2012.08.31. 10:11 Palotabarát

A Rákospalota-Újpest vasútállomás és környékének története

A vasútállomás a miénk, vagyis Palotáé: nem csak a nevében szereplő két helységnév közti elsőség okán, hanem azért is, mert a két kerület határutcájának palotai felén fekszik, pontos lakcíme: XV. Szilágyi utca 9. Ráadásul eredetileg az állomás neve is csak ennyi volt: Palota.


1846. július 15-én nyílt meg Magyarország első gőzüzemű vasútvonala Pest és Vác között, mely a Magyar Középponti (központi) Vasút(társaság) tulajdonában volt. Már az átadást megelőzően, 1845. november 11-én megtartották az első próbautat Pest és Palota között: a Pest és Buda nevekre keresztelt gőzmozdonyok 14 perc alatt tették meg ezt az utat. A mai vasúti menetrend szerint 11-12 perc alatt teszik meg a vonatok ugyanezt a távolságot, igaz, azóta két állomás (Rákosrendező és Istvántelek) is beékelődött a Nyugati és a mi vasútállomásunk közé - ezek a vasútvonal 1846-os átadásakor még nem léteztek. Ha már itt tartunk: nem Palota ugyan, de érdemes megemlíteni, hogy a pesti Indóház (tervezője Zitterbarth Mátyás volt) sem a mai Nyugati pályaudvar telkén feküdt, hanem valamivel beljebb, ahol most a Skála Metró vegetál.

Rákospalota-Újpest vasútállomásA vasútállomás egy korabeli képeslapon (forrás: www.vasutallomasok.hu )

Az állomást eredetileg Palota névre keresztelték, ami nem csoda: Palota sokkal közelebb volt, mint az akkoriban születő Újpest, ráadásul akkor még az állomáskörnyék is Palotához tartozott. Az állomás közelében - a mai IV. kerület földjein - még állt a Rákospalotai erdő, amit még Károlyi István telepített 1810-ben. Fel is pezsdült az élet: az erdő közelsége és a homokos palotai talaj (ez utóbbi az akkori orvostudomány szerint jót tett az egészségnek) vonzotta a pesti kirándulókat, olyannyira, hogy 1847-re a vasúttársaság amolyan betétjáratot is indított, ami csak Pest és Palota között közlekedett. Ebben az évben 12 ezren utaztak ki Rákospalotára - többen, mint ahányan a budai hegyeket keresték fel.

Ugyan Károlyi István kezdeményezésére nyaralók építése már 1831-ben elkezdődött, ám ennek a városrésznek a teljes kiépülése kifejezetten a vasúthoz, azon belül a vasútállomáshoz kapcsolódik. Az állomáskörnyéki hangulatos rákospalotai és újpesti utcák nyaralótelepként épültek ki, kifejezetten a vasút megnyitását és Palota, mint kirándulóhely felfedezését követően. A mai IV. Vécsey Károly utca rákospalotai villasor, a XV. Sződliget utca környéke pedig Nyaralónegyed (vagy Üdülőnegyed) néven vált ismertté a helyiek körében - Újpest jelentős része ugyanis eredetileg Rákospalotához tartozott.

A Hölgyfutár című lap 1857-es száma szerint a vasútállomás környékét "öröm völgyének" nevezték, és a "csinos nyári lakok" egész telepet tettek ki. A vasúttársasági kéjvonatok (mai szóhasználattal: kirándulóvonatok) utasai számára nem csak az erdő, homok, jó levegő kombó volt a legnagyobb vonzerő, hanem számos vendéglő és kocsma, melyek az állomás környékén épültek fel. Kettő közülük a maiak számára is emlékezetes lehet: a Horváth-kert nagyvendéglő, mely az alsóbb néposztályok, s a tőle egy saroknyira található Brunovszky vendéglő, mely az elegánsabb közönségnek volt a törzshelye.

Brunovszky József nagyvendéglője
Brunovszky József nagyvendéglője a Rákospalota-Újpesti állomással szemben (forrás: profilia.hu)

Maga az állomásépület csak 1881-re készült el, az egyemeletes eklektikus stílusú, nyeregtetős épület a vasúttársaság egyenépületeinek egyike - bevallom tervezője nevére nem bukkantam rá. Érdekesség, hogy az eredeti, 1846 és 1881 között működő állomásról nagyon kevés hozzáférhető adat maradt fent. Az állomást 1894-ben átkeresztelték Palota-Újpestre, majd végül Rákospalota-Újpest lett a neve. Egyre jelentősebb személy-, s a századfordulón már teherforgalmat is bonyolított: szerteágazó iparvágányrendszer kapcsolódott hozzá elsősorban az újpesti ipari létesítmények összeköttetése érdekében. Személyforgalma vetekedett a Keleti és a Nyugati pályaudvarokéval is, ami nem utolsó sorban annak is köszönhető volt, hogy a palota-újpesti lóvasúti- és villamoshálózat mindig is közvetlenül kapcsolódott a vasútállomáshoz.

Palota vasútállomás 1847-ben
1847-ben megjelent kőnyomat a Palota vasútállomásról (forrás: Életképek, 1847)

Alighanem Rákospalota-Újpesthez kötődik az egy állomáshoz kapcsolódóan megépített és elbontott legtöbb alul- és felüljáró históriája is. 1896-ban az Újpest felől érkező villamos számára építettek egy egyvágányos, vasszerkezetű felüljárót a sínek fölé. Érdekesség, hogy ez az építmény még nem a mai Árpád út-Hubay Jenő tér közti felüljáró vonalában állt, mivel a villamos az újpesti Árpád útról egyenesen a most gyalogosátjáróként ismert vonalon haladt a rákospalotai Fő út felé.

Villamosfelüljáró Újpest és Rákospalota között
A BURV villamosfelüljárója az átadás évében, 1896-ban. (forrás: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada - Indóház Online )

1911-ben adták át a Veresegyház-Vác-Gödöllő helyiérdekű vasútvonalat, amelyet más vasúttársaság üzemeltetett, emiatt a sínek nem kapcsolódhattak közvetlenül a Nyugatiból érkező vágányokhoz. Így egy felüljáróval oldották meg a VBG (Vác-Budapest-Veresegyház-Gödöllő) Helyi Érdekű Villamos Vasút szerelvényeinek eljutását az állomáshoz. Ez a felüljáró a második világháború végéig húzta, akkor elbontották, s "bekötötték" a HÉV-vágányokat a nagyvasúti hálózatba. 1971-ben pedig elkezdték építeni, és 1974-ben át is adták a ma ismert Árpád úti felüljárót, s ezzel egyidőben elbontották a villamos egyvágányú átjáróját - Így vált a mai Fő út a vasútállomás felé zsákutcává, a ma ismert felüljáró pedig már nem a palotai Fő út felé viszi a forgalmat, hanem a Hubay Jenő tér-Szentmihályi út irányába. A felüljáró átadása előtt a közúton haladók számára egy szintbeli átjáró biztosította az áthaladást Újpestről Palotára és vissza. Nem közvetlenül a vasútállomáshoz kapcsolódik, de nincs messze tőle: az újpesti Fóti út és a rákospalotai Pozsony utca közti közúti aluljárót is 1911 körül, a HÉV-vonal megépítésének idején adták át.

Rákospalota és Újpest közti új felüljáróA ma ismert felüljáró a vasútállomástól délre. Villamos már nem jár rajta - háttérben az újpesti víztorony (forrás: Hamster elveszett vágányai)

Az 1911-ben átadott, Rákospalota-Újpestet érintő Vác–Budapest–Veresegyház–Gödöllő reláció volt Magyarország első villamosított nagyvasúti vonala. Ez ugyan csak helyiérdekű vasútként működött, de a fővárosi állomások és pályaudvarok közül Rákospalota-Újpest volt az első, melyre villanymozdony vontatta szerelvény futott be. A Budapest-Vác-Szob vasútvonalat 1923-ban villamosították, ezt követően már az állomás vasúti forgalma teljesen villamosított is lehetett volna. A vasútállomásnak a mai 12-es, 14-es villamosok vágányainak jóvoltából közvetlen összeköttetése volt Újpest szerteágazó iparvágányrendszerével 1998-ig, mikor ezt a villamos-vasút kapcsolatot megszüntették. A tehervagonokért általában "mukik" jöttek az Angyalföld kocsiszínből, melynek a körvasút sorral volt vágánykapcsolata, így mondhatni Újpest iparvágányainak zöme is villamosított volt.

A második világháborúban sok borzalmat megélt mind az állomás, mind a környék lakossága. A bevagonírozásra ítélt zsidóság egy részét itt szállították fel a vonatra, később a szövetségesek bombáinak céltáblájává vált a forgalmas vasúti csomópont - és persze a környező épületek is. 1944 decemberében átmenetileg megszűnt a vasúti forgalom, s a bombázások a villamos egyvágányos felüljáróját is tönkretették - igaz ez utóbbit egyszerű szerkezetének köszönhetően a háború után hamar helyreállították. A nácik egy erre a célra épített speciális szerelvénnyel roppantották össze a talpfákat a vasútvonalon, a szövetséges bombázások során pedig tönkrement a villamosításhoz szükséges infrastruktúra is (nem csak az állomáson, a vonal egész hosszában). A szovjet csapatok ugyan a vasúti pályát újjáépítették, de a hadiszállítások miatt szűknek bizonyuló űrszelvényt a vezetéktartó oszlopok kidöntésével szélesítették. A vasútvillamossági berendezések annyira tönkrementek, hogy helyreállításukra csak ötven(!) évvel a háború után került sor.

Rákospalota-Újpest vasútállomásHadiszállítások a második világháború idején a vasútállomáson (forrás: www.fortepan.hu)

Az állomás ma is jelentős forgalmat bonyolít, a külvárosi vasúti pályaudvarok közül kivételesen jó tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkezik: hat busz és két villamosvonal is érinti, vagy legalábbis átszállásnyi közelségben haladnak el. Ám az állomásépület rendkívül lepusztult, akárcsak a környék. Talán Budapest utolsó macskaköves főútja végződik itt (az újpesti Görgey Artúr utca), az üzleti élet halálközeli állapotban van, a vendéglátás alsó szinten mozog, két huzamosabb ideje zárvatartó kocsma is árválkodik (néhány működő intézmény mellett) s nem tesz jót Újpest régi, zárványszerűen megmaradt városrészének gettósodása sem. A pályaudvari raktár láthatóan nem üzemel (de javítsatok ki, ha van még teherforgalom). A gyalogosfelüljáró ma már rossz helyre vezet, épp két buszmegálló közt félúton ér át a járókelő a rákospalotai oldalra, ennek megfelelően kihasználatlan. Mind a vasútállomás, mind a környék rendbetételére vannak tervek - például gyalogos aluljáró építésére - már csak pénz kellene hozzá - stílusosan egy vagonnal.

 

Érdekel a XV. kerület közlekedéstörténete? Más bejegyzéseket is elolvasnál? Nézd át mik jelentek meg a blogon ebben a témában!

 

facebook_kovetes.jpg

Források:

Buza Péter: Palotai tegnapok (Csokonai Művelődési Ház Budapest, 1995)
Katalin Ádám: A Gödöllő-Szada-Veresegyház (72-es) vonal
Újpesti Helytörténeti Értesítő 1999. május Krizsán Sándor: Újpest tömegközlekedésének krónikája (1844-1998)
Kemsei Zoltán: Arra a kis időre? (Indóház Online)
Legát Tibor: Bombázás alatt - Rákospalota-Újpest (Magyar Narancs)
Ady Endre Művelődési Központ: Virtuális skanzen - A rákospalota-újpesti vasútállomás
Villamosok.hu: Az újpesti körzet iparvágányai

21 komment

Címkék: történelem közlekedéstörténet Újpest Rákospalota-Újpest vasútállomás Rákospalota Hubay Jenő tér Árpád út


A bejegyzés trackback címe:

http://bpxv.blog.hu/api/trackback/id/tr184722441

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nagyon jó kis poszt. 30 évig laktam a vasútállomás mellett, örömmel konstatálom, hogy a mi házunk,ami a háború előtt épült, ezek szerint túlélte a bombázásokat. A felüljáró 74-s átadásán pedig mint első osztályos, kivezényelt ünneplő, kisdobos egyenruhában integettem az átgördülő 55-s villamosnak. Sőt a Brunovszkyra is emlékszem még, szomszéd néni volt a közkeletű nevén Brunó gazdaasszonya.
Örülök, ha tetszett.
Véletlenül nem maradtak fotóid a környékről abból az időszakból?
@Palotabarát: Az a fura, hogy nem emlékszem ilyen fotókra, de majd túrok anyámnál, hátha neki maradt valami.
Ja, hogy értsd, liget - die nadel férj- feleség, die nadel (azaz én) lakott rákospalotán, csak nem vettem észre, hogy a férjem nickjével vagyok bejelentkezve.
Jó, köszönöm szépen, ha körülnézel. Általában csak közlekedéstörténeti képek maradtak fenn, azaz ott készültek, ahol járt valami busz, villamos, vonat stb. Ahol nem volt tömegközlekedés, onnan nem maradt fotó (a buszos, villamosos stb. képek sem rosszak ám, de máshonnan valók is klasszak lennének.

Ha találsz valamit, a palotabarat @ gmail-re írj, én beszkennelem szívesen és visszaadom az eredetit.
@liget: az előző az erre volt válasz :)
Az állomás Istvántelek felöli oldalán van egy szakállas tekerős sorompó, ez főleg Bp-n elég ritkaságnak számít, pláne az olyan mint itt, ami gyalogos átjárót fedez csak.

Az átjárónál van a környék leghíresebb helye a Novák piac is.

Maga az állomásépület viszont szép és eredeti stílusú, persze egy tatarozás azért ráférne.
Ismerem a sorompót, bár nem tudtam, hogy ez ilyen értékes darab. Tudsz másutt (Budapesten) is hasonlót? Egyébként régóta tervezik az elbontását, és aluljáró létesítését helyette.

És valóban, igazad van, a Novák piac kimaradt a cikkből, pedig tényleg fontos, nagyforgalmú intézmény.
@Adani: Az előző válasz volt a hsz-odara, csak a mindig elfelejtek válasz errét nyomni :)
@Palotabarát:

Na igen a Novák piac, 99%-ban kínai eladók és mint a jó boltban mindent lehet kapni, ahogy szokás mondani, Jézuskától a géppuskáig.

Gyalogos szakállas sorompóról nem tudok, de tekerős sorompó van több is Bp-n. A leghírhedtebb szakállas sori Szemeretelepnél van, 10 percen túl is lezárható le is szokták sokszor az autósok legnagyobb örömére. Volt egy Albertfalvánál ,de ezt pár hete bontották el az állomással és minden épületével és berendezésével együtt.

A legtöbb sorompó Rákosrendezőn van, az utolsó szinte mindig lezárt, ugyan már motorosra lett cserélve, de itt még semmi sem változott. Rákosrendező amúgy is érdekes hely, kvázi egy időutazássla felér, mintha mintegy 100 évet visszamennénk a múltba. Recsegő hangosbemondó, sorompók, kulcsos bizt. ber, bakerek által kezelt sorik, 30-40 perces lezárások. Itt ugye bőven több vonat jár mint autó, és bizony nagyon sűrű forgalom van személyszállító vonatok, szinte percenként jönnek, tehervonatok is járnak erre, bár messze nem akkora már a forgalma mint régen, még 20-30 éve is sokkal nagyobb teherforgalom volt, többször zárták le a másik 3 sorompót is, megszoktot volt a két átjáró sorompói közé szorult autósok, 30-40 percig is, most ugye ez ritka, így ha valaki elunta a várakozást megfordulhat. De itt jellemzően az próbál átjutni, aki ráér, hiszen van felüljáró a közelben, akinek drága az ideje ott megy. Itt csak laza nem sietős sofőröket láttam mindig. Kiszállnak, cigiznek ráérősen, telefonálgatnak stb. Nem is nagoyn látni 5-6 autónál többet még közel 1 órás lezárás után sem.
" A Budapest-Vác-Szob vasútvonalat 1923-ban villamosították, "

**

A Bp.-Szob vasútvonalat 1971-ben villamosították.
1923-ban a Kandó-rendszerű fázisváltós villamos mozdonyok próbáihoz villamosították provizórikusan a Bp. Nyugati és Alag közti vonalszakaszt. Amikor a mozdonyok tartampróbái véget értek, és 1930-ban döntés született, hogy a Bp. Keleti-Hegyeshalom fővonalat villamosítják, az ideiglenes felsővezetéket elbontották.
Az 1946-ban átadott első magyar vasút megépítése végül is a Duna parttól azért épült ilyen távol mert a két gróf családon belül a nyomvonalon össze vitatkozott, így a Duna partra csak Dunakeszinél megy vissza a vasút. Ám a vesztes gróf elszakadást jelentett be Rákospalotától, 1954-ben véglegesen elvált Újpest néven Palotától a Duna-part.., a Palota sziget, a Palota hajókikötők stb., ettől kezdve Palota fejlődése mindig Újpest függvénye lett. Így van közös kórházunk( amit most zárnak be ), közös tűzoltóságunk, közös bíróságunk, közös vasútállomásunk stb. www.hajdu15.hu
A Rákospalota - Újpest vasútállomás címe: 1041 Budapest, IV. kerület, Szilágyi utca 9

A vasútállomás Újpest területén van. Újpest és Rákospalota határvonala a vasútvonal.
@bunduli: Az Árpád úttól kezdve észak felé haladva a Szilágyi utca a határ.
Vasútállomások
Rákospalota-Újpest

Belföldi pénztár
Cím: 1041 Budapest, Szilágyi út 9.
Nyitva tartás: h-v: 04:00-12:05 12:25-15:25 15:50-24:00
Jegykiadás: gépi menetjegykiadás

A RÁKOSPALOTA - ÚJPEST VASÚTÁLLOMÁS ÚJPESTEN VAN!

bpxv.blog.hu/2012/08/31/rakospalota-ujpest_vasutallomas#c21312533
@bunduli:

A RÁKOSPALOTA-ÚJPEST VASÚTÁLLOMÁS RÁKOSPALOTÁN VAN!

1994. évi XLIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról.

A MÁV rosszul jelzi a saját állomásának a címét, de gyanakodhatnál, ha a Szilágyi utca helyett Szilágyi útként írja...

Szóval hidd el, a vasútállomás a XV. kerületben fekszik (házi feladat: keress egy helyrajzi térképet a mai XV. kerületről, és nézd meg rajta. Ott is azt fogod találni, hogy a vasútállomás a XV. kerületben van).
@Palotabarát: ez aztan kemeny!
nem csak az a vasutallomas rakospalotai hanem meg az ujpalotai lehajto is az, az amelyik a XVI keruletnel van
google map -nal is latszodik
Van egy térkép, ami viszonylag pontosan mutatja a kerülethatárokat, itt: terkep.budapest.hu/website/fszkt/viewer.htm

Nem tudom pontosan, mit értesz újpalotai lehajtón, de érdekel :) Minek a lehajtója?
@Palotabarát: köszi a linket!

azt az M0s lehajtót amire az van kiírva hogy Újpalota :)
meg még Rákosszentmihály és Csömör
Szóval a mienk az állomás és a mienk volt a kis piac is (amíg megvolt). Én meg mindig abban a hiszemben mentem lángost venni (esetleg 10 kiló krumpliért a sapkámban), hogy az újpesti kis piacra megyek!
Most egy kicsit jobban érzem magam! Köszi! :)

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu