetről.


Novák két háztípust említ, mint jellegzetesen palotai lakóépületet: az úgynevezett ágasfás építkezéssel egyetlen vasszeg nélkül épült, sárból tapasztott falakkal, fából, sárból és nádból épített tetőzettel készült a ház. Ennek az épületnek nem volt tornáca és az utca felé egyetlen kicsi ablak nyílt. A jobbágyfelszabadulás, illetve az úrbéri perek lezárulta, 1861 után kezdődött a tornácos házak építésének korszaka. Ez már a falu lakónak anyagi gyarapodásával függött össze: a telekre újabb és újabb lakó- és gazdasági épületeket emeltek, a telekbeépítés térszerkezete megváltozott. Ez utóbbira mutatnak példát a Fő út 39. és 41. számú házak. A falu terjeszkedése, növekedése az első időkben a Fő út vonalához kapcsolódott. A mai Kossuth utca - Régi Fóti út - Kazinczy utca - Fő út által határolt terület a maga rendezetlen szerkezetével, girbegurba utcáival az ősi Palota, a későbbi alvég. A vasút megépülése után lassan kialakuló új városrész, a Fő út - vasútvonal - Pozsony utca által határolt terület pedig a felvég lett. Mindkét faluvég ha úgy tetszik a Fő útra épült rá, követte az út vonalvezetését, kanyarulatát.

A szomszédos Újpest 1840-ben alakult községgé, magja a mai Váci út-Árpád út kereszteződésében jött létre, és bár mindig Pesttel volt kapcsolatban, mégis törvényszerű volt, hogy a szomszédos Rákospalota felé is terjeszkedett. A két települést összekötő út szinte természetes módon alakult ki a korábbi, Ördögmalom felé vezető országút nyomvonalának részbeni felhasználásával. A II. katonai felmérés térképein látható, hogy az Újpest felé vezető útvonal kiépítettebb, nyilván forgalmasabb is, az Angyalföld felé haladó leágazásnak már jóval kisebb a jelentősége. (A felmérés egészen hosszú időn keresztül, 1816 és 1869 között készült, a térkép erre vonatkozó része bizonyosan 1844 utáni állapotot rögzített.) Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a környék egészen a Dunáig Rákospalotáé volt, Újpest csak fokozatosan, apránként hódította el ezt a területet magának.

Újpest és Rákospalota a XIX. sz. közepénAz Újpestet Rákospalotával összekötő országút a mai Árpád út és Fő út (a II. katonai felmérés térképe 1844 és 1869 között készült, az Újpestet jobban ismerők talán meg tudják állapítani a pontosabb dátumot). Az országút közepe tájékán lefelé, ill. a Duna felé kacskaringózó leágazás - ami a Gyaler Teichet (Gyáli tavat) megkerüli - volt a fentebb látható Rupp-féle térkép országútja Pest felé. Láthatóan sokat veszített a jelentőségéből (érdemes keresgélni a II. katonati felmérés térképén, ahol a mai utcaneveket meg lehet keresni a régi térképen).


Novák József Lajos említi, hogy a Fő út korábbi neve Nagy utca volt. Hogy mikor viselhette ezt a nevet az út, én nem tudtam belőni, ez az egyetlen forrás, ahol említik. Buza szerint a Fő út elnevezés első dokumentált előfordulása a XIX. század végéhez kötődik, magam egy 1884-es térképen már láttam a feliratot. Ezt megelőzően lehetett Nagy utca, egyébként egyszerűen csak "Pestről vezető útnak" titulálták a jórészt országúti feladatot ellátó útszakaszt. Kezdetben még teljes hosszában (tehát a Dunáig tartó, Újpesthez tartozó részt is) Fő útnak, Fő utcának nevezték. Az újpesti szakasz 1896-ban, a millennium évében kapta Árpád vezér, a honfoglaló nevét (vagyis ekkor változott Fő útról Árpád útra). Újpesten 1878-ban volt az első utcaösszeírás, minden bizonnyal ekkoriban, vagy ezt követően vették át hivatalosan a palotai Fő út elnevezést, vagyis valószínűleg Palotán ekkortájt már így hívhatták a Fő utat.

A Rákospalota-Újpest alatti vasúti átjáró már 1846 óta létezett. Mint láthattuk, a Fő út Kossuth utca felőli vége - vagyis a kezdete - már a középkor óta beépült, lakott volt. A Széchenyi tér utáni, vasút felé eső, kicsit elhajló, kanyarodó szakasz a vasút gerjesztette városfejlődés során épült be. Érdekes, hogy az első jelentős tömegközlekedési vállalkozás, a részben az újpesti lóvasútra épülő Újpest-Rákospalotai Lóvonatú Vaspálya Rt. 1872-ben megnyitott vonala teljes egészében elkerülte a Fő utat - legalábbis annak rákospalotai szakaszát. A lóvontatta társaskocsik a mai újpesti Árpád út - István út - Görgey Artúr utca, valamint a rákospalotai Pozsony utca - Kert köz (ismertebb nevén: Kertköz utca) útvonalon haladtak, végállomásuk a régi községháza előtt volt, ami a mai "tűtornyos" református templom telkén állt, s a közelben volt a remiz is.

Rákospalota, Fő út 1906-banA Fő út 1906-ban. Az út lezárásaként még azért nem látszik a reformátusok szép, tűtornyos temploma, mert az csak 1941-re épült fel. Az utca végén a régi községháza látható. A kép jobb oldalán a Csörgey-vendéglő látszik, ami a mai Kisfaludy utca sarkán állt. Később átfestették a cégért, és Buza-vendéglő lett belőle, még később papírbolt, cipész, videotéka üzemelt benne, ma festékbolt és gumisműhely található itt (az azonosításban és a régi üzletek felsorolásában a facebookos Rákospalota Anno Képei közössége segített, a képeslap forrása pedig az Árverés '90 Bt. honlapja).


1896-ban villamost kapott a Fő út: a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Rt. (köznapi nevén a "búrvasút") a mai Lehel utca - Béke utca - újpesti Pozsonyi út - Árpád út - Fő út útvonalon villamosjáratot indított, melynek végállomása ugyanott volt, ahol ma is vége a villamossíneknek: a Kossuth utca torkolatánál (pontosabban akkoriban még a környező mellékutcákba befordulva egy hurkot írtak le a villamosok). Fontos tudni, hogy az újpesti Árpád út és a rákospalotai Fő út egyenes összeköttetésben állt, a mai Hubay Jenő térre kanyarodó felüljáró, de még a mai vonalvezetés sem volt sehol, a Bácska utca csak egy kis mellékutca volt Palotán. A vasutat egy fémszerkezetű, de faborítású egyvágányú felüljáró hidalta át. A közúti- és gyalogos forgalom sorompós vasúti átjárón keresztül haladt, míg a villamos a felüljárón cammogott át. A Fő út tehát valóban főút volt, nemcsak a településszerkezetet határozta meg, hanem fontos közlekedési útvonalként is funkcionált. Nem volt a Fő út kifejezetten bevásárlóutca, bár számos üzlet és kocsma működött benne, ezek elhelyezkedése azonban hézagos volt. Üzlethelyiségek és magánporták váltották egymást, s ugyanez figyelhető meg ma is: a döglődő kiskereskedelem és vendéglátás nyomai láthatók az úton.

Az I. világháborút követően a Fő út - mint abban a korban számos más budapesti közterület is - felvette Horthy Miklós nevét. Buza szerint a névváltoztatásra 1928-ban került sor, magam már 1927 januári MTI-hírben is találkoztam a Horthy Miklós út elnevezéssel, és egy 1927-ben kiadott könyv mellékleteként megjelent térképen is ez az elnevezés szerepel, gyanítani lehet, hogy 1926-ban volt a névadás. 1946-ban a Fő utat ismét átkeresztelték, akkor Dózsa György út lett. Érdekesség, hogy a szomszédos Újpesten is hasonló nevek forogtak: az ottani Vasút utca lesz előbb Horthy Miklós, majd Dózsa György út (Ma: Görgey Artúr utca).

fo_ut_villamos_feluljaro_felirattal.jpgA Fő úti villamos felüljáró lejárata a Fő útra. Az egyvágányos híd szűk kapacitású volt, mellette a vasúti átjáró - ahol a közúti forgalom zajlott - ma gyalogos átjáró. A kép bal oldalán álló házak ma már nincsenek meg, helyükön található a Karácsony Benő park.

Említettem, hogy a Fő út országútként funkcionált előbb a távoli Pest, majd a valamivel közelebbi Újpest irányába, de nem volt ez másként azt követően sem, hogy beépítették a korábban lakatlan területeket is, hiszen az  országos közúthálózat részeként tartották számon. A Fő út az Újpest és Fót közötti országút egyik szakaszaként a 201-es számot viselte. Az országút a 2-es útból ágazott el, vagyis a Váci útnál kezdődött, a mai Árpád út - Fő út - Kossuth utca - Régi Fóti út vonalon haladt Fótig. 1949-50 körül megváltozott a száma: 26-os út lett belőle. Később a Fő út országúti jelzése 2102-esre változott, és a Hubay Jenő téri felüljáró átadásával lekerült róla a forgalom, vagyis megszűnt számozott út lenni.

 

1973-ban felépítették a Drégelyvár (akkor: Frankovics Mihály) utcát a Csömöri úttal összekötő felüljárót, az épülő újpalotai telep lakói igényeinek kielégítésére, s készült már a megbízható, akadálymentes közlekedést biztosító felüljáró építése Újpest felé is, hiszen a lakótelepről sokan jártak dolgozni az újpesti gyárakba. 1971-ben a Fő utat az Árpád úttal összekötő egyvágányos villamosfelüljárót lebontották, mivel megkezdődött az Árpád utat a Bácska utca - Hubay Jenő tér vonallal összekötő, ma is létező felüljáró építése. Az építkezés idején - 1971 és 1974 között - a villamosok nem is kötötték össze a IV. és XV. kerületeket, egyszerűen véget ért az útjuk Újpesten a Víztoronynál, Rákospalotán pedig a Fő út végén. Szintén ezalatt az idő alatt helyezték át a villamossíneket a Fő útról (akkor: Dózsa György út) a Bácska (akkor: Ságvári Endre) utcába, a Hubay Jenő tér felé.

55-os_vili_arpad_uti_feluljaro_felirattal.jpgAz újpesti Árpád utat a Hubay Jenő térrel összekötő felüljáró Palota felől fotózva (forrás: Hamster elveszett villamosvágányos oldala) Ekkoriban még a mai Illyés Gyula (ex Szőcs Áron) utca nem volt széles, egy-egy sávon haladtak az autók. A villamosforgalom ebben az időben került le a Fő út egy szakaszáról.



Az Árpád úti felüljárót - rajta villamossínekkel - 1974-ben adták át. Ehhez kapcsolódik egy ma már mulatságos történet is, amiről Hamster is megemlékezik az elveszett villamossíneket kutató sorozatában. A felüljárót 1974. november 6-án adták át a forgalomnak (nyilván november 7. volt a határidő, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója), azonban a kapkodó építkezés miatt próbamenet végzésére nem jutott idő. Ezért a villamos ünnepélyes első áthaladásakor derült ki, hogy a felüljárón átvezetett felsővezeték egy szakaszon magasabban volt, mint ameddig a villamosok áramszedője felért. Ezért azon a napon a villamosok vagy lendületből haladtak át ezen a szakaszon, vagy áttolták egymást. A hibát másnapra kijavították.

Ha már villamos: a Fő úton végighaladt a régi 55-ös villamos, ez volt Rákospalota elsődleges kapcsolata Újpest felé. Az 1950-es évektől kísérleteztek egy rövidebb vonallal, a 10-es villamossal, mely ugyan csak három évtizedig közlekedett, mégis sokak számára meghatározó módon kapcsolódott a Fő úthoz. A Pozsony utcától pedig a Fő út elejéig a 12-es villamos közlekedik mind a mai napig. A Kossuth utcaiként ismert villamosvégállomás, mely a Fő út legelején található, már 117 éve fogadja az utasokat, tehát azóta találhatók sínek is az utcában. A régi, 1985-ben megszűnt 10-es villamos vágányai 2001-ig láthatók voltak.

A Fő út ettől - vagyis 1974-től - kezdve zsákutcává satnyult, hiszen gépjárművel már nem lehetett áthaladni Újpest felé, csak egy, a gyalogosforgalom számára meghagyott vasúti átjáró maradt összeköttetésnek. Szintén ekkortól került ki az országos közúthálózatból, vagyis a Fő út nem volt főút többé, csak egy fontos út zsákutcás végződéssel. Egyébként a gyalogosátjáróban is van különlegesség, hiszen szakállas sorompóból kevés van már Budapesten, olyan pedig, amin csak gyalogos (és persze kerékpáros) forgalom zajlik, talán nincs is több. Maga a Fő út egyébként sem végig főútvonal: egyszer a Széchenyi téren, egyszer pedig a Pozsony utca-Kisfaludy utca kereszteződésében válik alárendelt úttá.

Rákospalota, Fő út a századfordulónA Fő út felső szakasza, a kanyar után Újpest felé egy századforduló körül készült képeslapon. (Forrás: Rákospalota Anno Facebook-oldala)

 Néhány, a Fő út fontosabb épületeiből:

A Fő út 2. számú ház ma. Babits az I. emeleten lakott. (fotó: MyBudapest 2012)


Fő út 2. (Énekes utca 1/A) (védett): Rákospalota első bérháza, 1900 és 1905 között építtette Reicz Miklós. A házat szecessziós stílusú ablakai teszik jellegzetessé, ismertségét pedig annak köszönheti, hogy első emeletén lakott Babits Mihály 1911 és 1912 között.

 


fout2013 32yA Fő út 32. sz (Kajár utca sarok) alatti lakóépület. Az utca legrégebbi háza.

Fő út 32.: Az épületnek két érdekessége van, az egyik, hogy feltételezhetően ez a legrégebbi épületek egyike a Fő úton: a Perczel-féle dokumentáció szerint 1850-60 körül épülhetett lakóháznak. A másik, hogy a kanyarodó 12-es villamos ívét követő Kajár utca vonalát is követi az épület, alaprajza tehát szabálytalan (lévén 1850-60 körül még sem villamos, sem lóvasút nem volt is, az épület azt is bizonyítja, hogy a villamossíneket fektették az utca vonalában, nem pedig egy utcát igazítottak a villamos nyomvonalához). Egyebekben a ház igen alacsony építésű, s "erős hangulati értéke" ellenére ma már lakásnak bizonyára kényelmetlen.

 


fo_ut_33-35_kepeslap_felirattal.jpg
A Fő út 33-35. épülete 1901-ben (forrás: Árverés 90 Bt.)

Fő út 33-35. (védett): 1893-ban építtette a Váci katolikus egyházmegye plébániaépület és katolikus iskola számára. A telket 1891-ben vásárolta meg az egyházmegye, két év múlva költözött ide a plébánia. Negyven szobája volt az épületnek, melyekben nyolc katolikus pap lakott. 1952-ben erőszakkal elvették tulajdonosától az épületet, az itt tárolt iratokat és a könyvtár köteteit is elégették. Később egyik szárnyában a Junior gyermekélelmezési vállalat konyhája működött, míg másik szárnyában jelenleg is egy bölcsőde üzemel. Az épület igen elhanyagolt, felújításra szorul. Érdekesség, hogy nemcsak a régi utcanevet megörökítő Dózsa György út feliratú utcatábla maradt fenn rajta jó állapotban, hanem a Junior még Majakovszkij (ma: Király) utcai központját hirdető cégtábla is.


Rákospalota, Fő út 39. és 41.A Fő út 39. és 41. számú házak 2013-ban.


Fő út 39. és 41. (védettek): két, egymástól függetlenül, 1860-1870 körül épült lakóház. Értékét a jellegzetes, öregfalusi karaktert mutató, máig megőrzött építészeti megoldások adják, így az utcafrontra csak egy ablakkal néző oromfal, és a tornác. 1994-ben, mikor a Palotai tegnapok könyvéhez gyűjtötte az adatokat Buza Péter, még sajnálkozott a 41. sz. ház leromlott, az összedőléshez közeli állapotán. 2010-ben Perczel Anna építész, a kerület épített értékeit gyűjtő munkája során már dicséri és példaértékűnek nevezi a felújítást. Valóban, ma már szép állapotban van az épület - már ami látszik belőle a magasra épített, falszerű kerítéstől.


Rákospalota, Fő útFő út 47.

Fő út 47. A cím nevezetesebb arról, hogy ez a palotai Kossuth-szobor "lakcíme". Az 1890 körül épült lakóház önkormányzati tulajdonban van, bár annyira romos, hogy a lakásállományból már törölték. Ma elhagyatottan, bedeszkázott ablakokkal igazán a Széchenyi térnek (merthogy ez a Széchenyi tér 1. szám is), de a Fő útnak is a csúfságára van, pedig nem értéktelen. Egy korábbi közgyűlésen elhangzott: őrzi a földszintes parasztpolgári, rákospalotai arculatot, a peremvárosi lakóházak egyik legjellegzetesebbike. Az önkormányzatnál évek óta folyik a dilemmázgatás, hogy felújítsák, és ideköltöztessék-e a Rákospalotai Múzeumot, vagy lebontsák. Ez utóbbinak van nagyobb esélye, mert igen értékes, nagy telken fekszik.


Rákospalota, Fő út 62. gyógyszertárA Fő út 62-ben található Megváltó patika.

Fő út 62. (védett): Rákospalota legrégebbi gyógyszertára az 1891-ben alapított, Megváltóhoz címzett patika. Az épület 1880 körül épülhetett, mindig gyógyszertár működött benne, a két világháború között például Kropp Kálmáné.


Rákospalota, Fő út 64.A Fő út 64. sz alatti OTP-fiók épülete.

Fő út 64. (védett): Lakóépület, jelenleg az OTP Bank fiókja működik itt, a XIX.-XX. század fordulóján Schwartz Adolf rőfösüzlete működött itt. Schwartz üzlete Buza leírása szerint meghatározó volt a palotai öltözködés gazdagodásában, fejlődésében.


Rákospalota, Fő út 71.A Fő út 71. belülről. A ház szomszédja, a Fő út 73. a Deák Ferenc utca sarka.

Fő út 71. Ez az 1890-1900 között épült lakóház - mely szamárházként is ismert a régi palotaiak körében - nem a homlokzatával hívja fel magára a figyelmet (nem is tettem fel róla képet), hanem különleges fekvésével. Az épület ugyanis átjáróház, "túloldali" címe: Hubay Jenő tér 8. Belül két oldalán oszloptornác található, a Perczel-féle összeírás szerint a palotai hagyományos lakóházak egyik különleges térhatású kétoldali tornácos változata. A szamárház név onnan ered, hogy ennek a háznak az udvarából hordták szét szamárkordékon a vizet, amíg a vízvezetéket ki nem építették városszerte (vagyis az 1940-es évekig).


Rákospalota, Fő út 76.A Fő út 76. sz. alatti lakóház.

Fő út 76. (védett): 1910 körül épített, késői historizáló stílusú lakóház.

 


Rákospalota, Fő út 78/A

Fő út 78/A: Eredetileg lakóháznak épült 1910 körül, 1994 óta a Víg kalmár étterem működik benne. Kisvárosias ház vakolatdíszes homlokzattal. Egyik legfőbb értéke, hogy az utcaszakasz legjobb állapotú, felújított - bár átalakított - épülete.


Források:

Kőrös Anikó: Újpest utcaneveinek története (Újpesti Helytörténeti Értesítő VI. évf. 1. sz. 1999. január)
Oross András: A kisded korában már vén folyó avagy a Rákos-patak és vízgyűjtő területének történeti földrajza. (EMLA Alapítvány, 2002. június)
Buza Péter: Pestújhely emlékkönyve (Rákospalotai Múzeum Budapest, 1997)
Rupp Jakab: Buda-Pest és környékének helyrajzi története (1868, ÁKV 1987 reprint)
Perczel Anna: Rákospalota- Pestújhely építészeti értékei (védési dokumentáció 2010)
Adattár Budapest 15. kerülete történetének tanulmányozásához (1969, a Rákospalotai Múzeum jóvoltából)
Báthory Béla: A szamárház (Toronyhír 2005/6)

1 komment

Címkék: történelem Rákospalota Fő út


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr485017473

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

A Megváltó patikában forgatták a Patika című sorozatot (r:Koltay Róbert, 1993)- a stáb pedig rendszeresen a Víg Kamárban vacsorázott.