Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2012.11.20. 10:51 Rátonyi Gábor Tamás

Az erdő, amelynek lakcíme van - a Kosd utcai erdősáv

kosdutcatabla.jpg

Van egy kis erdősáv a kerület északi végében, a Löffler-telep mellett - egyébként nem is messze a városközponttól. Már korábban felkeltette az érdeklődésem, ugyanis házak között, telkeken állnak a fák. Utca, ház, utca, erdő, megint egy épület…. körülbelül így lehet leírni a Kosd utcai (vagy korábbi írásmóddal: Kozsd utcai) erdősáv kinézetét.

 

 Az erdő valóban telkeken fekszik, melyek szélessége cirka egy házhelynyi, bár igen hosszú - amolyan nadrágszíjparcella. A telkek akkurátusan körbe vannak kerítve, kis rozoga kapuk is épültek, a kerítésen belül sövény, mintha csak lakna ott valaki. Épp csak postaládát nem találni és a házszám sincs kiírva, de azért a szomszéd házak alapján ki lehet következtetni: a két keresztutca által három részre osztott erdő (egyik) lakcíme XV. Bogáncs utca 12., vagy Szántóföld utca 4.1 Tulajdonképpen ez az erdősáv jelzi a Löffler-telep végét és Palota viszonylag új kialakítású ipari-munkahelyi negyedének kezdetét.


Az erdősáv jól kivehető a Google térképén is, a Mogyoród útjánál kezdődik, keresztezi a Bogáncs és a Vághó Ferenc utcákat (ez utóbbit csak félig), majd a Szántóföld utcánál véget ér. A Kosd utca egyébként Buza könyve szerint a II. világháború után alakult ki, valóban, 1949-es térképen még nem szerepel, 1961-esen már igen. Neve eredetileg 355. utca volt (Buza szerint 345.), 1961-ben azonban már Kozsd néven szerepel a térképen. A névadó minden bizonnyal a Pest (korábban: Nógrád) megyei Kosd község, melynek a XV. század elején még Kosdy István volt a tulajdonosa.

Kosd utca Google térképA Kosd utcai erdősáv egy, a Google-ből mentett térképen. A Szántóföld utca fölötti facsoport a sáv valamikori folytatását mutatja.

Az erdő létrejöttének időpontját viszonylag pontosan be lehet határolni. 1993-ban a Állami Erdészeti Szolgálat felmérte a sáv két részének az állapotát, ekkor 34 éves nyárfákat is találtak, tehát valószínűleg az 1950-es évek végén telepíthették amolyan védősávként. A közeli növényolajgyár, a nem túl távol kiépült raktárváros, és a fejlődő, illetve tervezett ipari negyed gerjesztette szennyeződések ellensúlyozására álmodták ide ezt a szalagnyi erdőt. Juracsek Ferenc, az erdészet munkatársa szerint eredetileg a Benkő István utca telkeinek végén álltak a fák, innen hasították ki a Kosd utcát is - ezzel csökkentve az erdőt -, mely a mai napig egyszerű, keskeny földútként húzódik a fák és a házak között. Mivel az utca először egy 1961-es térképen bukkant fel, valóban reális, hogy 1959–1961 között jöhetett létre az erdő. Magára a Kosd utcára nincs számozva egyébként semmi, a Benkő István utcában álló telkek hátsó bejáratai, garázsai nyílnak ide.

Juracsek szerint egyébként korábban még a Szántóföld utcai sportpálya irányába is folytatódott az erdősáv, ezt a területet azonban később beépítették, a fákat ritkították. A Google térképén még látszik, hogy néhány fa csoportba verődve álldogál a Szántóföld utca túlfelén - ezek még idetartoztak valamikor. Az erdő eredeti - évtizedek alatt folyamatosan csökkenő - mérete egyébként nem haladhatta meg a 4-5 hektárt, és az alakja is hasonló volt, mint a mai.

Az erdő az önkormányzaté, de a Pilisi Parkerdő Zrt. tartotta karban évekig. Dr. Boda Zoltán, a parkerdőgazdaság erdészetvezetője elmondta: 2004 óta az önkormányzat megbízásából erdőgazdálkodói szakirányítói feladatokat látnak el.

Kosd utca, földút
A Kosd utca - mint földút - választja el egymástól a Löffler-telep utolsó házait az iparteleptől.


A 2000-es évek elején a régi Volán-telep felé átvágták az erdőt, és kialakítottak egy utcaszakaszt, ami egyébként zárt, tulajdonképpen kocsibeállónak használják, a Vághó Ferenc utca ebbe az irányba zsákutca, tehát a Google térképe is hibásan mutatja. Mondhatni ma már elfogadott helyzetről van szó, akkoriban azonban nem örültek az átvágásnak. Boda szerint az egész erdő körülbelül 2,7 hektár, mely három részletből, egyenként 0,9 hektáros darabokból áll. Ez azért szerencsétlen helyzet, mert szakemberek szerint ilyen kis területen nem indulnak be azok a természeti törvények, amik teljessé, élővé tehetnék az erdőt, az ökoszisztéma ugyanis bizonyos méret alatt nem működik. Őserdő tehát sosem lesz ebből a sávból, de parkerdővé még kialakítható.

Az erdő nem jeleskedik különösebb állatállománnyal, részben a méretéből adódó, fentebb tárgyalt ok miatt, részben pedig mert meglehetősen belenyúlik a lakott területbe. Boda szerint valószínűleg még kisállatok sincsenek benne, legfeljebb nyestek - és persze madarak. Ami viszont még van benne bőven, az a sitt. 2003–2004 körül az önkormányzat és a parkerdőgazdaság rendbetette az erdőt, elképesztő mennyiségű szemetet vittek el belőle. Valószínűleg a talaj alatt is lehet jócskán hulladék, a rendezéskor betonlapokat, építési anyagokat találtak a föld alatt is, de ezek elszállítására, feltárására nem volt elegendő kapacitás. A mára romantikusan kidőlt-bedőltté változott kerítést és a szilsövényt is akkor kapta az erdősáv, megakadályozandó, hogy újra teleszemeteljék (Juracsek szerint most a kerítés tövébe teszik a szemetet - ez sem jó, de legalább kívül marad az erdőn). 

Kosd utca, Szántóföld utca sarokA közvetlen szomszédban lakik az erdő. Kép a Bogáncs utca és Kosd utca sarkáról.

Az erdő ötvenes évekbeli telepítésekor főleg nyárfákat ültettek, ami a többi fafajtához képest gyorsan nő, és hamar megöregszik. Az eredeti faállomány egy idő után veszélyessé vált, a 20-30 méter magasra megnőtt darabok viharban kidőlhettek volna, ezért az erdőterületet fel kellett újítani. Az erdészeti koncepció az volt, hogy ültetnek tölgyet és fekete diót is, ezek azonban lassabban növő fafajok, ezért néhány újabb nyárfával próbálták gyorsabban zárttá tenni az erdőt. Az elképzelés szerint az újabb ültetésű nyárfákat később kitermelik, hogy a tölgy- és diófák szabadabban fejlődhessenek. Ezt a kitermelést 2010-ben elkezdték, ám  - nyilván költségvetési okokból - abbamaradt. Most lenne szükség a folytatásra, hogy a területen lévő egyéb kemény lombok: tölgy, dió, platán, kőris stb. megfelelő élettérhez, növőtérhez juthassanak. Noha a fakivágásoknak általában negatív visszhangjuk van a lakosság körében, az erdészet valamennyi megkérdezett munkatársa szerint egyszerű erdészeti törvényszerűség, hogy a gyorsabban növő fákat ritkítani kell, hogy a lassabban fejlődők is "levegőt kapjanak".

Löffler-telep
Az egyetlen régi kép, amit találtam, az 1974-es Czoma-féle monográfiában jelent meg - vélhetően akkoriban is készült. Szemben az Esthajnal, jobbra a Benkő István utca, a kép jobb szélén pedig a Kosd utcai erdősáv.

Állítólag egy időben szóba került, hogy az erdősáv helyén lakóparkot építenének. Az önkormányzat azonban igyekszik védeni ezt a sávot, egy 2005-ös képviselőtestületi ülésen volt szó róla utoljára, illetve a 2008-as városfejlesztési stratégiában is számoltak vele. Az erdészet munkatársai szerint a lakópark-ötletet az erdőtörvény szabályainak a betartása lehetetlenítené el: az erdőként nyilvántartott zöldterületek felszámolásakor ugyanakkora méretű csereerdőt kell létrehozni a közelben, mint amekkorát kitermeltek. Ez azonban már annyira megdrágítaná az építkezést, hogy nem érné meg belevágni.

Érdekes tervekre is bukkantam az önkormányzat jövőképeiben. A 12-es villamos vonalát például meghosszabbítanák három megállóval a Kosd utcán. Ezzel villamossal is elérhetővé válna az északi iparterület, ahol jelenleg csak a 124-es és 224-es buszok járnak. A másik elképzelés, hogy a Kosd utcát meghosszabbítanák a Felsőkert utcáig, így a Székely Elek utcán csökkenthető lenne a nehéz teherforgalom (a jelenlegi Kosd utcai szakaszt nem érintené, azon továbbra sem lenne számottevő autóforgalom). Nyilvánvaló, hogy az önkormányzat egyik fejlesztést sem tudja önerőből finanszírozni, ezért nem a közeljövőben várható változásokról beszélünk.

Kosd utcai erdő
És végül egy szép őszi kép: a kerítés rácsán átdugott géppel készült, igazi erdő illúziója van, nem látszik, hogy pár méterre már ismét házak vannak.


Egyelőre tehát nincs más dolog vele, mint a nyárfák ritkítását megvárni, és vigyázni, nagyon vigyázni rá. A Mezőgazdasági Szakigazdasági Hivatal interaktív erdőtérképe szerint az erdősáv nem védett, és nem is része a Natura 2000-nek. Védeni, vigyázni rá tehát nekünk kell - kevés ilyen romantikus erdő van Budapesten, aminek nem csak kapuja és kerítése, de lakcíme is van...

 

1 A félreértések elkerülése végett: az erdősáv közös telken van az iparterület legközelebbi épületeivel, ezért a cím nem csak az erdőé, hanem a szorosan mellette álló vállalkozás(ok)é is.

4 komment

Címkék: történelem természet 2012 jelen 1961 erdők Rákospalota Kosd utca Kosd utcai erdősáv


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr144910834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

a Kosd utca rendberakását nagyon ígérgetik, táblán legalábbis, a villamos meghosszabbítása max akkor lett volna jó ötlet ha megépül a lakópark.

a 12-es amúgy is egy elég elfuserált járat szerintem, kinő az ember szakálla mire beér Újpest Központba. múltkor a 14-esen is buszos pótlás volt, a káosszal együtt is kb 5 percet vert a villamos menetidejére.
@mybudapest: Szó volt róla, hogy az 5-ös végállomását átteszik Rákospalota-Újpesthez, ahol a nagy végállomási placcon csak a 121-es forog.

De pont azért vetették el végül, mert akkor értelmetlenné válna a 12-es közlekedtetése. Most az a tendencia, hogy a maradék villamoshálózatot kell megtartani és fejleszteni. Forgalmi okai szerintem sincsenek a 12-es fenntartásának (vagyis busszal ki lehetne váltani), szerintem inkább érzelmi okokból tartják fenn.
@Palotabarát: lényegében már ki is van váltva a 170-es busszal, a leánynevelős megállót leszámítva.
A régi, Káposztás-Megyer előtti időkben még nem volt 14-es villamos. Viszont nem csak a 12-esnek volt a Kossuth utca a végállomása, hanem a (ma már nem létező) 10-esnek is, amellyel gyerekkorunkban a Tungsram strandjára jártunk ki. Ezen az útvonalon találkoztunk 1981 környékén először a még ma is futó Tatra villamosokkal. Valamint az 55-ös is ott végállomásozott, mely az Árpád út-Váci út vonalán ment be a nyugatiba! Mindkét vonalat a 3-as metró 1989-ben beindított újpesti szakasza számolta fel! Akkoriban a 12-es nem Angyalföldig járt, hanem ugyanúgy a Lehel-térig, mint most a 14-es.

A 14-es villamos külső útvonala tulajdonképpen a 3-as metró tervezett, de soha meg nem épített vonala Kápmegyer felé. Tragikus, hogy 24 évvel az újpesti metró szakasz megépítése után nem annak a hosszabbításán nyűglődünk, hanem azon hogy az eddigiek is már annyira le vannak pukkanva, hogy lassan működésképtelenné válik!

A 12-es Iskolai és munkásjárat volt egykor, amíg Újpest bővelkedett a gyárakban! Volt értelme! Ma már tényleg nincs!