Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2013.03.29. 09:44 Rátonyi Gábor Tamás

Újpalotai utcanevek II.: Árendás, Kontyfa, Legénybíró

kicsinyirpal.jpg

Az Újpalotai utcanevek: dűlőnevek felújítva cikkben már szóba hoztam néhány lakótelepi utca nevét. A mai cikkben néhány, korábban nem említett utcanév magyarázatát igyekszem megadni, illetve egy közterület, a Kőrakás park egy különálló bejegyzésben szerepelt, mint a palotai eredettörténet egyik - ma már biztosan tudjuk, csak legendának bizonyult - része.

 

 


A korábbi írásban három bekezdésben tárgyaltam a fővárosi utcanevek hányatott sorsát. Ezt nem akarom megismételni, akit érdekel, kérem lapozzon vissza. Konkrétan az újpalotai utcanevekhez kapcsolódva viszont érdemes megismételni, hogy 1969-ben a telep építésének megkezdésekor létrehoztak egy bizottságot utcanév javaslatok megtételére. A bizottság két tagból állt: egyikük Padisák Mihályné Paál Mária volt, a tanács népművelési osztályának vezetője, aki a kerület közművelődésért oly sokat tett, másikuk a Rákospalotai Múzeum akkori vezetője, W. Somogyi Ágnes. A Fővárosi Tanács kérése az volt, hogy 50-60 utcanévjavaslatot gyűjtsenek össze, de ezek közt ne legyen  személynév. Végül egy 150 tételből álló lista született, ebből választották ki a ma is élő utcaneveket (és végül persze két személynév is odakeveredett, amiket a rendszerváltozás után meg is változtattak).

Újpalota térképAz újpalotai lakótelep 2001-ban. A térkép el van forgatva, a Drégelyvár-Nyírpalota út tengely jellege így jobban érvényesül.

A lenti gyűjtés Szepes Erika: Újpalota - egy városrész regénye című könyvére épül, de számos kiegészítéssel. A korábbi cikkben azokat az utcaneveket gyűjtöttem ki, melyek Rákospalota mezőgazdasági múltjához kötődnek, gyakorlatilag valamennyi a település körüli dűlőneveket őrizte meg. Itt további utcanevek magyarázatát adom meg a fellelt források alapján.

Újpalota utcanevei

Adria utca
Árendás köz

Bánkút utca
Drégelyvár utca
Erdőkerülő utca
Fő tér
Hartyán köz
Kavicsos köz
Késmárk utca
Kontyfa utca
Kőrakás park
Legénybíró utca
Lőcsevár utca
Nádastó park
Neptun utca
Nyírpalota út
Pattogós utca
Páskom park
Páskomliget utca
Sárfű utca
Száraznád utca
Szentmihályi út
Zsókavár utca

Árendás köz: a korábbi posztban is említettem ezt a közterületet, akkor a dűlőnév eredetet magyaráztam. Szepes Erika a könyvében más magyarázatot ad, álljon hát itt mindkettő. Tehát az Árendás köz a lakótelep eredeti utcaneveinek egyike, Újpalota felépítésével egyidős. Korábban rákospalotai dűlőnév volt (Árendás-dűlő), 1878-ból és 1883-ból egyaránt van írásos emlék róla az OSZK-ban és a MNL-ben. Azonban magát a dűlőt 1981-ben már mint nem lokalizálhatót említette J. Szabó Erzsébet könyve, vagyis addigra már senki nem tudta, hogy hol, merre volt.
Szepes Erika szerint azonban az utcanév eredete magával az 'árenda' szóval magyarázható. Az árenda valaminek a bérleti díját, vagy magát a haszonbérletet vagy -bérlőt jelentette, a francia arrenter (bérel) szóból származik (a földműves szántóvető latinul arator - akár innen is eredeztethető a szó).  Például: árendába vett ki földet (vagyis bérbevette a földet), vagy: árendás jobbágy (az a jobbágy, aki bérbevett valamit - itt tehát az árendás szó a bérlőt jelentette). Szepes feleleveníti, hogy egy 1794-es oklevélben ez szerepel: "Rákospalota község 3 esztendőre árendába veszi (...) a Ghilányi vendéglőt (Rongyos kocsmát)". Akár mindkét magyarázat igaz lehet: ugyan ma már nem tudni merre volt az Árendás dűlő, de elképzelhető, hogy azt a területet mindig is bérlők művelték, így lett a neve Árendás dűlő - s így maradt fenn a név és a magyarázat is.


Hartyán köz: a névadás a lakótelep építésekor történt. Eredete egy Hartyán nevű honfoglaláskori település, ami a mai Fót és Rákospalota határán volt. Palota és környékének középkori története meglehetősen összetett, túl mélyre nem akarok menni ebben, de valahogy úgy kell elképzelni, hogy a kerület mai területén számos néven több, kisebb település is volt, ezek zöme azonban elnéptelenedett (tatárok, törökök egyaránt tettek róla), később újra benépesültek, néha ugyanott, néha másutt, néha azonos, néha más településnévvel. Ezeket a neveket jórészt levéltári iratok őrzik, a névváltozásokat nem úgy kell elképzelni, hogy egyik napról a másikra eldöntetett, hogy ezt vagy azt a települést így vagy úgy hívják, hanem lassan, generációnyi idő alatt zajlottak. Ezt azért kellett előrebocsátani, hogy elhiggyük: a Hartyán név a honfoglalás idején volt használatos, majd a középkorban Sikátor, később Szentmárton, Mezőszentmárton lett, míg mára a Sikátorpuszta elnevezés maradt, azonban nem önálló településnévként, hanem a fóti tanyavilág részeként. A Hartyán szóra is találni magyarázatot: Anonymus leírása szerint a hét vezér egyikének, Töhötömnek (más néven: Téténynek) a fiát hívták Harkának (ami egyben egy méltóság neve is: horka, vagy harka az idegen népek felügyelője és hadvezére volt). A Harka névből keletkezett a Hartyán és Harkány településnevünk is.

 

Térképrészlet ÚjpalotárólA fenti, 1963-ban megjelent térkép részletén még nyoma sincs a későbbi lakótelepnek, de néhány érdekesség leolvasható róla. A pusztaságon keresztülvezető főút a térkép szerinti Cservenka Miklós utca (ahol az akkori 69-es villamos járt), a mai Apolló és Késmárk utca. Kicsit feljebb három dűlőút látható, a legfelsőnek - ami a térképen hibásan - a Gazdálkodó út folytatásaként van jelölve, már akkor is Páskomliget út a neve. (kösz a térképet a MyBudapest bloggerének)

Páskomliget utca: a nevet a korábbi cikkben szintén megmagyaráztam, ám felmerült egy újabb adat, amivel érdemes kiegészíteni a korábbi leírást: a Páskomliget utca elnevezés ugyanis idősebb, mint a lakótelep. A páskom (latunul paskum) szó legelőt jelez, országszerte számos település dűlőneveiben előfordul. Rákospalotán különösen változatos, elevenen élő dűlőnév volt, az egyes mezőgazdasági területeket a legkülönbözőbb formában hívták: Bodzás-páskom, Bokros-páskom, Vizes-páskom stb. Összefoglaló néven csak Páskomokként hivatkoztak rá. Éppen a mai Újpalotai lakótelep helyén terültek el ezek a páskomok, sőt, a lakótelep tervezésének fázisában még Páskomliget volt a munkanév, az Újpalota elnevezést csak közvetlenül az építkezés megkezdése előtt találták ki. Az a terület, ahol a lakótelep épült, szintén viselte a Páskomliget nevet.
A lakótelep felépítése előtt ez a környék jellemzően mezőgazdasági terület volt. Kisebb utcák, dűlők azonban itt is húzódtak, jellemzően a bolgárkertészeket lehetett rajtuk megközelíteni. Ezek sokáig névtelen közterületként (gyakorlatilag a kocsik által kijárt földútként) húzódtak a területen, ám 1950-ben, amikor Rákospalotát és Pestújhelyet XV. kerületként Budapesthez csatolták, úgy vélték mégiscsak jó lenne valahogy hívni a dűlőket, ezért ezek számot kaptak: 351., 352. és 353. utca lett a nevük (a 354. utca a szintén kerületi, későbbi Kosd utca lett). Két évvel később, 1952-ben azonban csavartak egyet a dolgon, és "rendes" utcaneveket kaptak ezek a dűlők. Így született meg a Páskomdűlő utca (ami a 351. utca volt korábban), lett egy Páskomkert utca (352.) és akkor született a Páskomliget utca (353.) is. Tehát míg a lakótelepi Páskom park elnevezés valóban csak a telep felépítése idején (1970-71) született meg, a Páskomliget utca régebbi (1952-es), ráadásul ma is közel ugyanott húzódik, ahol még dűlőút korábban haladt.

Kontyfa, kontydeszkaA bal oldali képen egy díszes kontydeszka látható 1863-ból, a jobb oldalin egy rákospalotai asszony a kontydeszka viselése közben (forrás: Magyar Néprajzi Lexikon).



Kontyfa utca: az utcanév szintén a lakóteleppel egyidős. A kontyfa magyarázatát a Magyar Néprajzi Lexikonban találjuk meg, eszerint a XIX. század második felében a hajkonty rögzítésére a nők körében elterjedt használati eszköz, egyszersmind hajdísz volt. Nevével ellentétben nem csak fából készült, hanem akár lúdtollból vagy csontból is. a Budapest környéki településeken már kontydeszkát használtak, ami viszont már sokszor díszítéseket is tartalmazó fából volt - igaz, ezek a díszek használat közben aligha látszottak, hiszen a nők haja volt rátekerve. A lexikon több képet is közöl, az egyiket kifejezetten rákospalotai asszonyról - igaz, valamennyi kép kontydeszkát, és nem kontyfát mutat. A kontyfa és a kontydeszka egyébként a szerényebb anyagi helyzetben lévő nők dísze volt, a jómódúak már kontyvast használtak, ami valóban fémből készült, s általában a helyi kovács készítette. (Érdekességképpen jelzem, hogy a székelykapuk egyik részét is kontyfának hívják: ez a szemöldökfa volt, ennek azonban aligha van köze ehhez a budapesti utcanévhez).

Rákospalotai legényekRákospalotai legények. A kép Varga István gyűjtéséből származik (Rákospalota képekben), eredeti helyén a kép alatt olvashatók a nevek is.


Legénybíró utca: az elnevezés szintén a lakóteleppel egyidős. A legénybíró egy tisztség volt a falvak legényei (vagyis a nőtlen felnőtt férfiak) körében. Országszerte hagyománya volt a legénybíró intézményének, aki a helyi legényszervezetek (legénycéhek) felügyelője, bírája volt. Novák József Lajos 1914-ben közzétett nérajzi leírása szerint Rákospalotán a legénybírót hitesnek hívták, segítségül három ún. tizedes volt mellette. A legénybíró esténként végigjárta a kocsmákat, ha ott legényt talált, hazaküldte, de általában ügyelt a legények magaviseletére, s bíráskodott vitás ügyeikben. Bár az ország más településein a legénybírót általában választották (1-3 évre), vagy valamilyen versengés során nyerték el a címüket, Rákospalotán az a szokás járta, hogy a korábbi legénybíró egyéves mandátuma lejártával haragosának adta a hatalmát jelképező hitesbotot. Ez azért alakult így, mert a palotai legénybíró feladata nem volt éppen hálás: a kocsmákból kizavarni az este ott tartózkodó legényeket nem sok barátot szült (nőtleneknek kocsmázni csak vasárnap lehetett). A hitesbotot nem lehetett visszautasítani: aki megkapta, egy évig kellett, hogy betöltse a legénybírói - Palotán: hitesi - posztot. Ennek a tisztségnek a nevét, emlékét emlékét őrzi az újpalotai utca.

Drégelyvár utca # Késmárk utcaKésmárk utcai útbaigazító tábla.


Késmárk utca: régi pestújhelyi-palotai utca, kialakulásáról kevés informácót találtam, valamikor 1928 és 1938 között jött létre. Megépültét tulajdonképpen a Rákosszentmihály-Pestújhely-Rákospalota közt közlekedő helyiérdekű vasútnak köszönheti. Ez a vonal 1913-ban épült, összekötötte Sashalmot, Rákosszentmihályt, Pestújhelyet és Rákospalotát. Nyomvonalát a régóta meglévő Szentmihályi út alatt alakították ki, az akkori (és utcanévként Újpalotán szintén visszaköszönő) Nádastón keresztül vezetett, a mai XVI. kerületi Rákóczi utat és a XV. kerületi Pestúlyhelyi utat kötötte össze (igen, a mai Apolló utcán valamikor HÉV járt).
Elnevezése a huszas-harmincas évek utcanévadási szokásainak megfelelően történt. A trianoni békeszerződés következtében az országhatáron túlra került magyar települések neveit előszeretettel használták újonnan nyílt utcák elnevezésére. Itt sem történt másként, Pestújhely község eredeti határán túlnyúló, még kiépületlen, éppencsak felparcellázott terület utcái a felvidéki magyar települések neveit kapták, sorrendben: Késmárk,  Nyitra, Kárpát, Dobsina, Selmecbánya utcák. Ezek a közterületek a mai Drégelyvár utca másik oldalán kezdtek kialakulni, ott, ahol ma a panelházak állnak. A lakótelep felépítésével a Késmárk utcán kívül minden utcácska eltűnt, illetve a hozzácsatolták a már meglévő pestújhelyi utcákhoz, átvették azok nevét. de a Késmárk akkorra már fontos összekötő, és az időközben ideépített ipartelepet kiszolgáló úttá vált Pestújhely és Rákosszentmihály között, így az megmaradt (noha a lakótelep építésekor már nem közlekedett sem a HÉV, sem annak utóda, a 69-es villamos).
A Késmárk utca egyébként a háborút követően már 1945-ben új nevet kapott: Cservenka Miklós útra keresztelték, akárcsak az út pestújhelyi "előzményét", a mai Apolló utcát (akkor: Báthory Győző utca). Vagyis a Cservenka Miklós utca két utcából, a mai Apolló és Késmárk utcák összevonásából keletkezett - ez a rendszerváltást követően a házszámok tekintetében is változásokat jelentett, hiszen a Késmárk utca az 1950-es évektől kezdődően jelentősen beépült, ipari-munkahelyi övezetté vált, a Cservenka Miklós útra számozott telephelyek pedig Késmárk utcaként már más házszámot viseltek. Az MTI híradása szerint 1989-ben a Fővárosi Tanács Friss István baloldali közgazdászról akarta elnevezni, aztán győzött a társadalmi összefogás és visszakapta korábbi nevét, 1991-ben ismét Késmárk utca lett.
Cservenka Miklós (1871-1920) egyébként vasesztergályos, szociáldemokrata szakszervezeti funkcionárius volt. A Magyar Vasutas című lapot szerkesztette, majd a csepeli Weiss Manfréd gyár szakszervezeti főbizalmija volt. 1918-ban katona, 1919-ben a Tanácsköztársaság idején vállalt funkciókat, ekkoriban jelölték Rákospalota és Pestújhely képviselőjévé is. 1920-ban a Baross utcai lakásáról hurcolták el, majd megölték - a fehérterror áldozata volt. Cservenka nem a kerületben született és nem is élt itt, egyetlen kötődése a helyi képviselőjelöltség.

facebook_kovetes.jpg

Források:

Szepes Erika: Újpalota - egy városrész regénye (XV. ker. önkormányzata 2002)
J. Szabó Erzsébet: Rákospalota külterületi helynevei (ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport, 1981)
Utcák, terek, emberek (Kossuth könyvkiadó, 1973)
Buza Péter: Palotai tegnapok (Csokonai Művelődési Ház Budapest, 1995)
Horváth Lajos: Csömör története, Csömör a középkorban (Sulinet, 2000)

Szólj hozzá!

Címkék: történelem utcanevek Újpalota Páskomliget utca Drégelyvár utca Árendás köz Kontyfa utca Legénybíró utca Hartyán köz Padisák Mihályné


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr105164719

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.