Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2012.10.11. 07:14 Rátonyi Gábor Tamás

Rákospalota 32., Pestújhely 27. kerület - egy régi Nagy-Budapest-terv

nagybudapest_kicsi.jpg

Ugye milyen furán néz ki ez a foltos kis térkép itt baloldalt? Mintha kicsit több kerület lenne rajta, mint ma. És tényleg... Töredelmesen bevallom: mikor megtaláltam ezt a térképet, bizony meglepődtem az elképzelésen, pedig ahogy utánaolvastam, igen gazdag irodalma van. A lényeg, hogy Nagy-Budapest létrejötte előtt még három évvel, 1947-ben is úgy képzelték, hogy az akkori, 14 kerületből álló Budapest megmarad amolyan Kis-Budapestnek, a megyéből hozzácsatolandó települések pedig megőrzik viszonylagos önállóságukat. Ebben a rendszerben lett volna Rákospalota a 32., Pestújhely pedig a 27. kerület.

 

A Nagy-Budapest idea egyáltalán nem volt újkeletű dolog, ahogy korábban is említettem, már 1902-ben (!) is ötletelgettek ezzel kapcsolatban. Sőt, még korábban, már 1901-ben Pest vármegye kérvényezte kilenc település Budapesthez csatolását, ám ekkor még a főváros ellenezte a tervet. Hat évvel később, 1907-ben, azonban már Budapest szerette volna keblére ölelni a nagy iparvárost, Újpestet, azonban akkor a későbbi IV. kerület ragaszkodott az önállóságához.

1908-ban Harrer Ferenc várospolitikus, miniszter, az utolsó óbudai polgármester, Harrer Pál fia terjesztett elő egy alapos javaslatot a főváros területének növelésére. Harrer megvizsgálta a környező települések városiasságának fokát, azok fővároshoz való viszonyát, majd kilenc település Budapesthez csatolását javasolta. A többi települést bár szintén bevonzotta volna a főváros, megtarthatták volna az "olcsóbb" - községi - közigazgatásukat. Ebben a tervben Rákospalota és Pestújhely Újpesttel együtt alkotott volna egy kerületet. Ennek a vizsgálatnak az elvégzésére Harrert Bárczy István, Budapest akkori polgármestere kérte fel, ezért Bárczy-Harrer-tervként is említik. Az elképzelés túl nagy változás lett volna, óriási ellenállásba ütközött, a fővárosi közgyűlés nem is tárgyalta.

Statisztikai Budapest

Az 1920-as évektől már nyilvánvalóvá vált, hogy a közigazgatási elkülönülés ellenére Budapest és elővárosai, illetve a környező települések egybeforrtak mind gazdasági, mind közlekedési tekintetben. Ekkor kezdték kidolgozni az úgynevezett "Statisztikai Nagy-Budapestet", vagyis hogy a statisztikai adatok mentén egységesen kezelik a várost és az azt körbevevő településeket. 1930-ban Budapest népességének a száma átlépte az egymilliót, ugyanebben az évtizedben pedig kiterjesztették a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörét a peremtelepülésekre - nagyjából a mai Budapest határán belül, sőt, Vecsésre, Dunaharasztira és Dobogókőre is. Szendy Károly polgármester 1942-ben készített egy tanulmánytervet Nagy-Budapest kialakításáról. Ebben Rákospalota és Pestújhely Szigetmonostorral együtt alkotta volna az elképzelt nagyváros XVI. kerületét. Persze akkoriban, a háborús évek közepette nem lett az ötletből semmi. 1943-tól azonban a fővárosi rendőrség hatáskörét kiterjesztették a környező nagyvárosokra, felváltva ezzel a megyei rendőrhatósági szerveket.

Egy meg nem valósult elképzelés: Nagy-Budapest 36 kerülettel. Még ilyen kicsiben is látszik a kettős városhatár.

Budapest 36 kerülettel

És most érkeztünk el a 32. és 27. kerületeket mutató térképhez. Mint leolvasható róla, 1947-ben készült, mutatja Budapest közigazgatási beosztását, mely I.-XIV.-ig római számmal jelöli az akkori Budapest kerületeit (ún. Kis-Budapest), 15.-36.-ig arab számokkal a fővároshoz csatolandó elővárosokat (és -községeket), mint Budapest környékét. Ezek alkották volna Nagy-Budapestet. Rajta maradt a közigazgatási áttekintőtérképen Cinkota és Vecsés, mint nem csatolt területek, de ezek is részét képezték volna a koncepciónak, sőt, nem csak ez a két település, hanem Budapest-vidék néven további 73 község. Érdekes, színes információként a tervezett rendőrkerületi beosztás is látszik, melyekből már jóval kevesebb van, mint közigazgatási egységből. Rákospalota és Pestújhely például Újpesttel került volna egy rendőrhatósági körzetbe, és látszik az is, hogy a rendőrkapitányság Újpesten, a Nyár utcában lett volna. Az is leolvasható, hogy Istvántelek Rákospalota része maradt, nem csatolták Újpesthez.



Budapest közigazgatás 1947Annak, aki nem akarja/tudja letölteni a nagyfelbontású változatot, itt egy részlet a térképből: a közigazgatási beosztás, a kerületszámokkal, és az elöljáróságok címeivel.


A térkép mögött álló koncepció közvetlenül a felszabadulás után, 1945-ben született. Akkor még működött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (elnöke: Fischer József építész), mely a háborúban jelentős pusztításokat elszenvedett Budapest újjáépítésében egyúttal a korszerűsítés lehetőségét is látta. Az FKT létrehozott egy bizottságot a Nagy-Budapest terv kidolgozására. A bizottság egy Budapest megye létrehozását szorgalmazta, ez állt volna a részben fentebb ismertetett, részben a térképen is látható közigazgatási egységekből: a Kis-Budapest 14 kerületéből, a Budapest-környék további 22 kerületéből (ide került volna Rákospalota és Pestújhely is) és a Budapest-vidék 75 településéből. A koncepció részét képezte a főváros városfejlesztési és rendezési tervének is.

Újjáépítés és fejlesztési tervek

Az elképzelés szerint egy, a jelenlegi pályaudvaroktól távolabb eső úgynevezett átmenő pályaudvar létesült volna, valamint egy körgyűrű a közúti közlekedés számára - ez utóbbi meg is valósult később, a mai Róbert Károly - Hungária - Könyves Kálmán körútként. Ami különösen érdekes, hogy a rendezési-városfejlesztési tervek csak a római számmal jelzett kerületek által alkotott Kis-Budapestre vonatkoztak volna. A külső városrészek, így Rákospalota és Pestújhely is saját maguk dolgozhatták volna ki városfejlesztési programjukat.

Kialakítottak volna egy ún. "gyorsforgalmi útnégyszöget", ami viszont már minket is érintett volna: kb. a mai Újpesti vasúti híd mellett jött volna át egy gyorsforgalmi út Újpestre, ami nagyjából az Árpád út vonalán ért volna át Rákospalotára, ahonnan viszont a mai M3-as autópálya mentén távozott volna Nagy-Budapestről északra. Eszerint tehát az Andrássy út folytatásaként megépült M3-as autópálya bevezető szakasz nem készült volna el - legalábbis 1947-ben nem terveztek ilyesmit, noha egy 1932-es tervben már konkrétan szerepelt az ötlet.

Rákospalota és Pestújhely 1947-ben
Rákospalota és Pestújhely kinagyítva a térképből. Látható, hogy Istvántelek Palotáé maradt, Pestújhely pedig megőrizhette önállóságát.

Jóváhagyva, majd elfeledve

A városfejlesztési programot 1947-ben a fővárosi közgyűlés jóváhagyta. Ezt követően azonban felgyorsultak az események, és megváltozott a koncepció: az 1947-es magyarországi országgyűlési választásokat a MKP nyerte, ám a párt az akkori Budapest határain belül nem kapott többséget. Felismerték ugyanakkor, hogy a peremkerületekkel együtt biztos szavazóbázisuk van, részben ezért gyorsították fel a elővárosok Budapesthez csatolásának folyamatát, s változtatták meg a közigazgatási koncepciót is. De ez persze csak az egyik oka annak, hogy hirtelen, rendeletileg létrejött a mai Budapest 1950-ben, hiszen a fentiekből is látszik, hogy az elgondolás már fél évszázada foglalkoztatta a várospolitikusokat.

A történelemtudomány nem szereti a "mi lett volna, ha" típusú kérdéseket, de nem tudom letagadni, eljátszottam a gondolattal, hogy alakult volna Rákospalota és Pestújhely fejlődése, milyen lenne mai arculata, ha az 1947-es FKT-s Nagy-Budapest terv valósul meg. Lettek volna lakótelepek a kerületben? Megépült volna Újpalota? Hogy tudott volna fejlődni a parányi Pestújhely? Milyen lenne ma a kerület tömegközlekedése? Hogy nézne ki a Késmárk utca, lett volna ipara a városrésznek? Megannyi megválaszol(hat)atlan kérdés...

A következő cikkben  négy kerületi teret mutatok be: vagy a nevük, vagy a történetük, elhelyezkedésük miatt igazi különlegesség lesz mindahány.

Források:

Elsősorban maga a térkép
Balázs Péter: Budapest területének fejlődése 1945-től napjainkig pdf-dokumentum (Szakdolgozat, ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék 2011)
Gergely Gábor: Budapest kerületeinek közigazgatási változásai (Tanulmányok Budapest Múltjából 30. 2002)
György Péter: Nagy-Budapest - az elképzelések és a valóság (Budapesti Negyed 1993. ősz-tél Koncepció és vízió)
Sipos András: Nagy-Budapest kialakulása. 1950. január 1. (História 2000/5-6)

11 komment

Címkék: történelem 1947 Budapest Újpest Rákospalota Pestújhely Nagy-Budapest


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr974705958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

nagy respekt! én gyűjtöm a régi Budapest térképeket de sajnos mindegyik jó esetben is csak a mai nagy -Budapestet fedi le de még azt sem teljesen... úgyhogy ez igazi kincs nekem, köszi!
@d'oh: Hopp, egy térképgyűjtő? :) Lehet, tudnál segíteni: van térképed az 1950-1989 közötti időszakból? Az a helyzet, hogy a világháború előtti térképek nagy becsben vannak, de a vh. utániakra (digitalizált formában) alig lehet rábukkanni.

Amúgy jó kis blogot kezdtél el, miért hagytad abba?
@Palotabarát: igen, egészen 89-ig gyűjtöm őket, minden évtizedből van legalább 4-5 darab, igaz a 80-as évekből főleg atlaszok. A digitalizálás már keményebb dió, de ha esetleg szükséged lenne konkrét részekre (pl Xv. kerület) annyit szívesen bescannelek valamikor.
@Palotabarát: a blogot lehet, hogy folytatom majd, anno hamar kifulladt :)
@d'oh: Írsz egy e-mail címet? Vagy dobj egy levelet, ha tényleg tudnál scannelni, lehet, én is tudok segíteni egy-két térképpel. A többit megbeszéljük e-mailben OK?
Ez érdekes volt, lassan nekem is kell majd foglalkoznom Nagy-Budapesttel, úgyhogy még hasznos is volt. Amúgy a hivatkozott irodalom nagy részére van link, úgyhogy el lehet őket érni!
@Arpio: Nagyon jó kis blogod van. Nem gondolkoztál még azon, hogy ismeretterjesztő cikkben dolgozd fel a témákat? Sokkal olvasmányosabb lenne.
Megtennéd hogy újra feltöltöd a nagyfelbontású képet valahova? Az i.minus.com/ibbcFjdx3GYo2L.jpg URL már nem jó.
@Karoly Negyesi: Kedves Károly, így nagy hirtelen csak ide tudtam feltenni: ratonyi.hu/images/1947_4917-bp.jpg Sajnos az a szolgáltatás, amin keresztül ide a blogba beágyaztam, megszűnt már...
Nagyon szépen köszönöm, ha beküldöd ide github.com/zoomhub/zoomhub/issues/89 akkor lesz zoomolás megint.
@Karoly Negyesi: Kösz szépen, megpróbáltam, és csak most vettem észre, hogy Te is szóvátetted ugyanott. Kösz! :)