Kapcsolat

palotabarat a gmailen, és XV. kerületi blog a Facebookon.

2012.09.17. 08:31 Rátonyi Gábor Tamás

Pestújhely előtörténete: elszakadás, földindulás

ph_templom.jpg

Pestújhely - leánykori nevén Széchenyi-telep - 1910. március 26-án, a helyi képviselőtestület első ülésén jogilag is önálló községgé alakult, kivált Rákospalotából. Az idevezető út azonban számos jogi csűrés-csavarással, telekpanama, és az infrastruktúra elmaradottságának állandó felemlegetésével volt terhes.

 

Gyorsan leszögezem: több fontos fordulópont és dátum is szerepel az önállósodással kapcsolatban, a fenti március 26. csak egy, a lehetséges ünnepnapok közül. Így 1909. január 9. az önállósodási kérelem benyújtásának időpontja, 1909. október 27. a belügyminiszteri rendelet megszületése az önállósodás engedélyezésével kapcsolatban, 1909. november 15., "népgyűlés" a Simon-féle vendéglőben, mely kimondja, hogy a Széchenyi-telep kiválik Rákospalotából, s 1910. március 8-a, mikor az új képviselőtestület megválasztására sor kerül. A városrész százéves fennállására szervezett ünnepségsorozatot 2009-2010-ben rendezte az önkormányzat, ebbe szinte valamennyi fenti dátum fordulója belefér.

1896-ban (vagy még korábban 1894-ben, ebben az iratok ellentmondásosak) az akkori Újszántónak, Újmezőnek nevezett, a német nyelvű térképen Neue Felderként feltüntetett területen (melynek egészét Pótlékdűlőként tartották számon) egy katonai gyakorlótér volt. A terület Rákospalota községhez tartozott, elsősorban homok és némi víz volt csak rajta. A katonaság régóta szerette volna huzamosabb időre, rendezett formában bérbevenni, vagy akár megvásárolni a területet, ám ajánlataiban nem volt sok nagyvonalúság. Utolsó ajánlatukkal kisajátítás formájában jelentkeztek, úgy tűnt nincs apelláta. Ez a szerződés 1896. december 31-én lépett volna életbe. Nyomasztotta azonban a község vezetőit, hogy a felkínált ár negyedannyi volt, mint amennyit reméltek a területért, így az utolsó pillanatig keresték a jobb megoldást.

Rákospalota, Pestújhely térkép 1902-bőlEgy 1902-ben kiadott térkép részlete Rákospalotával és Széchenyi-teleppel. A két település még egyet alkot, de a kettejük közti földrajzi távolság jól látható.

Veszelovszky Béla Palota akkori jegyzője felkereste hajdani iskolatársát, Bezsilla Nándor ügyvédet, hogy miként lehetne megakadályozni az előnytelen szerződés életbelépését. Bezsilla gyors megoldást talált: Crouy Chanel Endre grófot (mellékesen: magát az Árpád-ház fiúágon való örököseként hirdető, ezen kívül semmi másról nem ismert) birtokost kereste meg, aki kvázistrómanként szívesen kötélnek állt: nevét (nem mellesleg pénzét is) adta egy adásvételi szerződéshez, mely szerint Rákospalota eladja a grófnak a birtokot, aki pedig felparcellázza azt, és betelepülőket keresve kiárusítja házhelyenként. Ez a szerződés teremtette meg a mai Pestújhely elődjét, a Széchenyi-telepet.

1897-től kezdődtek az értékesítések Bezsilla szervezésében. Alig egy éven belül már 126 telek talált gazdára, s több mint 60 telekre házépítési szándéknyilatkozatot is tett a vásárló. 1899 végére azonban összeomlott a terv: Crouy Chanel visszavonulót fújt, felmondta a szerződést, noha a felparcellázott telkek zöme még eladatlan volt. Óriási volt a felháborodás, különösen, hogy a képviselőtestület nem is tudott arról a záradékról, mely a gróf kilépését jogszerűen lehetővé tette. Az értékesítések félbemaradtak, az alig lakott Széchenyi-telep fejlesztésére nem volt esély, nem volt több bevétel sem, hiszen nincs újabb betelepülő, úgy érezték: odalett a presztizs is. 1903-ig tartott a az ötletelési-fejvakarási időszak, mikor megbíztak egy ingatlanügynököt a további értékesítéssel. Az ő módszerei azonban finoman szólva is erőszakosak voltak, a neki biztosított jutalék érdekében bármire hajlandó volt, újabb botrány, két évig tartott a panaszáradat, mikor az ügynököt kiebrudalták, és Rákospalota község a maga kezébe vette az értékesítések lebonyolítását.

pestujhelyi_kozseghaza_kepeslap.jpgA mai Pestújhelyi út, jobb oldalon az akkori városháza épületével. Itt is látható, hogy a főutcának nincs burkolata. (korabeli képeslap)

Utak nincsenek, vízvezeték, csatorna szintén csak ígéret, közvilágítás szóba se került, egyre szegényebb emberek vásárolnak földeket, a telepen kialakul az "Úrinegyed" és a "Mosónéfertály", a közbiztonság botrányos, nagy az elégedetlenség. Olyannyira, hogy Bezsilla ismét átvette a kezdeményezést: 1907-ben aláírásokat gyűjtött, hogy a telep kiválhasson Rákospalotából, és maga vegye kezébe a sorsát. Bojkottálták az adófizetést is, mondván: amíg palota ki nem építteti a vizet, világítást és az utakat, minek fizetni egy fillért is!? Vég nélkülinek tűnő vita és veszekedés kezdődött a palotai testülettel.

1908 végén az elvezetlen esővíz alámosta a mai Árvavár utca 2. számú ház falait, az épület összedőlt, maga alá temetve lakóját, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Palota már korábban ígéretet tett a mai Kolozsvár utca kiépítésére, hogy a Széchenyi-telepieknek legyen összeköttetésük a várossal (ti. a későbbi Zugló felé). Ám az utolsó pillanatban, 1909-ben úgy döntöttek: a Rákos utat építik ki, ami a Széchenyi telepiek számára jelentős kerülő. Széchenyi-telep lakói fellázadtak, megkezdődött az aláírásgyűjtés a kiválásról.

A kiválási procedúra stációit az első bekezdésben említettem, 1910-ben ült össze az első közgyűlés. A névválasztás kicsit döcögős volt: az első iratok még Pestújvárosról szólnak, illetve felmerül a Széchenyifalva név is. Előbbit a lakók forszírozzák, utóbbit a vármegye. A Belügyminisztérium azonban nem támogatta egyiket sem: Pestújvárost azért nem, mert a településkép sok mindenre utal, de városra a legkevésbé. Széchenyifalvát azért, mert Széchenyi Istvánnak az égvilágon semmi köze nem volt a vidékhez (a korábban Palotához tartozó Káposztásmegyer volt a Széchényi-család kezén egy rövid ideig a XV. században). A belügyis javaslat: Pestújfalu, Pestújlak és Pestújhely. Ma már tudjuk, ez utóbbi mellett döntött az erre hivatott bizottság. 1910. június 30-án megszületett az új község neve is... 

facebook_kovetes.jpg

Források:

Buza Péter: Pestújhely emlékkönyve (Rákospalotai Múzeum 1997)
Dr. Czoma László: Tanulmányok Rákospalota és Pestújhely történetéből (Akadémiai Kiadó 1974)

Szólj hozzá!

Címkék: történelem 1910 1909 Rákospalota Pestújhely Bezsilla Nándor Széchenyi-telep


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr224758548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.