Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2013.02.11. 07:59 Palotabarát

Kis palotai legendárium és névmagyarázat

rakospalotacimer.gif

Egyáltalán miért Palota a városrész neve? És mióta? És miért éppen Kőrakás park az újpalotai lakótelep egyik közterületének a neve? A két elnevezés bizony kapcsolatban van egymással, bár bizonyos, hogy az egyik névmagyarázat csak legenda, történelmi valóságtartalma nincs. De melyiknek?

 

 
Palota

A települést 1281-ben említik először írásban, akkor még Nyír néven. A nyír szavunk a Tótfalusi-féle etimológiai szótár szerint  még a népvándorlás korából származik, mocsár, vizenyős rét a jelentése. Településnévben, földrajzi fogalmakban gyakran előfordul, ezzel a jelentéssel kapcsolható össze a Nyírség elnevezés, de nyilván mindenkinek beugranak "nyír" kezdetű helységnevek (Nyíregyháza stb.) is. Tehát azt a települést, ami talán ezer éve áll itt, kezdetben Nyírnek hívták. 1346-ban azonban már Palota a neve, illetve egy másik közeli - ma már nem létező - falu, Párdi (Pardeu) nevével összevonva Párdipalota a megnevezés a korabeli iratokban. Az eredetmítosz szerint a névváltozás oka az volt, hogy a falu akkori ura, Lóránd, egy palotaszerű udvarházat építtetett magának, ami annyira feltűnő és jellegzetes építménye volt a környéknek, hogy elkezdték a falut is Palotának nevezni.


Rákospalota középkori templomaNem lévén más illusztráció - a palotáról nem maradt fenn semmilyen kép - Rákospalota - akkor még Nyír - legrégebbi épületének, egy XII. századi templomnak a rajzát teszem be ide. A kép 1672-ben jelent meg Pongrácz György püspök térképén.

Maga a palota szavunk a görög palation (császári udvar) szóból került át előbb a rómaiak latinjába palatium formában, majd onnan szláv nyelvekbe (bolgár, szerb, horvát, ukrán) palataként, s innen vettük át mi magyarok valamikor a honfoglalás után, de még I. István halála előtt (1038). Irásné Melis Katalin Adatok a Pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez című, 1983-ban megjelent könyvében jelzi, hogy a palota szó településnévben 1256 óta fordul elő (vagyis nemcsak itt lett palota, hanem más települések nevében is előfordul a szó), ám a mi Palotánk csak 1346-ban kapta nevét. Valóban az tehát a legvalószínűbb, hogy a falu akkori birtokosa, Loránd ispán építménye után kapta nevét a falu, vagyis így lett Palota Palota.

Nem akarok megkeverni senkit, de van elmélet, ami azt bizonygatja: Nyír és Palota mégsem egy, hanem két település volt, igaz, mindkettő a mai Rákospalota területén feküdt. A bizonytalankodást az okozza, hogy több jelentős régészeti lelet került elő különböző helyekről: a mai Kajár, Kossuth és Sín utcákból, amik meglehetősen távol esnek egymástól ahhoz, hogy egyetlen települést sejtsünk mögöttük. Ám konkrét bizonyíték sem a két, sem az egy falus elméletre nincs, fogadjuk el a legvalószínűbbet: előbb volt Nyír, aztán Palota.

Az 1847-50 között kiadott térkép középen római I-gyel jelzik "Palota belsőt", s annak bal felső sarkához simul a II. számot kapott Kőrakás-dűlő. Érdemes még néhány dűlőnevet leírni, amik aztán utcanevekként is visszaköszönnek: Száraz nád-dűlő, Sárfa(? inkább Sárfő)-dűlő, Nádas tó.

Kőrakás


Van ennek az eredetmítosznak egy lezárása is, ami azonban ma már bizonyos, hogy tényleg csak legenda. Ehhez cirka két évszázadot kell előreugranunk az időben, a Dózsa György-féle parasztháború előtti pillanatokig. Emlékezetes, hogy 1514-ben Bakócz Tamás esztergomi érsek parasztsereget hívott össze keresztes hadjárat indításához. Ez közvetlenül az éves mezőgazdasági munkák kezdete előtt történt, a földesurak tehát korántsem támogatóan álltak a tervezett hadjárathoz. Palotán is konfliktusba torkollott a gyülekező: a település ura, Palotai Pecsétes Imre megtiltotta jobbágyainak, hogy hadba vonuljanak, a protestálókat megbotoztatta, a gyülekezőket hazazavarta. A megalázott, elkergetett parasztok azonban bosszút esküdtek, még aznap éjjel a településnek is nevet adó földesúri palotába visszatértek, a földesurat és családját meglincselték, a palotát lerombolták, s maradványait a holttestek fölé hányták egyfajta kőrakásként. A legenda szerint innen a kőrakás név.

A történet azonban nem igaz, a nevezett földesúr ugyanis a korabeli iratok szerint még 1518-ban is élt, tehát nem ölhették meg 1514-ben. Azonban az esemény legendája, és ezzel együtt a kőrakás elnevezés is fennmaradt. Hogy pontosan mi módon, nem tudni, elképzelhető, hogy századokkal később egy helyi tanító kreálta a mesét, ami aztán beépült a falu eredettörténetébe, sőt, nem kizárt, hogy a dűlő elnevezése is e legenda alapján született. Mindenesetre a település egyik legrégebbi, 1847-ben vagy 1850-ben megjelent, Rákospalota dűlőit kirajzoló térképén már szerepel a Kőrakás-dűlő elnevezés (lásd a fenti, nagyítható térképet).

Maga a Kőrakás-dűlő a Szilas-patak déli partjától lefelé helyezkedett el, egy része a mai nyaraló- vagy üdülőtelep házait fedte le, a nagyobb része viszont Újpest területére lógott át, alsó határa a Pozsony utca - újpesti Fóti út lehetett, vagy attól lejjebb. Régészeti feltárások nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy hol állt a névadó palota, de sokan a mai nyaralótelep vasúthoz közeli szélére teszik - konkrét tipp is van, a mai Sín utca 24. telke sírokat rejt, és az egyébként mára teljesen jellegtelenné alakított épület is őriz középkori építőelemeket. Nem kizárt, hogy itt állt az a palota, amiről a település is a nevét kapta, s a szóbeszéd ugyanide tette az épület lerombolása után maradt kőrakást is.

Újpalota, Kőrakás parkÚjpalota, Kőrakás parki eligazító tábla.


Az újpalotai utcanevekről írtam már egyszer, s ott említettem, hogy a kerület régi dűlőneveit igyekeztek megőrizni az új városrész közterületei nevének megválasztásakor. Az újpalotai Kőrakás park elnevezése mögött - ami földrajzilag igencsak messze esik a hajdanvolt Kőrakás-dűlőtől - tehát a fenti, múltbéli legenda áll.

Rákospalota

Palota Rákosapalotává a XIX. század első felében vált. Többen az 1848-as évre esküsznek, Buza azonban a könyvében 1823-ból származó Rákos-Palota feliratú edényt is bemutat, a Czoma-féle könyv pedig hivatkozik 1846-ban készült, címében a "R-Palota" kifejezést használó levéltári iratra. A névváltozásnak minden bizonnyal oka volt, hogy Palota nevű község több is volt: Bihar, Csanád, Torda, Veszprém, Zemplén vármegyékben is találni azonos nevű települést. A pontos évszámot tehát nem ismerjük, a korabeli adminisztráció még nem vesződött azzal, hogy precízen számontartsa valamennyi település nevét, illetve névváltozását.

Az új név is csak lassan eresztett gyökeret, a ma Rákospalota-Újpestként ismert vasútállomás például eredetileg csak Palota néven volt ismert, és 1894-ben is csak annyit változtattak a nevén, hogy megemlítették Újpestet: Palota-Újpest lett a neve.

Források:
Buza Péter: Palotai tegnapok (Csokonai Művelődési Ház Budapest, 1995)
Dr. Czoma László: Tanulmányok Rákospalota és Pestújhely történetéből (Akadémiai Kiadó 1974)
Irásné Melis Katalin: Adatok a Pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez BTM, 1983

2 komment · 1 trackback

Címkék: történelem középkor 1848 utcanevek Rákospalota-Újpest vasútállomás Rákospalota Újpalota Kőrakás park Kőrakás dűlő


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr455066137

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.02.11. 12:00:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

A Sín utca 24., mint középkori épület legendájával ideje lenne leszámolni... Az egész onnan ered, hogy amikor 1892-ben előkerült egy kora Árpád-kori temető, Posta Béla azt úgy lokalizálta, hogy a Püspökvilla mellett.
Ezt a Püspökvillát azonosították tévesen évtizedekig a Sín utca 24-el. Közben kiderült, hogy a Püspök-villa, vagyis Horváth Mihály váci püspök nyaralója a Sommariva kastély volt, vagyis a mai Leánynevelő főépülete...

Bárki aki elmegy a Sín utca 24-hez láthatja, hogy ott a középkorban semmilyen épület nem állhatott, mert a ház két dombhát között egy mélyedés legalján van. Ezeket a horhosokat a kora újkorig, amikor Bohuss Sámuel, a gr. Fekete-birtok részesbérlője le nem csapoltatta, mocsarak töltötték ki.

Kb. ennyit ér az az íróasztal-régészkedés, amit Kubinyi meg Írásné Melis Katalin végeztek...
Kedves Gábor
Ha elolvassuk Írásné Melis Katalin jegyzetét, leírja, hogy a feltárásról készült térképvázlatok elvesztek, de leírja azt is, hogy 1892-ben lóvasút építés idején találták a kora középkori temetőt. Ezen kívül tudjuk Krizsán Sándor: Rákospalota és Újpest lóvasút-közlekedésének története c. munkájából, hogy "1880 júniusában fizettek munkadíjat
a palotai Vasút (Pozsony) utcában fekvő, Horváth Mihály püspök villája előtti kitérő kivitelezéséért
is. Ez a mai Károlyi Sándor út és a
Szövőgyár utca közötti térségben helyezkedhetett el.". A Retronom oldalon van egy 1903-as Palota térkép, amin rajta van a kitérő, és látszik is, hogy a mai Sín u. folyatásában a mai Platán utca vonalában halad Fót felé. A Szövőgyár u. (korábbi nevén Templom u.) mindkét oldalán 1843 előtt temető állt, mindhárom keresztény felekezet ide temetkezett). A Kőrakás dűlő pedig a mostani Pozsony u. és a Szilas patak közt helyezkedett el a község belsejének széle mellett (tehát az előbb leírt Szövőgyár utcai temetőktől nyugat felé). Mindezekből levonható a következtetés, mely talán nem túl felelőtlen: Posta Béla régész által a lóvasúti kitérő építésekor feltárt Géza fejedelem tér környéke azért rejthette a 171 sírt és a vélelmezett templomromot, mert itt állt a tatárjárás előtti első falu (legyen az Palota vagy Nyír néven is nevezendő). Ezúton védeném meg tehát úgy Gábort, mint Írásnét, vagy bárkit, aki az íróasztala mögül régészkedik, hogy az vessen rájuk bárki követ, aki többet tett le az asztalra. Minél több dokumentum lesz digitalizálva, annál több kutatómunka fog eldőlni az íróasztal mellett. Jómagam is ezt a kis szösszenetet az asztalomnál készítettem, és talán el lehet rajta gondolkodni. Ui: a Magyar Állam egyébiránt sosem hozza nyilvánosságra az egyes régészeti lelőhelyek pontos helyét... Üdv, H.Cs.